Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-09-11 / 12. szám
10 NEWYORKI FIGYELŐ 1984. szeptember 11. SERES GYULA (STOCKHOLM): ÉLMÉNYDÍJS UTAZÁS EGY ISMERETLEN VILÁGBAN KIN A(5) Másfél órás repülőút után elérkeztünk Xianba. Ez a „városka" 5 millió lakost foglal magába és valamikor itt kezdődött az ún. Selyem-út, amely Európába vezetett. Xian évszázadokon át Kina politikai, gazdasági és kulturális közponlja volt, abban az időben annyira ismert, mint Róma vagy Konstantinápoly. A város 1974-ben egyszerre világhírű lett. Egy tavaszi napon néhány földmíves 40 kilométerre Xiantól kutat kezdett ásni. Mikor négy méterre értek le az ásásban a sárgás vöröses földben, ásójuk egy agyagból készült, vörösre égetett férfifejbe ütközött. Az ügybe bekapcsolódtak a kinai régészek is és lassan napfényre került kb. 5-6 ezer 1,80-1.90 cm. magas, terrakotta harcos teljes glédában állva, mellettük az ugyancsak terrakotta lovaikkal együtt. A világ elképedt ennek hallatán és a kormány gyorsan körülépítette a kb. három futball pályányi lelőhelyet, ami ma Kina egyik legnagyobb túrista attrakciója lett. Az ásatások azonban azon a helyen tovább folynak. Megállapították, hogy az egész az időszámítás előtti II. századból, a CJin-dinasztia idejéből származik. A látvány, amit ez a hadsereg nyújt, szinte kísértetiesen hat és nagy kár, hogy odabent tüos volt a fényképezés. Ez, úgy látszik, az állam privilégiuma volt, mert a bejáratnál bőven árulták a terrakotta-had seregről készült képeslapokat. A lakosság itt a hadsereg védelme alatt valószínűleg teljes biztonságban is érzi magát. Ám Xianban vannak sokkal békésebb látnivalók is. így például egy igen híres selyem hímző gyár. Néhány hosszú teremben sokszáz lány ül és selymet hímez. A legegyszerűbb térítőktől és abroszoktól kezdve a súlyos színházi selyem ruhákig mindent itt készítenek ördöngős ügyességgel, nagyon művészi kivitelben. Jómagam nem értek az ilyesmihez, de laikus szemmel is megállapíthattam, hogy ami itt készül, az a kézi művészet teteje. Természetes, hogy az itteni készítmények piacot találnak az egész világon, de a túristák is szorgalmasan vásárolgatnak a gyár eladási részlegén. Egy másik speciálitású gyár az ún. cloisonné gyár, ami nem más, mint a híres kinai vázák előállítási módja. Egy ilyen vázát szemünk láttára a következőképpen csinálták: A váza maga egy kopár vörösréz váza, ami egy másik gyárból jön. Itt a lányok egy kb. két milliméter széles órarúgó félét kisebb-nagyobb és különböző alakúra görbítve, élre állítva ráragasztják a csupasz vázára, amit ott megszárad. Ezután a rúgok közti területeket különböző festékkel töltik ki, majd később az egészet simára csiszolják és kész a kinai váza, ami nyugaton meglehetősen drága. Egy másik gyárban majolika készítést láttam. Itt is, mint a többi gyárakban lányok serege ül hosszú termekben és porcellánt festenek. Minden lány kész művész. A tányérok, csészék tömkelegé kerül ki kezük alól, mint kész kinai porcellán. Van itt egy másik osztály is, ahol a mintákat rajzolják meg rajzművészek saját elképzelésük szerint. Etekintetben itt teljes szabadság uralkodik. Még hátra volt egy látogatás Xianban: a mohammedán mecset. Azt hittem, hogy ez úgy fest, mint bárhol másutt Jeruzsálemben vagy Isztambulban. De nem. Ez valami egész más volt, mert nem volt tornya a müezzin részére. Ugyanis ezt a mecsetet nagyon régen építették, - teljesen Ming-korabeli stílusban. Vagyis egy több szekcióból álló hosszú udvar van és ezeket kapuk választék el egymástól, míg a végén egy nagy épület. A tető kinai módra felfelé kunkorodik. Bent a mecsetben, amely eltekintve egynémely kopott szőnyegtől, teljesen üres lehetett és nem láttam semmit, mert vaksötétség uralkodott. Az udvarokon rengeteg kőfaragó dolgozott. Sírkőszerű köveket faragtak motívumokkal. A mecset ugyanis restaurálás alatt állt. Kísérőnk maga az imám volt, egy negyven év körüli férfi, teljesen civilbe öltözve. Intelligens ember benyomását keltette. Elmesélte, hogy Xianban kb. 60 ezer mohammedán él és működésüket az állam támogatja mind anyagüag, mind más úton. Ezenkívül arab országokból is kapnak támogatást. Feltettem a kérdést neki, léteznek-e zsidók Kínában. Mondott valami nevet, amit nem értettem meg, valami Shannont vagy effélét és azt mondta, hogy állítólag ott élnek zsidók de többet ő sem tudott a dologról. Este megint egy akrobata színház látogatás, ahol immár elvártam, hogy az egyes számok kísérőzenéje zsidó melódiák lesznek, de etekintetben csalódtam, ám kellemes élményem volt előzőleg a szállodai szobámban, ahol a rádiót bekapcsolva éppen Placido Domingo adott koncertet nápolyi dalokból. Tehát a nyugati zene nem teljesen ismeretlen fogalom Kínában. Érdekes szokás a kínaiaknál a reggeli torna. Amerre megy az ember reggelenkint az utcákon, parkokban mindenütt tornásznak az emberek csoportokban vagy egyénileg. A torna csak testmozgásból áll vagy a járdán futnak kilométereken át. Mások a járda szélén állva rendes fogmosást végeznek, ami nagyon különös látványt nyújt, de rejtély marad, hogy azt miért nem végzik el a reggeli mosdással kapcsolatosan. Lehet, hogy nem is mosakodnak. Igen szembeötlő jelenség a kinai öltözködés. A férfiak kivétel nélkül a legmagasabb hivatalnokoktól lefelé az utcaseprőkig mind állig begombolt sötétkék ruhát viselnek a jellegzetes Mao-sapkával, ami igen egyhangú benyomást kelt. A katonáknak zöldes zubbonyuk van sötétkék Maosapkával és sötétkék nadrággal. Rangjelzés nincs rajtuk, úgyhogy nem tudni, melyik a tábornok és melyik a közlegény A forgalmi rendőrökön hosszú fehér könyökvédő van, olyan, amilyent anno dazúrnál az irodai tisztviselők viseltek és ma is lehet nagyon régi filmeken látni. A női viselet is szürke, semmitmondó, de e téren most változás lesz, mert maga a párt főtitkára, valamint a miniszterelnök megállapították, hogy a mai női viselet nagyon lehangoló és ezért engedélyezik minden nőnek hat különböző ruhadarab beszerzését teljesen nyugati mintára. Ennek kb. 30 dollárnak megfelelő összeg lesz az ára, ami egyhavi fizetésnek felel meg. Ezt természetesen az ország kb. 500 millió nője kitörő örömmel fogadja. Persze a külföldi cégek ugrásra készen állnak, hogy behatolhassanak a kinai piacra, mert a keresletben nincs hiány. Csomagolás és ki a repülőtérre.Irány Peking vagy hivatalosan Beijing. (Folytatjuk.) TERJESSZE LAPUNKAT! Kamatoztassa Dollár-betétjét „Money Market Term Account” nyitásával a CentraUEuropean International Bank Ltd.-nél, Budapesten. Magasabb kamatot élvezhet, mint mát amerikai banknál éa élvezheti a lehetőség egyéb előnyeit. A betétek 3, 6 vagy 12 hónapra köthetők le, folytatólagos megújításokkal és emelkedő kamat-feltételekkel. Kérjen tájékoztatót közvetlenül, vagy New York-! megbízottunktól: CENTRAL-EUROPEAN INTERNATIONAL BANK LTD.r V., Váci utca 16/B, Budapest, P.O. Box 170 H-1364, New York-I megbízottunk: Dezső B. Tóth 222 East 93rd St. Suite 37-C, New York, N.Y. 10129 Telephone: (212) 722-5949 Az érvényben lévő kamat-feltételekről a (212) 570-7089 telefonon, vagy megbízottunk ágán tájékozódhat. — Ne múlassza el e lehetőség kihasználását A Central-European International Bank Ltd. az egyetlen nyugati részvénytöbbségű Bank Magyarországon, amelyre a magyar deviza-rendelkezések nem vonatkoznak. £rteő(jflk hirdetőinket és olvasóinkat, hogy APRÓHIRDETÉS-rovatunkba rcndelésflket telefonon is fdadhaflik. A rovat keselében mindennemű vétel, dudás, házamig, stb. olcsón meghkdefhetd. Közléseket Sető (212) 793-5711. minden seggel 8-10 éra között. YORKVIIXE PACKING HOUSE, INC. 1560 SECOND AVE. (81. utca sarok) 628-5147 New York és környéke legnagyobb magyar hentesüzlete ms MOSfcS ixv out #f Eö-YPT. BOT OUK OTHC* TAAVeL AftftAtiOCfceNTs AlCe MAwOueO bY KOVÁCS TftAVE tl-0Í BAOAbutAiV -EUftHOMT, N* II5U J A vflág flaaea repAM és hsjártirasajgsinak hivatalos iródája. Egyéni khtofrálát. Okáé, meghízható, pontos, régi szakiroda. Felütjük a ffcytbnet arra, hogy a lapokban vagy egyesületi ártsattflkben meghirdetett minden ntatána a jegyek a ROVACS-IRODABAN hkaphatók!
