Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-07-26 / 11. szám
1983 július 26. NEWYORKI FIGYELŐ 5 Sia j í «Kzenile SCHEIBER PROFESSZOR ÉS BARBRA STREISAND BUDAPE5TEN Régi keletű szenvedélye a motívumtörténeti kutatás Portré Levelek Egy tudós pályája Valóságos filológiai krimi. íme, a „bűntény”: amikor a helsingöri temetőben az egyik sírásó egy koponyára bukkan, Hamlet, a dán királyfi — Arany János fordításában — azon mérgelődik, „hogy vágja földhöz e pimasz, mintha Káin állkapcája volna, ki az első gyilkosságot elkövette’*... Am Shakespeare Hamletje nem egéT szén ezt mondta, ugyanis a fikn lógiai nyomozás szerint Arany ez egyszer hibásan magyarított. Valójában Hamlet arról az állkapocsról beszél, „amellyel Káin az edső gyilkosságot elkövette”. E filológiai „krimi” bizonyítékai: a bibliai legenda szerint egy szamár állkapcsa volt a gyilkos eszköz, s bár ez elkerülte Arany figyelmét. Shakespeare-nek ismernie kellett a legendát, mivel már a X. századi írországi kőkereszteken s a későbbi miniatűrökön is jókora állati állkapoccsal ábrázolták a testvérgyilkost, és a XIV. századi angol misztériumjátékok — melyekből a nagy drámaköltő gyakorta merített — ugyancsak így írják le az első bűntényt. Mindez Scheiber Sándor profeszszor „Folklór és tárgytörténet” című vaskos könyvében olvasható, megannyi hasonló érdekes filológiai felfedezés társaságában. Szellemi indíték Másféle különlegességgel is szolgál a könyv. Nevezetesen Scheiber professzor irodalmi munkásságának bibliográfiájával, amelyből kiderül, hogy az Országos Rabbiképző Intézet hetvenes ztendős igazgatója több mint 1200 tudományos dolgozatot publikált. Első írásának dátuma: 1933. Az akkor éppen húszesztendős Scheiber Sándor egv ígéretesen induló, de öngyilkosságba menekülő fiatal költő kötetéről írt ismertető bírálatot az Izraelita Tanügyi Értesítőben. Az ifjú költőt ,ma senki sem ismeri, az egykori recenzens viszont világhírű lett: a cincinnati Hebrew Union College, a Debreceni Református Teológiai Akadémia, a baltimore-i Hebrew College és a New York-i Jewish Theological Seminary of America díszdoktora, világszerte elismert filológus, judeista. Életéről, személyes sorsáról, a tudós pálya alakulásáról-formálódásáról azonban szakkörökben is keveset tudnak. hiszen önéletrajz vagy memoárkötet nem szerepel gazdag bibliográfiájában. Ámbár a neves professzor — afféle tudóskollegialitástól vezérelve — gondol mindazokra, akik egykor talán az ő munkásságával kívánnak foglalkozni. E majdani kutatók bizonyára hálával fogják forgatni önéletrajzi jellegű levelezését: immár 27 év óta írja szorgalmasan leveleit New Yorkban élő sebész öccsének, részletesen beszámolva tanulmányairól, kutatásairól, gondolatairól, egyszóval mindarról, ami körülötte és vele történik. (Az eddigi csaknem 400 levél másolata kutatói kincsesbánya lesz egykor, bár az indíttatásról ezek sem tudósítanak.) Pedig az eszmélés, a készülődés évei is igen érdekesek, még akkor is, ha Scheiber Sándor sorsa — mondhatni — eleve elrendeltetett. A családtól kapott szellemi indíték szinte törvényszerű pályát szabott számára: atyai s anyai ősei is rabbik voltak. „Gyermekszobája” jószerivel az apai könyvtár lett, ahol apja olyan Talmud fóliánsait láthatta, melyekben az anyai nagyapa lapszéli jegyzetei sorakoztak. Otthona a tudomány, a művészetek szeretetére nevelte; gyermekfejjel ismernie kellett a Bibliát és Arany János költészetét, a zsidó meséket és a Nyugat lírikusait. Aityja, a budapesti rabbi sokat mesélt Palesztinái útjáról, s az onnan származó fényké-1 pék és tárgyak alaposan megmozgatták a gyermeki képzeletet. A zsidó gimnázium elvégzése után a fogékony, kíváncsi s könyvfaló ifjú újabb nagyszerű tanítómestert kapott a rabbiképzőben a legnagyobb zsidó folklorista, Heller Bernát személyében. Scheiber Sándor később, ifjú rabbiként maga is önálló kutatásba kezdett: egyéves angliai tanulmányúján, London és Oxford tudományos könyvtáraiban végre személyesen is megismerkedhetett a kairói Genizával, amely azóta iá búvárlatainak legfőbb tárgya. (Genizának azokat az „elrejtett kincseket”, azaz héber kéziratokat nevezik, melyeket a zsinagógák e célra kijelölt helyein gyűjtöttek-tároltak, mígnem idővel valamelyik rabbinus sírjába temették, hogy az írástudóval együtt váljék porrá az írás is. Kairóban azonban, az egyik zsinagóga padlásán évszázadokig gyűltek a héber és arab nyelvű kéziratok, elkerülve a végső megsemmisülést, sőt; a padlást később befalazták, s azután teljesen megfeledkeztek róla, mígnem 1896- ban Schechter cambridge-i professzor feltárta a kincset, s hazaszállított 150 000 kéziratot.) Az angliai „ismerkedést” — hazatérve — lázas kutatás követte. Egykor ugyanis, a cambridge-i professzorral csaknem egy időben a budapesti rabbiképző fiatal tanára, a páratlanul sokoldalú tudós, Kaufmann Dávid is értesült a kairói leletről, s nyomban a helyszínre utazott, ahová bár már késve érkezett, de még így is sikerült ezer ritkaibecsű kézirattöredéket megszereznie. Ez a Geniza a Magyar Tudományos Akadémián várta feltáróját, s noha korábban Goldziher Ignác már foglalkozott a Kaufmann-geniza néhány szövegével, teljes feldolgozására Scheiber Sándor vállalkozott. Genizák sorsa A professzor több mint negyven éve búvárkodik a Genizák sok évszázados, szakadt-töredezett lapjai között, időben s térben roppant távolságokat kötve össze, mivel a cambridge-i Schechter- és a budapesti Kaufmann-gyűjtemény mellett csaknem százezer, XI—XII. századi kéziratlap szóródott szét a világban. Így gyakran megesik, hogy valamely ősi héber kézirat egyik lapját Budapesten leli meg a kutató, míg a többi lapot vagy azok töredékeit Oxford, Párizs, New York, Philadelphia könyvtáraiból bányászhatja elő. Ilyen ,.összerakÓ6v módon rajzolódott ki például egy, az 1100-as évek elején élt, normann főúri családból származó, zsidó hitre tért keresztény pap, a Johannesből lett Obadja különös életútja: a csaknem 800 éve héberül írt önéletrajzi naplójának néhány lapja először Cambridgeben bukkant elő, majd Cincinnatiban újabb lapokra leltek, míg végül Scheiber professzor a Kaufmann-genizában megtalálta a napló csaknem teljes elejét. Így, általa ismerhette meg a tudományos világ Obadja származását, életének első évtizedeit s azt is, hogy a kalandos sorsú írózenész a dél-itáliai Oppidóban született. Az olasz kisváros nem is mulasztotta el, hogy legrégibb írószülöttének felfedezőjét hálával illesse: Scheiber professzort Pro Űrbe aranyéremmel jutalmazta Oppido városa. Az efféle felfedezésekhez kitartó búvárkodás, rendkívüli felkészültség, komputerek memóriaegységét megszégyenítő emlékezőtehetség és olykor nem kevés szerencse is kívántatik. A szerencsés véletlennek köszönhette például a professzor egyik legutóbbi „nagy fogását”: amikor 1978-ban, Leningrádban régi irathegyeket nézett át, kinn tartóz kodása utolsó napján egy ötven- és egy harmincdarabos iratcsomóra lelt Előbb átnézte a kisebbiket de semmi érdekeset sem talált, majd az ötvenes csomagba kezdett mindhiába. Az utolsó darab előtt nekifohászkodott, nagy lélegzetet véve kinyitotta a kis köteget, s lám — a XII. századi legnagyobb zsidó gondolkodó, a vallási törvények első összefoglalója, Maimonides négy, mindaddig ismeretlen, saját kezű iratlapja feküdt előtte. Ugyancsak a szerencse juttatta a kezére a cambridge-i Genizában az első feljegyzett héber dallamot, melyről Scheiber professzor „kinyomozta”, hogy szintén Obadja kezétől származik. (Erre nemcsak a grafológiai jellegű vizsgálódásai utaltak, hanem az a tény is, hogy a héber dallamot a zsidók előtt nem ismeretes, csak katolikus papi iskolákban tanított hangjegyzésmóddal rögzítették.) Az immár négy évtizedes Geniza-kutatások összegzését 1981-ben tárta a világ elé: a Geniza Studies című, 700 oldalas tanulmánykötet Hildesheimben és New Yorkban jelent meg. Életműnek ennyi sem volna kevés, ám a professzor munkásságának mindez csak egyik része. A másik: roppant széle6 körű irodalomtörténeti tevékenysége. Folkloristaként ugyanis évtizedek óta foglalkozik a magyar zsidó írók — így Kiss József, Hatvány Lajos, Pap Károly — műveiben felbukkanó zsidó néprajzi elemek „feltérképezésével”, másfelől ugyancsak régi keletű szenvedélye a motívumtörténeti kutatás. Bornemiszától Arany Jánosig, Mikszáth tói Adyig és József Attiláig szinte a teljes magyar irodalmat végigpásztázta, összehasonlító oknyomozást végezve egy-egy bibliai motívum, történet megjelenítését, a koronkénti változásimódosulást vizsgálva-elemezve. Tanítványok Még ezzel sem teljes az életmű, hiszen a professzor jelentős szerkesztői tevékenységet is folytat. Ö a szerkesztője az eddigi 18 kötetében 11 105 régi dokumentumot közreadó Magyar Zsidó Oklevéltárnak, s gondozza a hitközségek történetét nyújtó Magyarországi Zsidó Hitközségek Monográfiái című sorozatot. Ugyanakkor pedig nagy tekintélyű tanító is: immár 33 esztendeje igazgatója annak az intézménynek, ahol atyja, majd ő maga is nevelkedett, s melynek 1945 tavaszától professzora — az Országos Rabbiképző Intézetnek. A vezetése alatt álló intézmény rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen egész Európában — e budapestin kívül — mindössze négy rabbiképző működik: egy-egy Franciaországban és Olaszországban, kettő pedig- Angliában. Így az 1877- ben alapított budapesti rabbiképzőbe — ahol húsz hallgató tanul hat és fél éveit át — a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból és Bulgáriából is érkeznek növendékek. Scheiber professzor Biblia-ismeretet és zsidó irodalomtörténetet tanít számukra, arra törekedve, hogy minél szélesebb körű tudással indítsa útnak növendékeit. Rendkívüli tudományos felkészültségét felhasználva nem egy olyan tanítványt nevelt már, akik professzoruk után maguk is beírták nevüket a tudományok történetébe. Így „keze alól”, Budapestről indult Menahem Schmelzer New York-i professzor, Pinkász Artzi, az izraeli Bar-Ilan egyetem tanára, vagy Kaddari professzor, az arameus nyelvész, akik valamenynyien büszkén vallják tanítómesterüknek a tudós-főtisztelendőigazgató professzort, Scheiber Sándort. MÉSZÖLY GABOR (Megjelent a budapesti MAGYARORSZÁG című folyóirat 1983 június 12-i, 24.számában) FIZESSEN ELŐ LAPUNKBA! HIRDESSEN LAPUNKBAN Ha Catskill-ben nyaral, keresse fel MONTICELLO-ban ÍBJ’s HAIRSTYLIST CAREER WOMEN • MEN • 120 Broadway f Monticello, N.Y. 12701 Tel: (914) 796-2660 9 A.M. to 6 P.M. Modem üzlet, minden igényt kielégítő kiszolgálás T >•••••<
