Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-02-23 / 3. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 1984 február 23. DR. JESURUN ÉLIJÁHU (NATANJA): KÉPEK EREC JISZRAÉL TÖRTÉNELMÉBŐL SZABADSÁGHARCOS A BITÓN Kamatoztassa dollár betétjét „MONEY MARKET TERM ACCOUNT” nyitásával a CENTRAL-EUROPEAN INTERNATIONAL BANK LTD-nél Budapesten Magasabb kamatot élvezhet, mint más amerikai banknál és élvezheti a lehetőség egyéb előnyeit. A betétek 3, 6 és 12 hónapra köthetők le, folytatólagos megújításokkal és emelkedő kamatfeltételekkel. Kérjen tájékoztatást közvetlenül vagy New York-i megbízot­tunktól. CENTRAL-EUROPEAN INTERNATIONAL BANK LTD. V. Váci utca 16, Budapest P.O. Box 170 és 1364 New York-i megbízottunk DEZSŐ B. TÓTH 222 East 93rd St. Suite 37C New York, N.Y. 10028 USA Telefon: (212) 722-5949 Az érvényben lévő kamatfeltételekről a (212) 570-7080 telefonon, vagy megbízottunk útján tájékozódhat. Ne mulassza el e lehetőséget kihasználni! A Central-European International Bank Ltd. az egyetlen nyugati részvény-többségű bank Magyar országon, melyre a magyar deviza rendelkezések nem vonatkoznak. isssssms^cs MAGYARUL BESZELŐ SZEM SPEC!A LISTA ! Fogadás előzetes telefoni megállapodás alapján. DR. THOMAS STEINMETZ FELLOW OF THE AMERICAN COLLEGE OF OPTOMETRIC PHYSICIANS 1320 52m! fa*«. Braoklyn. N.Y. 11219 Tel.: (212)43541220 Általános aemvizsgálatok, legmodernebb kezelési módszerek és legújabb technikai felszerelések. Specialista minden fajta kontakt lencsében és gyermekszemészeti problémák kezelésében. EMERY PRINTING CO. MAGYAR NYOMDA TELJESEN MODERNIZÁLVA új helyen 1545 First Ave (80-81 utcák között) Telefon: (212) 628-7700 Vállal mindenféle üzleti és privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST — XEROX MÁSOLATOT Ezenkívül minden ami stationary, papíráru, írószer kapható Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk- Fegyver, fegyver, fegyver kí­vántatik és vitézi nekibuzdulás - irta volt Zrínyi Miklós a költő és hadve­zér. Az angol-ellenes szabadságharc­ban vitézi nekibuzdulás talán több is volt a kelleténél, de nagyon kevés volt a fegyver és azt is az ellenségtől kellett megszerezni. Vér árán, fiatal életek árán. Az Écel parancsnokságnak tu­domására jutott, hogy Rámát Gán város rendőrállomásán a raktárban nagymennyiségű fegyvert tartanak. Megvan a fegyver, de hogy lehetne hozzájutni, anélkül, hogy az akció súlyos áldozatokba kerüljön ? Az öt­letes zsidók erre is találtak megoldást, 1946 április 23-án egy ponyvá­val befedett katonai teherautó, per­sze lopott teherautó állt meg a vár­­szerííen épített rendőr-laktanya kerí­tése előtt.Az autóból néhány rendőr, illetve egyenruhába öltözött harcos szállt le és egy tucatnyi arab tolvajt, ugyancsak álöltözetű harcost taszi­­gáltak a bejárat felé. Az őr gyanútla­nul kinyitotta a kaput és pár pillanat­tal később gúzsbakötve feküdt az őr­­ház padlóján. A csoport háborítatla­nul bejutott az épületbe, lefegyverez­te az irodákban tartózkodó rendőrö­ket és a fogda rácsai mögé zárta őket. Az autó behajtott az udvarra és a „rendőrök meg a „rabok" veszett iramban rakták a ponyva alá a puská­kat, municiós ládákat, géppisztolyo­kat. Es akkor csapott a mennykő a gondosan kidolgozott tervbe. A rádiókezelőnek az őrtorony­ban feltűnt a nagy mozgás az udva­ron és az egyébként lusta arab őrize­tessek feltűnő serénysége. Lekiáltott őrhelyéről, de nem kapott választ. Egy harcos felrohant, hogy elfogja, de ennek sikerült eltorlaszolnia a be­járatot és azonnal értesítette a főpa­rancsnokságot. Nem telt bele több, mint öt perc és megérkezett az erősí­tés. De az Ecel katonái erős tűz alatt tartották a támadó rendőröket, míg csak az autó a drága terhével elindul­hatott. Mire az angolok észbekaptak, a fegyverrel megrakott autó elbánt Bnai Brak irányában. De a laktanya előtti árokban ott maradt életveszé­lyesen megsebesülve egy Écel harcos, a kisvárdai születésű Dov Grüner. Nem tartozott a resistance ve­zérkarához, nem volt tiszt és nem ka­pott rendkívüli feladatokat. Egyszerű közkatona volt, aki pár hónappal azelőtt csatlakozott a mozgalomhoz. Pesten nem vették fel a műegyetemre. Brünnben tanult, elektromérnöknek készült. Mikor kitört a háború, mint cionista és lelkes betári, szinte meg­­érezve a közelgő vészt — alijázott, természetesen illegális hajón. Mikor kiszabadult az atlithi internáló tábor­ból, fél évig Galileában dolgozott mint kötörő és útépítő. 1940-ben csatlakozott az erec-jiszraéli önkénte­sekhez és beállt az angol hadseregbe, hogy harcolhasson a nácik ellen. Öt évig szolgált a szó szoros értelmében, mert a harci veszélynél többet szen­vedett ő is, akárcsak bajtársai, a pöf­­feszkedő, antiszemita angol tisztek basáskodásától. Ahogy leszerelt, csat­lakozott a földalatti mozgalomhoz és — mint említettük - fogságba esett. A golyó szétzúzta állkapcsát, megsértette torkát és nyelvét. Hóna­pokig feküdt kórházban, többször operálták, az angolok a leggondosabb ápolásban részesítették, hogy bíróság elé állíthassák és halálra ítéljék. És ekkor lépett be Dov Grüner a zsidó történelembe mint a zsidó öntudat és hősiesség jelképe. Hadi­fogolynak tekintette magát és nem ismerte el az okkupáns angol bíróság ítélkezési jogát. Mindezt lárma, feltű­nés nélkül, mert mint általában a na­gyon erős és igazán bátor emeberek, szerény volt, kerülte a nagy szavakat és a teátrális pózokat. A halálos íté­letet is bátran fogadta. A hatóságok mindent megtettek, hogy írja alá a kegyelmi kérvényt, mert egyrészt a mozgalom retorzióval fenyegetőzött, másrészt mert az elítélt sorsa, egyéni­sége hihetetlen szimpátiát keltett az egész vüágon. Apja hősi halált halt az első világháborúban, anyját még mint gyermek vesztette el, öt évig szolgál­ta mint példás viseletű katona őfel­ségét a Hitler elleni háborúban, az akcióban súlyosan megsebesült, mert leugrott az autóról, hogy még egy láda lőszert vegyen fel a mozgalom részére. Dov vonakodott aláírni a kérvényt, mert ezzel elismerte volna bűnösségét és az ellenállás törvény­telenségét. A halálraítéltek cellájában leve­let írt Beginnek, az Écel parancsno­kának: — írhatnék nagy szavakat, hangzatos jelszavakat, mint dulce et decorum est pro patria móri, hogy jó meghalni a hazáért. De én, mint min­den normális ember, szeretnék élni, csakhogy az angolok túl magas árat kémek érte. Amit sajnálok, hogy olyan keveset tehettem ügyürkért, a szabadságért. Most, 48 órával a kivég­zésem előtt írom e sorokat és ilyen­kor az ember nem hazudik: Eskü­szöm, hogy ha újra kezdhetném éle­temet, ugyanezt az utat választanám, nem törődve a következményekkel.-105 napig ült a halálraítéltek cellájában, testén a kivégzendők vö­rös gúnyája. Az angolok nem tartot­ták biztonságosnak a jeruzsálemi tömlöcöt és titokban az akkói vár­börtönbe szállították. 1947 április 16.-án váratlanul kijárási tilalmat rendeltek el a városokban. Úgy lát­szik, véres tüntetésektől tartottak és még éjjel végrehajtották az ítéletet. Sorsában osztozott még három hős baj társa: Jechiél Drezner, Eliezer Kasani és Mordecháj Alkáchi. Még rabbit sem engedtek hozzájuk, hogy elmondják a halálba menők bűnbá­nati imáját, a viddujt...

Next

/
Thumbnails
Contents