Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-02-02 / 2. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 február 2. ffAHAN KALMAN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ A VIL HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN ÁG BÉKÉJÉÉRT HARCOLÓ ATOMFIZIKUS AZ ELSŐ AMERI KAI TUDOMÁNYOS SIKEREK Szívesen írom alá illusztris munkatársunk, Szombati Sándor nem egyedül álló véleményét, amely szerint dr. Teller Ede a földkerekség egyik legokosabb férfiúja. A világhírű tudós és az olvasó elnézését kérem a figyelmetlenségért, amelynek folytán előző közleményemben azt írtam, hogy dr. Teller eredetileg a Deutsch családi névre hallgatott. Valójában édesanyja leánykori neve volt ez. A professzor apja, érsekújvári születésű dr. Teller Miksa neves budapesti ügyvéd és jogi író volt. Vámbéry Rusztemmel együtt sok éven át szerkesztette a JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY című szaklapot. Több jogtudományi könyve is megjelent. Az utolsó ÜGYVÉDSÉG cím alatt 1918-ban. Két amerikai életrajzíró, Stanley Blumberg ésGwinn Owens 1976-ban a Putnam newyorki kiadóvállalat gondozásában megjelentette Teller életrajzát. ENERGY AND CONFLICT - THE LIFE AND TIMES OF EDWARD TELLER cím alatt megjelent művet hamar szétkapkodták. A szerzők előtt Teller felidézte, miként oldotta meg békésen édesapjával jövő karrierjét A Newyorki Figyelő legközelebb közreadja Szombati érdekes interjúját korunk kétségtelenül legnagyobb magfizikusai egyikével, az atombontásban rejlő hihetlen energia források oly sikeres kutatójával. A nagypolgári körökhöz tartozott család megengedhette magának, hogy a már korán éleselméjűnek bizonyult fiúkat és nővérét, Emmát sokoldalú, kitűnő nevelésben részesítse. A későbbi lángész a híres Mellinger-magániskola négy osztályának elvégzése után a Mintagimnáziumba került s ott érettségizett 1925-ben. A budapesti egyetemen, többek között, a projektiv mértan neves professzorának. Klug Leopoldnak előadásait is hallgatta. A kiváló tudós nagy jövőt jósolt Teller Edének. illető konfliktusát. A papa ugyanis praktikus foglalkozást ajánlott fiának: vegyészmérnöki pályát.- Becsaptam az öreget. Kedvéért a németországi egyetemen hallgattam ugyan kémiát, de ugyanakkor — feszült figyelemmel matematikát is...így édesapám is megkapta a magáét, én szintén... — Teller első műve: HYDROGEN MOLECULAR ION úttörő jellegű a molekulaelmélet megalapozása terén. A fizikai vegytan és a quantum-mechanikai magyarázatok természetesen nem e rovat keretei közé tartoznak. Mintegy harminc, többnyire egy-egy kutatótársával együtt írt, más értekezése is megjelent amerikai korszaka előtt. Az 1963. évi fizikai Nobel-díjas, szintén A második világháború küszöbén már világossá vált atomfizikusok körében, hogy egy ritka uránium izotop szétbontása láncreakciót eredményez s felvetődött igen hatásos, új fegyver előállításának lehetősége. Lázasan folyt a kutatás az Atlanti Óceán mindkét oldalán. 1941-ben Teller profeszszort is bevonták a legféltettebb hadititokként kezelt Manhattan Project munkájába, amely az atombomba előállítását célozta. Teller előbb résztvett a Columbia, majd a chicagói egyetemen Enrico Fermi első, nukleáris láncreakciót kiváltó bemutatásain. (Az 1938. évi fizikai Nobeldíjas Fermi zsidó felesége miatt kényszerült Amerikába menekülni.) 1942 nyarán Teller részese lett az Oppenheimer professzor vezetése alatt a berkeley-i California Egyetemen, majd pár hónappal később az alamosi (New Mexico) laboratóriumokban végzett, nukleáris fegyamerikai magyar-zsidó Eugene P. Wigner azt írta, hogy egyetlenegy kivételével valamennyi sajátságosán újat tartalmaz s kiállták a későbbi kutatások próbáját is.- Soha nem találkoztam annyira termékeny képzeletű tudóssal, mint Edward— írta Wigner barátja, 1969-ben, tudományos méltatása során. verelőállítási munkálatoknak. A részletek mindmáig szigorú államtitkot képeznek. Hans Bethe, 1967. évi Nobel-díjas, amerikai fizikus 1982 végén azt írta, hogy nem Oppenheimer politikai okokból való ellenzése, hanem Teller egy kalkulációs tévedése és bizonyos technikai problémák késleltették a H-bomba megvalósítását. Egyidejűleg Bethe professzor Teller javára írja a fegyver ideájának és kifejlesztésének érdemét. Teller 1946 őszén ismét tanári és kutatói tisztséget vállalt a chicagói egyetemen Három évvel később visszatért Los Alamosba a laboratórium társigazgatójaként. U- gyanabban az évben a szovjet felrobbantotta első nukleáris bombáját, mire 1950-ben Truman elnök utasítást adott a H-bomba gyakorlati kifejlesztésére. Sikeres kísérleti felrobbantására 1952-ben került sor legelőször. AZ ÚJTERMÉSZETTANI FELFEDEZÉSEK MEGSZÁLLOTTJA A HÍRES PESTI JOGI ÍRÓ LÁNGESZŰ FIA A KECSKE JÓLLAKOTT - A KÁPOSZTA MEGMARADT... A NUKLEÁRIS HEGEMÓNIÁÉRT FOLYÓ VERSEN'. BEN Tudományos hivatásának megválasztásában döntő módon befolyásolta az 1928-ban beállott elméleti és gyakorlati fizikai felfedezések nyomán keletkezett, új tudomány, a quantum-mechanika. Éppen 1928 őszén iratkozott be a karlsruhei technikai főiskola után a müncheni egyetemre. A „modern Athen" ekkor már a náci mozgalom főfészke volt, de egyelőre még mindig magasszintű tudományos és kultúrális központ. Téliért itt tragikus közlekedési baleset érte, amely jobblábának amputálásával járt. Műlába van, de ez nem gátolja tudományos tevékenységében, sőt testedzési kedvtelései gyakorlásában sem. Doktorátusát elméleti fizikából a leipzigi egyetemen szerezte meg 1930-ban. Werner Heisenberg professzor, a mennyiségi mechanika úttörője mágnesként vonzotta Téliért a nagy keletnémet gazdasági és kultúrális központba. Heisenberg egyébként két év múlva a fizikai Nobel-díj nyertese. A kitüntetést a quantum-mechanikai elméletével, valamint a hidrogén allotropikus formái felfedezésével érdemelte ki. Teller doktort azóta mintegy két tucatnyi díszdoktorátussal tüntették ki amerikai, európai és a többi kontinensen. Köztük a telavivi egyetem, a rechovoti Weizmann Intézet is. A Nobel-díjra többször javasolták s hogy azt nem nyerte el, annak nyilván tudományon kívüli okok képezik alapját. Teller Edward már doktorrá avatása előtt kutató tudósa volt a leipzigi, majd 1931-33 között a göttingeni egyetemnek. A ROCKEFELLER INTÉZET DÁNIÁBA MENTI Az amerikai Rockefeller Foundation korán felfigyelt a már jónevű tudósra, aki zsidósága folytán, igyekezett minél előbb kikerülni a náci pokolból. A Rockefeller Foundation egy éves ösztöndíjjal Kopenhágába juttatta. Dánia fővárosa világhírű elméleti fizikai intézetének élén Niels Bohr állott, akit 1922-ben az atomszerkezet koncepciója területén történt felfedezéséért Nobel-díjjal jutalmazták. Őt tartják a korszerű fizika megteremtőjének. Bohrnak később Amerikában jelentős szerepe volt az A-bomba elméleti megalkotásában. Bohr tanár élvonalbeli ifjú fizikusokból álló tudóscsoportot gyűjtött maga köré az atommag titkainak tanulmányozására. A kimagasló tudósok egyike az akkor 26 éves dr. Teller Ede volt. George Gamow émigráns orosz fizikus, megismerkedésük után Téliért előbb Londonba, majd Washingtonba, a George Washington nevét viselő egyetemre hívta meg. Itt 1935-41 között Gamow mellett a fizika tanára volt. Együttműködésük az atom nucleus hasadása terén alkotott, Gamow-Teller elméletet eredményezte. KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA iRt teéntekfl v%y érdeke* MÉ. Nm ktefttt kéziratokat A FÖLÉNY ÁTENGEDÉSE : AMERIKA LEIGÁZÁSA Az amerikai atomenergiabizottság 1952-ben létrehozta az University of California keretében a Lawrence Livermore Laboratóriumot, amely szorosan együttműködik a berkeley-i Radiation Laboratoryval. Teller professzor kutatómunkájának jelentős része van a félretett, sokat vitatott, ún. TISZTA BOMBA kitervezésében is, valójában az atommag hasadás békés célokra való felhasználásának energikus bajnoka. Az egyre rombolóbb hatású fegyvereket ís a két legnagyobb világhatalom közötti háborús konfliktus megelőzése legcélravezetőbb eszközének tekinti.- Sajnos, a technikai fejlődés meglepetéseket produkál - írta egyik cikkében a US News and World Report-ban. — Nagyon nehéz pontosan meghatározni, mi az, amit még nem fedeztek fel. Olyan versenyben vagyunk, ahol a vezetést nem engedhetjük át az oroszoknak. Ha ugyanis ez bekövetkezik, úgy a jövőben nincs sem fegyverkezési határ, sem béke, sőt — jövő sincs... — Félreérthetetlen szavak ! A TÖKÉLETES ATOM KOHÓK BIZTOSÍTJÁK A JÖVŐT... Az atomenergiában rejlő, felmérhetetlen erő nem csak a pusztítást vagy annak megelőzését szolgálhatja. Teller professzor e téren a legfáradhatatlanabb. A Congressional Record egy, 1975- ben megjelent számában Teller Ede, a Commission of Critical Choices for America tagja, hangsúlyozza: - A szívbetegség öli meg a legtöbb amerikait, az energiakrizis elpusztíthatja az emberi társadalmat. Elegendő energiaforrások hiányában az emberiség éhhalálra van ítélva. Nem a termelés növelését biztosítandó nukleáris reaktoroktól való rettegés a probléma, hanem a jelen reaktorok tökéletesítése, mert ezek olcsók, biztosak és szinte kimeríthetetlen termelőképességűek — ellentétben az összes, eddig használt energiaforrásoktól. Kétszáz lábbal a föld alatt kell őket építeni s már nem veszélyeztethetik a környezetet. — Több beszédében, írásában domborította ki: Jelenleg négy és fél billió ember él a földön, a századfordulóra ez a szám hét billióra emelkedik. Ezeknek élelmezése csak a mezőgazdaság forradalmasításával lehetséges. A világ nyersolajkészlete akkor is kimerül, ha a Szovjetunió nem teszi rá a kezét. A legésszerűbb és ma legkönnyebben elérhető módja a megoldásnak a nukleáris energia kifejlesztése. A szénből előállított energia számtalanszor nagyobb veszély, mint amit az atomenergia okozhat. A továbbiakban részletes magyarázattal, felvilágosításokkal is szolgált. Hozzáfűzte, hogy lehet energiát nyerni a Napból is, de az még nagyon messze van, drága, nem kifizetődő. (Folytatás a 12. okMon.)
