Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-07-07 / 10. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1983 július 7. AZ AMERIKAI ZSIDÓSÁG FELELŐSSÉGÉNEK KÉRDÉSE (Folytatás a 3. oldalról) Galili-Gemeiner Ervin: Szíván 20-ika a magyar-zsidóság gyásznapja Közvetlen a vészkorszak után a magyarországi orthodox rabbikar szíván hó 20-ában állapította meg a nagy vérzivatarban elpusztult 600 ezer testvérünk általános gyásznapját. (Ezalkalommal nem részletezzük hogy miért pont ezt a dátumot jelölték meg, csupán annyit jegyzőnk meg, hogy e szomorú dátumhoz a zsidó történelem több gyászos napja fűződik). Azóta minden év szíván húszadikán — a történelemben példátlanul álló népirtás után — emlékezik meg az Izraelben élő maradék magyar-zsidóság a vészkorszakban elpusztult mártírjairól. Hatszázezer testvéréről ,akik a náci téboly oltárán a legkegyetlenebb halálnemekkel haltak vértanúhalált. \z emberj szókincs túl szerény ahhoz, hogy az akkori napok borzalmait kellőképpen ki tudná fejezni. Az író tolla, az alkotóművész ecsetje avagy vésője sem képes visszaadni az átélteket. ★ Most. 36 évvel a nagy vérzivatar után — több mint egy nemzedék perspektívájából — emlékezni és emlékeztetni akarunk. Megemlékezni azokról, akik azokban a vérzivataros napokban a Kidus Hásémért áldozták életüket Csecsszopótói — aggastyánig. Fiatalok és vének. Férfiak és nők. Rabbik és szellemóriások, akik úgy a Tanban, mint az univerzális tudományokban tűntek ki. Nemkevésbé az --egyszerű emberek, akiknek szintén csak azért kellett meghalnok, mert zsidók voltak. Utolsó kívánságukhoz híven emlékezünk és nem felejtnük. Nem fe. lejtjük el sem a vészkorszak borzalmait sem az azt követőket, amikor arra gondolunk^ csak azért maradtunk meg. hogy — a következő nemzedékeknek — tovább adjuk amit láttunk és amit átéltünk. Hogy nem felejtjük el napjaink Amalékját. Mert mi, akik mindezt túléltük, az új élet jogával kötelezettséget is vállaltunk magunkra. Életünk utolsó napjáig. Emlékezni, emlékeztetnj és nem felejteni! S most, a tegnapi sziván hó 20- ikán, az emlékezés napján, egy generáció távlatából megjelentek mártirjaink alakjai, melyeket a feledés fátyla helyett az örök emlékezés glóriája koszorúz. Úgy emlékezünk Rájuk — a tisztákra és szentekre — mint akikről tudjuk, azért haltak meg, hogy mi élhessünk. Minden valószínűség szerint ez volt az utolsó akaratuk, amikor a Kidus Hásémért haltak meg. Ha a világ fenállása óta ez a szó igazi, nemes értelmében testet öltött úgy a Kidus Hásém fogalma az Ö vértanúságukkal érte el értelmét. ★ Nemzedékünkhöz hasonló sorsú generáció nem igen élt még e földön. Az egy nemzedékkel ezelőtti történelem minden egyes sorát a vérünkkel írtuk Túlélői és szenvedő hősei vagyunk a világ legnagvobb és legszömvübb vérzivatarának. Hatmillió, közöttük másfél millió gyéreket öltek még. s ebből a hatmillióból a magyar-zsidóság tizszázalékát — hatszázezret. Ezek kiirtásáért az egész keresztény világ egyformán felelős. Ugv azok, akik saját kezükkel öltek, mint Gettó-bejárat azok. akik tétlenül nézték az Isten képmására teremtett ember tömeges legyilkolását. Ez esetben klaszszikus formát ölt az a mondás, hogy ..gyilkosok között cinkos, aki hallgat’’. ★ S a gazdanépek hallgattak. Néma hallgatásuk viszont az egekig ért. S e keserves példán okulva a maroknyi megmaradottak. akik valaha zsidó-magyarok voltak, most ős-új hazájukban értik meg igazán a HAZA fogalmát. Ez a fogalom a Harmadik Héber Államban újjászületett és végre megkapta a szó igazi értelmét. Amikor a haza nemcsak kér, nemcsak követel hanem védelmet, otthont, biztonságot és erkölcsi segitséget nyújt a világ hetven országából összejött polgárainak. Ha a hatmillióért — s benne a hatszázezerért — létezhet némi jóvátétel, úgy ez csak a Zsidó Állam lehet. Éppen ezért fel kell számolni a galutot. Mert a galut vagy galutok felszámolásával nem ismétlődhet meg a PUSZTULÁS, de még ennek magyar változatbeli előfutára a numerus clausus, majd a numerus nullus, a négy zsidótörvény. Siófok, Kecskemét, Orgovánx. Izsák, Horthy-Héjjas, Prónay — Sztójai — Szálasi, Kun Páter, Kamenec - Podolsk — Bor — Dorocsin munkaszolgálat, Ukrajna, a Budapest—Bécs-i országút és a Dunaparti tarkólővések sem. Most a 36-ik sziván hó 20-án Emlékezzünk és Ne Feledjük, hogy mindössze egy nemzedékkel ezelőtt — az állítólag „felvilágosult” Európában zsidónak lenni „bűn”, de kereszténynek lenni szégyen volt... Erre emlékezzünk, emlékeztessünk * ne feledjünk. Ez legyen sziván 20-ának igazi tanulsága... HIRDESSEN LAPUNKBAN I Dawidowicz hazatérése után meglepetten vette tudomásul a közben megküldött levelekből, hogy bizottsági tagként került nyilvántartásba. Megrökönyödve vette továbbá tudomásul, hogy 1981 szeptember 28-án megtartották az első bizottsági ülést és azon kiderült, hogy az ügy hátterére nézve a kutatás nagyrészben már befejeződött. A munka sebességére a történetkutatás körében még nem volt példa. 1981 szeptember 27-énpégy nappal később, a New York Times első oldalán megjelent a bizottságról szóló tudósítás, amelyben az újságíró hűségesen nyüvánosságra hozta mindazokat a „megdöbbentő felfedezéseket", amelyek az amerikai zsidók hanyagságát mutatták európai testvéreik megmentése érdekében folyt munkában. November 2-án Finger újabb közlést tett levélileg, amely arra mutatott, hogy hiba van a kréta körül és közölte, hogy egy akadémiai felülvizsgáló bizottságot kell felállítani, a kutató csoport munkájának átszűrésére. Ez a bizottság több tagból állott, egyike Braham professzor volt. Itt mutat rá a cikkíró professzor a bizottság létrehozásának valódi indító okaira: Jack Eisner maga javasolta a téma kutatását és hajlandó volt ennek támogatására is. Finger régi barátjának, Sámuel Merlinnek adta a felhatalmazást a bizottság központi munkájának elvégzésére. Merlin azelőtt az Irgunnak volt lelkes tagja és megőrizte a fő cionista vonal és az amerikai zsidó közösségi szervekkel szemben táplált ellenséges érzületét. Merlin vállalta a megbízást, noha előéletét tekintve, tárgyüagos nem lehetett és önmagát kellett volna diszkvalifikálnia. Az akadémiai felülvizsgáló bizottság, miután kiderült, hogy Merlin nem nyújthat tárgyilagos jelentést, megkezdte a szűrőmunkát és 1982 márciusában tartott ülésen részekre szedte Merlin tervezetét. Bizonyos változtatások azonnal történtek, de 1982 május 17-én kibocsájtották a 76 oldalra terjedő, Bevezetés és Áttekintés címet viselő anyagot, amely a régi Irgun-féle támadások megismétlése volt. Azt állította, hogy az európai zsidók megmenthetők let-IfanbenNew York Stock Exdunge 107 Northern Boulevard Great Neck, N.Y., 11021 (516) 487-482S (21# MS-7795 tek volna, ha a zsidó vezetőség nem avatkozott volna az Irgun dolgába és szabad kezet adott volna utóbbinak. 1982 június 2-án a bizottság összeült Merlin jelentésének megvitatására. Az ülés igen viharos volt és a felszólalók nyíltan kifejezést adtak kritikájuknak. Röviddel ezután Goldberg tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy anyagi alap hiányában a bizottság működése megszűnt. Goldberg ugyanakkor levelet intézett az egyetem Graduate Center-ének elnökéhez, amelyben közölte, hogy a bizottság azért szűnt meg, mert Eisner nem folyósította tovább a megígért hozzájárulást. A bizottság tagjai egyébként Goldbergnek a megszűnésre vonatkozó közlését megkönnyebbüléssel vették tudomásul. Merlin azonban nem nyugodott bele a történtekbe, hanem a New York Times tudósítója felé szellőztette az ügyet. Ismét első oldalon jelent meg a Times-ben cikk, újra a Merlin-verzió került nyüvánosságra, az amerikai zsidó vezetőség elleni vádakkal. A tudósító cikkéhez való adatgyűjtése során megkérdezte Goldberget és Eisnert is. Előbbi ekkor a sajtónyüvánosság felé is megismételte, hogy a bizottság működése azért szűnt meg, mert Eisner nem tett eleget ígéretének és nem folyósította a hozzájárulást. Eisner viszont a maga részéről ta gadta, hogy a megszűnésnek ez szolgált volna okául. Azt állította, hogy a régi vezetőség áll a háttérben,amely saját nevét kívánja tisztán tartani a vádak ellen. Goldberg kiállt saját védelmére. Ismét felújítani kívánta a bizottságot és kijelentette, hogy személyesen fog gondoskodni az anyagi alapról. 1983 január 20-án a Times, ismét első oldalon -közölte a fejleményeket. Két személyiség volt csupán, akik ugyan nem léptek kapcsolatba a Timesszel, de szakszerűen nyúltak a témához: Az egyik Martin Perez, a New Republic főszerkesztője, a másik pedig Gerhart Riegner, a zsidó vüágkongresszus főtitkára. Előbbi úgy nyüatkozott, hogy Merlin kiválasztása a munka elvégzésére elképesztő volt, Riegner pedig a Washington Post 1983 február 5-i számában nyüatkozott és Merlin vádjait abszurdnak minőatette. (Folytatjuk.) ERVIN ROTH biztosítási megbízottal az alábbi telefonszámokon: Napközben: 725-1211 Esti órákban: 241-6396 Tárgyal magyarul és oroszul is MAGYAR SZŐLÉSZ ÉS NŐGYÓGYÁSZ DR. MIKLÓS TÓTH Corneli-diplomás — New York Hospital Cornell Medical Center szakorvosa RENDELŐ: 104 East 74th Street, Ne» York, N.Y. 10021 (cr. Park Ave) Telephone« (212) 249-8500 * PAP- TEST, ’ GENERAL CANCER-SCREENING * MEDDŐSÉGI PROBLÉMÁK * BELGYÓGYÁSZATI SZÖVŐDMÉNYES TERHESSÉGEK * ULTRAHANG-VIZSGÁLAT HENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE SPECIALIZING IN US, AND AUSTRALIAN OIL AND CAS COMPANIES PENNY STOCKS ARE GAINING RESPECT JOB. B. FELSENFELD Javított, új BLUE CROSS -] BLUE SHIELD biztosítási lehetőség j MAJOR MEDICAL-biztosítást belel értve, kapható csoportok részére Lépjen érintkezésbe VALLÁSOS SAROK
