Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-07-26 / 11. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1983 július 26. EAHAw líA^AN rovata Magyar zsidók Amerika szolgálatéban ZSOLDOS ANDOR MOST LETT VOLNA 90 ÉVES II. „de örökre itt marad betűbe öntött lelkem..." A közel nvolc évvel ezelőtt, 83 éves korában örökre elaludt Zsoldos Andor sírkövén áll ez a felírat, a filmvilág már megtépázott glóriájú Mekkájának, Hollywoodnak Béth Ólam temetőjében. A költő A MUNKA című költeményének utolsó sora. Zsoldos Andor sírjával szemben nyugszik a poéta régi barátja. Kármán Tódor professzor, a világűr meghódításának úttörője, akit a szuperszonikus korszak atyjaként emlegetnek. Ezzel kapcsolatban érdekes epizódot idézek: ZSOLDOS ZSIDÓ TEMETÉST BIZTOSÍT AZ ŰRHÓDÍTÓNAK Kármán Tódort 80. születésnapján, 1963 elején Zsoldos Andor is felköszöntötte azon a fényes díszvacsorán, amelyet a hollywoodi magyar rádió rendezett tiszteletére. Amikor röviddel ezután meghalt, félreértés folytán keresztény temetést kívántak rendezni a XX. század egyik kiemelkedő tudósának. Kármán Tódor felmenői között híres rabbi ősökkel is büszkélkedhetett, egyikük a legendás Rabbi Löw (MAHARAL), a prágai Gólem megteremtője volt. Kármán nyilvánvalóan nem óhajtott volna keresztény temetést. Zsoldos Andor volt az, aki megakadályozza a nem-zsidó egyházi szertartást. A lelkész végül „civil ruhában" mint barátot búcsúztatta a tudóst, aki egyébként Kennedy elnök által, az ő tiszteletére létesített, magas tudományos kitüntetés első birtokosa volt.A gyászszertartást magyarországi eredetű rabbi, dr. Glantz vezette le. Zsoldos Andor a temetésről részletesen beszámolt a magyar-zsidó sajtóban. HERCEGI DÍSZVACSORA A NIZZAI MAGYAR ÉTTEREMBEN Hadd idézzünk most, az özvegy egy régi albumából előkívánkozó újságkivágások nyomán, egy-két nizzai emléket, Zsoldosék akkori korszakából: Blasko Ibanez, nagy spanyol emigráns író — 1926-ot írtak akkor — Az Apokalipszis négy lovasa című filmjét készítették elő. Rex Ingram rendező nagy ünnepi vacsorát adott egy elegáns magyar vendéglőben a Nizzában látogatóban volt Pierre montenegrói herceg és felesége, Violet hercegnő tiszteletére. Utóbbi egyébként Mary angol királyné unokahúga, férje pedig Danilo herceg öccse, akiről aVíg özvegy történetét írták. Zsoldosék is jelen voltak, úgyszintén a világhírű Isadora Duncan táncosnő, akinek későbbi tragikus halála - lobogó fátyla beleakadt az autó kerekébe és megfojtotta — éppen Zsoldosék háza előtt játszódott le. ISADORA DUNCAN NAGY SZERELME - BEREGI OSZKÁR Magyar-zsidó vonatkozás Isadora Duncan életében, hogy első nagy szerelme Beregi Oszkát volt. Budapesten, Romeo szerepében hatott oly lenyűgözően Isadorára a valóban Ápol ló-szépségű Beregi. A kronologikus sorrend kedvéért most folytassuk, ahol legutóbb abbahagytuk. Budapesten, az ostrom utáni időkben Zsoldos Andor előbb költői lantját vette elő. Versei különböző hetilapokban láttak napvilágot.Zsolt Béla Haladás -ának kezdettől fogva belső munkatársa volt. A Filmakadémia tanára és a Film Szakszervezet elnöke mindaddig, amíg a Párt azt nem vette át. Zsoldos sohasem volt semmilyen párt tagja, nem politizált, noha édesapja vezető szerepet játszott a magyar szociáldemokrata mozgalomban. A HÁBORÚ UTÁNI ELSŐ MAGYAR FILM SIKERE CANNES-BAN Budapest még füstölgő romjainak árnyékában Zsoldos Andor feléledt energiával, filmre vitte Bródy Sándor T a n í t ón ő -jét. A Hunnia-filmgyár forgatta a legelső háború utáni magyar filmetjSzörényi É- va. Jávor Pál, Rózsahegyi Kálmán voltak a főszereplők. A Cannes-i filmfesztiválon Zsoldos Andor is díjat nyert Magyarországnak ezzel a filmmel. Ideiglenesen a Nagymező utcába költözött Vígszínház ezidőben Estére jóbarát érkezik című Zsoldos-színművet játszotta sikeresen, Tolnay Klárival és Szabó Sándorral a főszerepben. A darabot Zsoldos Jacques Companeez francia szerzővel együtt írta. A francia ellenállási mozga lomból merítette témáját. A Zsoldos házaspár fia és leánya már 1948-ban elhagyta Magyarországot. Californiába jutottak. Gyermekeik és már öt unoka után is való vágyódás, valamint az akkori légkör is, Magyarország elhagyására ösztönözte a házaspárt. 1955 telén elhagyták Budapestet. Bécsban, ahol Zsoldosnak kitűnő neve volt filmkörökben, örömmel és a régi barátsággal fogadták. Zsoldos még 1936-ban ott forgatta német és olasz verzióban a M a - ria Bashkircheff filmet Darvas Lilivel, Hans Járayval és Szőke Szakállal a főszerepekben (az olasz verziót Isa Mirandával). tss-itos 268-I**» Kautor-$Ück Crrft. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT - MORTGAGES 1348 THIRD AVENUE (SET. 76 - 77 STS.) JOHN H. MAUTNER NEW YORK. N Y. IOO«l KORDA SÁNDOR HALÁLA KÖZBESZÓL Az osztrák fővárosban Franz Antel rendezőnek a ROTER MOHN című filmet írta. Egy másik filmje címe: WIEN, DU STADT MEINER TRAEUME. Szombati Sándor - illusztris munkatársunk neve már akkor kitűnően csengett — meghívására Brüsszelbe is elment szcenáriumot írni. Egykori osztálytársa. Sir Alexander Korda sürgetésére újra Londonba készült: TAKE THIS DOWN, DARLING című filmtémáját akarta megvalósítani. Már minden részletet megbeszéltek telefonon, amikor a rádión megdöbbenve értesültek Korda Sándor hirtelen haláláról. Zsoldos korábban több ízben járt a brit birodalom fővárosában. Korda jónéhány filmjének szcenárium-írásában vett részt. Ugyanígy Gabriel Pascal filmjeiben: a G.B. Shaw művei nyomán készült Pygmalion-ban, Barbara őrnagyban, amint ezt a Pascal-életrajzban már említettük. A KOCKA EL VOLT VETVE Zsoldos Andor a zsidó állam újjászületése, Izrael kikiáltása után Cion földjére vágyott: hatalmas lelki tusát vívott önmagával. Eszménye az volt, hogy Izraelben éljen, a zsidó megújhodás lett úrrá költői lelkén, az ihlette számos költeményét. Amikor végre Bécsbe jutottak, barátai, a Jewish Agency akkori igazgatója is, kifejtették előtte, hogy az akkori kezdeti, zavaros időkben, előrehaladott korban, hatvanas évei derekán, már nem eléggé fiatal a chaluci életmódhoz... Az amerikai JOINT igazgatója segítségére volt a Zsoldos-házaspárnak, hogy Columbus földjére jussanak. Gyermekeiket, unokáikat már több, mint egy évtizede nem látták. Nagyon várták őket Californiába. A kocka el volt vetve. ^ ___________(Folytatás a 12. oldalon.) AZ AMERIKAI ZSIDÓSÁG FELELŐSSÉGÉNEK KÉRDÉSE (Folytatás) Február 1-én, ismét a City University Ralph Bunche Intézete levélpapiiján,Finger hosszan részletezve ismertette a bizottsági tagokkal az előző június óta történtekről. A levélben arról is tájékoztatta a tagokat, hogy Goldberg, az ő (Finger) segítségével, jelentés-tervezetet készített, amelynek megvitatására a február 9-re kitűzött ülésen kerül sor. Ugyanezen a reggelen, a bizottsági tagok nem csekély csodálkozására, a New York Times-ben olvasható volt a jelentésről szóló történet, bő idézetekkel tarkítva a jelentésből. Merlin ugyan nem látta a jelentést, de a lap riporterének önkéntesen azt a közlést szolgáltatta, hogy az okmány célja az akkori zsidó vezetőség felelősségének és bűnösségének tisztára mosdatása. Finger jelentése valójában valamivel több volt, mint Merlin szövegének fertőtlenített kiadása. Az amerikai zsidóság elleni vádak legtöbbjét eltávolították, de a célzatosság megmaradt. Némi anyagot hozzátettek, főként régen megjelent könyvek egyes oldalainak fényképmásolatát. Hogy miért volt sürgős a nyilvánosságra hozatal, soha nem került magyarázatra. Ezek után az egyetem Graduate Center-e megszakította kapcsolatait a bizottsággal. Fingert értesítették, hogy saját kapcsolata is ezentúl kizárólag személyi jellegű lesz. Bár Merlin a bizottsággal folytatott harcban vesztes maradt, mégis Peter Bergsonnal együtt egy 90 perces dokumentumfilmnak lett a főszereplője: WHO SHALL LIVE AND WHO SHALL DIE címen. A film rendezője Laurence Jarvik, a Berkeley egyetem filozófiai karának végzett növendéke volt, 25 év körüli fiatalember. A film megjelölt célja annak ismertetése, mi történt az Egyesült Államokban az európai zsidók kiirtásának idején. Híranyagot és interjúkat tartalmaz 13 személlyel, akik résztvettek az akkori eseményekben, valamint zsidó túlélők egy csoportjával, akik Amerikában élnek, de szervezetük mibenléte nincs igazolva. A film témája három részből áll: (a) Amerika korlátozó bevándorlási rendszerének kritikája abban az időben, (b) a Roosevelt kormány, a cionista mozgalom és az amerikai zsidó szervezetek megvádolása állítólagos közömbösségük miatt az európai zsidók sorsát illetően és vonakodásuk folytán, hogy megmentsék azokat, végül (c) a háborús menekültügyi bizottság keletkezésének és működésének ismertetése. Bergson és Merlin egy állítólagos bizottságként szerepel, amelynek elnevezése: segélybizottság Európa zsidó népességének megmentésére. Ennek a bizottságnak valódi mibenléte soha ismertetésre nem került. Arra sem merült fel adat, hogy Merlin és Bergson 40 év óta a szervezett zsidó közösség ellenfelei lettek volna. A zsidó szervezet szószólóiként Jarvik Nahum Goldmannt és Gerhart Riegnert mutatja be. Ezeknek még megközelítőleg sem biztosítottak annyi időt, amennyit Bergson és Merlin kapott. Viszont legalább is különös, hogy az Amerikában történtek és a zsidó szervezetek magatartására vonatkozó történetet a nem-amerikai Goldmann és Riegner előadásában kell hallani, akik mindketten a zsidó világkongresszus vezetőiemet menekültek voltak és akik az 1930-as években Svájcba költöztek. Goldmann röviddel a háború kitörése után jött Amerikába a Jewish Agency for Palestine irodájának felállítása végett. Riegner sohasem volt abban az időben Amerikában. Senki sem beszél a filmben saját tapasztalatairól az amerikai zsidó szervezetek működését illetően, senki nem olvasta Rabbi Stephen Wise szívszaggató leveleit, amelyeket Roosevelt elnöknek, Frankfurter főbírónak és más magasállású személyiségeknek írt. Jarvik Celler volt képviselőt állítja oda, aki pedig saját idejében szabadabb bevándorlási politika érdekében harcolt és sokat tudott volna mondani az amerikai zsidó szervezetek fáradozásairól a zsidó menekültek bebocsájtása érdekében. (Folytatjuk.)
