Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-04-15 / 6. szám
1983 április 15. NEWYORKI FIGYELŐ 3 Szeretem a hazug embereket. Félreértés ne essék: nem azokat, akik érdekből lódítanak, azért, hogy becsapjanak. Ezek egyszerűen becstelenek, akik gaztettüket az igazság elferdítésével, elkendőzésével, megmásításával, megfordításával követik el. Kamaszkoromban egy jó barátom, — legalábbis azt hittem, hogy az —, aki tetejében még közeli vérrokonom is volt, eladott nekem egy ruhára való szövetet azzal, hogy kitűnő alkalmat nyújt nekem olcsóbb pénzen szép öltözethez jutni. Egy híres szövetárúház alkalmazottja volt, azt mondta nekem: a most, Angliából érkezett árúból juttat nekem,nagybani áron, három métert. Már a szabónál kiderült, hogy barátom hazudott, becsapott. Amikor igen tapintatosan kérdőre vontam — mindig szégyenem a mások aljasságát —, nevetni kezdett és vállat vonva azt mondta magyarázatként:— Én jó kereskedő vagyok. Neked, a vevőnek kell vigyáznod arra, hogy be ne csapjanak... — Hiába mondtam, hogy megbíztam benne, hiszen nem értek a szövet minőségéhez, árához, szemembe vigyorgott és baleknek becézett. Valóban az is voltam és az is maradtam. Fegyverezetlen azokkal szemben, akik be akarnak csapni. Nagyobbára sikerül is ez, ha az illetőben megbízom, ha azt vélem róla, hogy tisztességes ember. Mentségemül Paul Henri Spaak egy híressé vált mondását szoktam idézni: - Sokszor hibázom, ez igaz, de ugyanazt a hibát kétszer nem követem el. - Egyszer sokan „átejthetnek" - hogy ezzel a kitűnően ülő pesti szóval éljek —, másodszor már aligha. Szóval nem ezekről szólok most. Nem azokról, akik a másikban áldozatukat, fondorlatos akciójuk tehetetlen bábját látják. Hanem azokról, akik anyagi érdek nélkül, l’art pour l'art, lódítanak. * írni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk felett — Ibsen szerint —, másrészt: a kitalált történet mindig hazugság. Amikor azt vetem papírra, hogy Tom huszonkilenc esztendős és kinyitja a villa kapuját, - nem teszek mást, mint hazudok. Mivel a novellámban szereplő Tom sohasem élt, tehát sohasem lehetett huszonkilenc esztendős s így sohasem nyithatta ki a nem létező villa nem létező kapuját. Költő az, aki érdek nélkül hazudik. Lódítson is, ha szépet akar elmondani, ha kitalált alakjai és történetei az olvasó épülésére születtek meg. Az érdek nélküli hazug olyan költő, aki nem tud írni. Aki fantáziájának termékeit élőszóval mondja el. Nagyobbára megtörtént eseményeknek álcázva őket. Gyakran pedig úgy, hogy ezek a históriák vele estek meg. —Költő hazudj.de rajt' ne kapjanak — ? Nem akarom rajtakapni azt, aki hazudik. S ha ez megtörténik, a világ minden kincséért sem árulom el. Sőt: érdeklődésemmel, egy-egy közbevetett szóval, egy gesztussal segítem a másikat sztorija kiszélesítésében, kiszinezésében. Néha érzem, hogy mi az igaz a történetben, mi a mag, amelyből a mese kivirágzik. Mint ahogy az elmondottakból fülem meghallja a realitást és azt, amit a túlzás ékes ruhaként ráakasztott. Mivelhogy a túlzás a hazugság kezdete. * Lacit ifjúságom idején Budapesten ismertem meg, azok között, akik húszévesen útjukat keresték az akkori kilátástalan, sívár életben. Örökké mosolygó, kedves fiú volt, nem akart tudomást szerezni azokról a nehézségekről, amelyek között vergődött. SKANDINÁV KÖRSÉTA Semmi sem tudta letörni.még az éhség sem. Egyedül viselte sorsát, barátainak soha sem mesélt Ínségéről. S mivelhogy semmije sem volt, elképzelte, hogy mindene van. Nem csak elképzelte, de hogy fantáziája életre is kelljen: mesélt. Mindig történt valami vele, valami rendkívüli, valami bíztató, valami, ami azt bizonyította, hogy mindaz, ami ma van, csak átmenet. A holnap bizonyosan szebb lesz. Az egyik színház igazgatója, akivel véletlenül találkozott, olyan rokonszenvesnek találta, hogy leült vele kávézni, meghallgatta most készülő drámája történését és azzal bíztatta, hogy - amint a kézirat elkészül — soronkívül elolvassa. Máskor azzal állított be, hogy valamelyik napilap főszerkesztője, miután elolvasta a cikket, amelyet felvitt neki, azt ígérte, hogy január elsején állandó munkatársként, havi fizetéssel a laphoz szerződteti. Tudtam és mindenki tudta, hogy mindebből alig igaz valami. De kegyetlenség, embertelenség lett volna meghazudtolni. Kár is lett volna, mert Laci csak így tudta ifjúsága nehéz éveit átvészelni. Álmok nélkül képtelen lett volna élni és ezek az álmok nem csak, hogy nem rontották meg életét, hanem biztosították. A hazugság számára önvédelem volt, létfenntartásához szükséges levegő. — Meglátod, vinni fogom valamire — mondta refrénként befejezésül. Vitte is. Ma Párizsban ház- és telekügynök. Kitűnően megy sora. Belépett a beérkezettek széles táborába. Ma már nincsen szüksége arra, hogy hazudjék. Meghívott magához. — Gyere el — mondta —, mindent megmutatok... ¥ Pista - ifjúságom egy másik figurája - ugyancsak sokat hazudott, viszont ebből nem is csinált titkot. Neki is érvényesülési éhségei voltak, mégpedig inkább szerelmi téren. Csúnyácska is volt, szegény is, kopottas, tele gátlásokkal. A lelkiüdvösségét is eladta volna azért, hogy egy napon megjelenhessék barátai előtt egy szép lány társaságában és úgy mutathassa be, mint az ő szerelmét. Egy nőt, aki hozzá tartozik, aki őt szereti. Az Erzsébet körút aszfaltján sétálva, lelkesen, csillogó szemmel így mesélt: — Kérlek, öregem, csodálatos kalandról kell neked beszámolnom. (Most hazudok — súgta oda, mintegy attól tartva.hogy a m á s i k , az ébren álmodozó Pista meghallja.) Tegnap délután a körúton, az egyik kirakat előtt leszólítottam egy gyönyörű szép, 18 év körüli lányt...(Most hazudok...) Előbb nem akart válaszolni, észre sem vett. Fél óra múlva már együtt ültünk a cukrászdában...Majd moziba mentünk... Fogalmam sincs, hogy mit játszottak...gondolhatod, hogy miért? ... Aztán...(most hazudok) megengedte, hogy felmenjek a lakására... a szülei Karlsbadban vannak, kúrán...Vacsorát készített nekünk, Uramisten, milyen csirkepaprikást !..Savanyú uborkával...Utána palacsintát...(most hazudok), diósat, gyümölcsizzeL.leöntve csokoládéval.. Utána valódi francia konyakkal kínált és Chesterfield cigarettával... Végig mesélte a „csodálatos kalandot", másnap reggelig. (Mármint: nem a mese tartott addig, a történet.) Aztán diadalmasan mosolyogva nyújtott kezet és boldog rohanással tűnt el a napfényes körút forgalmában. * HIRDESSEN LAPUNKBAN 1 SERES GYULA (STOCKHOLM): A világ különböző pontjain naponta pusztulhatnak ezrek és ezrek háborúkban, éhezésben és egyéb természeti katasztrófákban, de ezek szinte banálitásoknak tűnnek a svéd szemében ahhoz képest, amit egy macska okozhat a svéd hétköznapjában, mert ez az állat - ha kell — közelebb áll hozzá, mint minden egyéb más. Teljesen hihetetlen, hogy egy macska heteken át ennyire lekösse egy ország közvéleményét, sajtóját, TV-t és rádiót, mint ez a macska tette. Az ügy előzménye az volt, hogy Északsvédország egyik községében egy Tommy Engström nevű bezinkút-tulajdonos egyik éjtszaka, mintegy hat héttel ezelőtt erős macskanyávogásra ébredt. Felkelt, körülnézett, de sehol nem talált macskát. Másnap tűvé tette házát, de eredménytelenül. Lassankint a hatóságok is belekapcsolódtak az ügybe. Szakértők is jelentkeztek az ország minden részéből. Műegyetem hangszakértői, állatorvosi főiskola profeszszorai, rádió, TV és még külföldről is jöttek sajtóemberek, nem beszélve arról, hogy a „macskaház" valóságos búcsújáró hely lett. Közben a macska nyávogott és a tulajdonos a benzinkútjával ragyogó üzleteket csinált. Egy állami laboratórium speciális felszereléssel igyekezett átkutatni a különböző helyeket, de eredmény nélkül. Már a tetőzést is kezdték bontogatni a biztosító terhére, de a nyávogás tovább hallatszott. Egy polgár is írt levelet Olof Pálmának és kérte, lépjen közbe, mert ha ez si-Pali a valódi l'art pour Kart költők sorába tartozott. Ő nem vágyálmait mondta el hangosan, neki nem volt szükség, lelki kényszer a lódítás, ő a szép mese kedvéért formált történeteket. Önmagát mulattatta és másokat is szórakoztatni akart. Jókedvű, szélesen nevető órákat töltöttem vele. Amit tőle hallottam, mindig ragyogott a derűtől, az optimizmustól. Tele volt finom humorral és önmaga kigúnyolásától sem riadt néha vissza.- Miért hallgatod, - kérdezte tőlem egyszer Zsuzsi, a kislány, akivel akkortájt jártam, — miért hallgatod, hiszen világos, hogy nem mond igazat ? — kerrel járna, úgy már nem lenne gondja arta, hogy megnyeije a következő választásokat 1985-ben. Olof Palme miniszterelnök közölte válaszában, hogy annak ellenére, hogy önmaga nagy állatbarát, nem áll módjában, hogy államilag bontássá le a házat és azt újra felépíttesse, s lebontás során a macska is megsérülhet. Egy ilyen kategorikus állásfoglalás Palme részéről csak annyiból lehet hasznos a szociáldemokrata kormánynak, ha elvesztenék a következő vá-; lasztást, úgy a balsikert a nyávogó macskára kenhetik. Egyébként tudományos alapon mindenki megegyezik abban', hogy miután egy macska kilenc élete ellenére — nem élhet akármeddig, a nyávogást csak a fűtőberendezések bizonyos szelepei okozhatják. Ha az ember elemezni akaija ezt a tömegmegmozdulást a macskanyávogás miatt, arra a következtetésre jut, hogy a svéd általában jószívű, ha állatról vagy kisgyerekről van szó. Ilyenkor mindig meghatódik és segítésre kész. Ám ha felnőttről van szó, de különösen politikai vonalon és az nem egyezik saját felfogásával, úgy igen könyörtelen tud lenni. Ezt láthatjuk Olof Palmenál például a zsidókkal szembeni magatartásában és pártjának Izrael-ellenességében. Az egyszerűbb svéd nem szeret gondolkodni és kielégíti, ha nyávogó macskákkal vagy gyerek-balesetekkel tud foglalkozni, mert az ilyen dolgok az időjáráson kívül — mindig hálás beszédtémáknak bizonyulnak. (Folytatása következik.) — Éppen azért érdekel, amit móncí. Mert szépen hazudik...— feleltem. Néhány hónappal ezelőtt ismét összesodort vele a véletlen. Egy teljes estét töltöttem vele Kopenhágában. Remek étvágygyal evett, finom italokat ivott és mesélt. Minden igaz volt, amit mondott, egy szót sem hazudott. , , Szomorúan állapítottam meg, hogy kiveszett belőle a költészet, mint azokból akik húsz esztendős korukban verseket írnak és később áttérnek a prózára. Pali barátom már képtelen volt hazudni. Szomorúan állapítottam meg:‘m e g - öregedett. ..... 286-1208 288 1998 Ifaittket-ftíck Cnft. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT ■ MORTGAGEE 1348 THIRD AVENUE (Brr. 78 • 77 St».) JOHN H. MAUTNER NEW YORK. N Y. 10021 SZERETEM A HAZUGOKAT SZOMBATI SÁNDOR brüsszeli levele:
