Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-09-11 / 12. szám
1984. szeptember 11. NEWYORKI FIGYELŐ 11 JACK HAHN: A VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ A kaszinó remekül jövedelmezett, világszámokat szerződtetett szereplésre. A három magyar származású Jörgens Sisters is leszerződött Hubert útján. Valójában csak két testvér volt tagja, a harmadik egy litván táncosnő volt, aki azonban tudott magyarul. Minden héten egyszer Achmed Omar, a gazdag cigarettagyáros volt a vendég, aki akkor is húzatta magának a Danny Boy című dalt, amikor már senki sem volt a mulatóban. A zenekar is elment már, de a helyzet megoldódott, mert Nali accordeonjával az asztalhoz ült és a katonai díszőrség módjára az asztal mellett sorakozó, elfogyasztott pezsgősüvegek kíséretében húzta a dalt, hogy Omár úr megfelelően udvarolhasson a litván táncosnőnek. Ingert betöltött egy pohárral a pezsgőből Nalinak, közben odaszólt neki magyarul:- Rúgja fel az üveget később,ha a földre teszem.Nali játszott, közben szorgalmasan rúgta fel a palackokat, mert minden egyes pezsgős üveg újabb províziót jelentett. A félig megürült üvegek felrúgása pedig emelte a jutalmat. Hubert közeledett az asztalhoz, ahol Nali ült Edith tel:- Légy szíves, gyere ki egy pillanatra — szólt Edithnak. Edith néhány perc múlva visszajött, Hubert nélkül. Leült. Nali észrevette, hogy keze remeg.- Mi történt ? - kérdezte.- Hubertnek 24 órán belül 500 fontot kell előteremtenie. Ha megszerzem, megadja a válást. — Nali ezt válaszolta:- Nekem nincs több pénzem, mint 250 font, de kérek Chavától kölcsön 250 fontot. —- Drágám, te engem úgy veszel meg, mint Jákob vette meg Leát. -- Nem baj, lehet, hogy én is bekerülök a Bibliába — felelte Nali nevetve. Telefonálni ment Chavának:- Sürgős szükségem van 250 fontra, de nem tudom, mikor fogom visszafizetni. -- Nem baj, az ékszerüzlet amúgy is nagyon jól megy, rögtön küldök egy csekket. —- Nali, te hajlandó vagy az egész spórolt pénzedet Hubertnek adni ? - kérdezte Edith.- Először is, Kálmánéktól jár még pénz, aztán a havi lakbéremet Achmed Omar úr kifizette borravaló fejében, viszont a jövő évben nem akarom játszani, de még hallani sem, a Danny Boyt... — SZÁZTIZENKETTEDIK FEJEZET A szerelem akkor kezd elmúlni, ha magyarázni kezded.- Nali, nem csodálkoztál, hogy hozzád fordultam pénzért, amikor nekem három gyémánt van az övemben ? -- Nem, mert sok furcsa dolog van, amin csodálkozni kellene, például azon is, hogy minden hülye tudja, a béke nagyszerű, a háború rettenetes. Mégis minden 30 évben háború van. —- Mégis megkérdem ,nem akarod tudni a választ? — kérdezte Edith.-Hajói esik, mondd el. -- Egyik este, a Zion Hotelből hazajövet, messziről láttam, hogy szobámban ég a villany, pedig eloltottam. Hubert volt a szobában és ölében feküdt a kibontott öv. Tudtam, - mondta a világ legtermészetesebb hangán -, hogy papád nem engedett el pénz nélkül. Hát te nem bízol bennem ? - Felajánlottam, adjon vissza két követ, tartsa meg a harmadikat. Kijelentette, eladja mind a hármat és néhány héten belül visszafizeti az egészet. —- Jó, hogy elmondtad - nevetett Nah -, nagy kő, ha nem is brilliáns, esett le a szívemről. -- Nalikám, te nagyon jó vagy hozzám. Van azonban még valami, amit el kell mondanom, de csak két nap múlva. -— Újabb titok ? — Igen — válaszolta Edith és szeme csillogott. Elmúlt a két nap és Edith kirukkolt: — Nali, én állapotos vagyok. — Nali nem csókolhatta meg Edithet a kávéházban, a nyilvánosság előtt. Csak kezét szorította meg az asztal alatt: — Délután dolgom van. Megyek sakk-készletet és futball labdát venni... — A Talmudista állt meg asztaluknál. Nagy örömmel üdvözölték egymást. — Mi van Várdával ? — kérdezte Nali. — Ugyanaz, ami velem: Bujkál. -— Jó, hogy jöttél. Szégyelem magam, mert nem tudok sokat rólatok, Haganáról, Lechiről. -— Ne szégyeld magad. A templomban elaludni nem bűn, csak kellemetlen. — Nali kérdésére a Talmudista elmagyarázta, mi az Irgun. Elmondta, hogy vezetőjük Begin, akiről sokat beszélnek manapság. 1942-ben érkezett Palesztinába és 1943-ban lett az Irgun vezetője. A szervezet célja minél több borsot tömi az angolok orra alá. Sokat beszélnek arról, hogy szabad-e gyilkolni a célok elérése érdekében. A jövő fogja megmutatni, Begin terrorista-gyilkos-e, vagy hős, jó zsidó. A Talmudista ugyanúgy beszélt, mint régen, de eddig ismeretlen tűz égett szemében. Hanga csak akkor változott meg, ha Várdát említette. — Nagyon szereted ? — kérdezte Nali azzal a természetességgel, amit csak barát engedhet meg magának. — Tudod, ha a férfi jól élt első asszonyával, akkor hosszú időnek kell elmúlnia, amíg a másikkal új életet tud kezdeni. Mindkét nőnek volt azonos jó tulajdonsága: hagytak beszélni. A Talmud filozófiáján nőttem fel, természetem, hogy állandóan magyaráznom, beszélnem kell, még ha nincs is hallgatóságom. Boldog vagyok Várdával, de egy fontos tényező hiányzik: nem tudunk beszélni boldogságunkról, mert mindig közbejön valami. Cionizmus, politika, az állandó harc... -— Ha ti harcoltok egymás ellen, akkor nagyon szeretitek egymást, - vetette ellen Nali. — Én az angolok elleni harcra gondolok — nevetett a Talmudista. — De mi van veled ? — — Közénk is furakodik valami. -— Mi az ? — — Egy levél. — — Levél ? — — Levél Lüitől, hogy férjhez ment. Talmudista, természetesen nálam alhatsz, ameddig akarsz. -SZÁZTIZENHARMADIK FEJEZET Nem számit, ki vagy, hol vagy és mi vagy. Az élet nehéz, de még nehezebb, ha nem tudod, ki vagy, hol vagy és mi vagy. A Talmudista 10 napig volt Nali szobájában. Rövid levél érkezett Chavától: — Nalikám, ha szükséged van pénzre, küldök azonnal. Csókoltatom Edithet. U.i. Megmondhatod a barátodnak, hogy minden rendben van. ölel Chava. -A Talmudista 20 perc múlva elbúcsúzott Nalitól. Edith este dolgozott a Zion Hotelben, Nali gyakorolt és játszott a sikeres Wagschal-zenekarban. Szerették egymást, a szerelem betöltötte életüket. Hubert kártyázott, olyan áhítattal, mint a jámbor ember imádkozik. Új partnerekkel játszott, akik elfogadták becsületszavát csekk helyett, de a talaj kezdett mind forróbb lenni lába alatt. Egy reggel összecsomagolta kis kofferjét és anélkül, hogy elintézte volna a válást, Beirutba utazott. — Most mennem kell - mondta Edithnek, de rövidesen visszajövök és elintézem a válást. Fritz Gold szerzett nekem állást Beirutban. Rövidesen elküldöm neked tartozásomat. — Kezet csókolt Edithnek s indult a ház előtt várakozó taxi felé. Hónapok múltak s Hubert természetesen nem jelentkezett. Naliból igazi zenész fejlődött ki, rengeteget gyakorolt. Az oroszok bevonultak Varsóba^negszállták Budapestet, mire a magyarok - kissé elkésve ugyan - de hazat üzentek Németországnak. A német hadsereg Olaszországban letette a fegyvert és Berlinben is feladta a harcot. Az illegális hajók minderről keveset tudtak. Egy reggel Bath Galimnál zátonyra futott egy illegális hajó. Féloldalra dőlt. Az utasok, anyák kisgyermekükkel karjukon örömmel gázoltak a derékig érő vízben, majd a helység apraja-nagyja tíz percen belül a tengerparton szorgoskodott, hogy segítsen a hazaérkezőknek. Nali egy kisgyermekkel karján lépett ki a vízből, amikor megpillantotta a Jorgens-nővéreket, amint egy magukkal hozott pokróccal takargattak egy idősebb asszonyt. - Mamele - mondta az egyik lány jiddisül - minden rendben van, hála Istennek. —- Lányok, ti zsidók vagytok ? - kérdezte Nali meglepetten. — Milyen jól érzem magam — kiáltotta válasz helyett a másik Jorgens-lány és szemét ellepték a könnyek. A vér nem válik vízzé... SZÁZTIZENNEGYEDIK FEJEZET Megkezdeni a körfutást könnyű - végére érni sem nehéz. De újra kezdeni ? - a léghez ebb dolog a világon. 1944 őszén a palesztinai politika újraformálta terveit, vágyait, mert az angolok engedélyével megalapíthatták a zsidó brigádot. Sugár Feri, aki tagja lett, büszkén írt erről Nalinak. Ismét kezdődött az álmok szövögetése, mert a szövetségesek öt helyen partra szálltak a francia partokon. — Most már csak hetek kérdése, hogy levelet kapsz Európából, - mondta Nali Edithnek - telve jó hírekkel szüéeid felől. — — Remélem, te is — felelte Edith - amiből abból fog állni, hogy Lüi már féijhez ment és többgyermekes anya lett. — Nalinak csak félig lett igaza. Görögországból pár szavas értesítés jött a Vöröskereszt útján, hogy a Papát elvitték koncentrációs táborba, ahonnan sohasem jött vissza... Edith elsápadt, de nem sírt. Pár perc múlva hatalmas fájdalmak lepték el, elájult. Az orvos megállapította, hogy vérzik s azonnal mentőautót rendelt kórházba szállítására. Két nap múlva megállapították, hogy Edith elvesztette a futballjátékost... SZÁZTIZENÖTÖDIK FEJEZET Az igazat megmondani egyszerű, csak a következmények fájdalmasak. Négy hét múlva levél jött Hűbéritől. — Mit ír ? - kérdezte Nali. — Ezt a fantáziádra bízom. Pénzt akar, de most még csak beszélni sem akarok erről. — Több levél nem jött Beirutból, de megérkezett Fritz Gold. — Mit csinál Hubert azonkívül, hogy kártyázik ? — kérdezte Edith. — Jól keres, de sajnos, sok hülye van, aki bedűl neki, mint például én. — — Sajnálom— felelte Edith, —pedig te ismered őt.— — Természetesen, de reméltem, hogy elveszi tőlem a drágalátos mecie-feleségemet. Sajnos összevesztek, amiből annyi hasznom maradt, hogy Ruth ugyanott énekel, ahol Hubert is dolgozik. Egyébként Hubert említette, hogy pár nap múlva átjön Haifára elintézni a válást.— — Mikor mondta ezt ? — kérdezte Edith, kissé feldúl tan. — Azt hiszem, két héttel ezelőtt. Hallgass rám, E- dith, ne küldj neki pénzt. Most mindent visszakaphatsz, ha tartozik neked. — — Pénzt Hűbéritől ? — kérdezte Edith nevetve. — (Folytatása töveiket k/
