Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-06-30 / 7. szám

4 NEWYOBKI FIGYELŐ KAHÁN KÁLMÁN ROVATA 1982 június 30. Magyar zsidók Amerika szolgálatában AMERIKAI MAGYAR EURÖPA-SZAKÉRTÖ ÉS ÍRÓ A szó nemesebb értelmében kifeje­zett ambíciótól fűtött akarat, a „csak azért is megmutatom, mire vagyok képes;" elha­tározásból fakadó érvényesülési vágy nem egyszer művelt csodát, Az sem tagadható, hogy igen gyakran a rosszból is származik jó, mint ahogy a tétel fordítottja is helytálló. A budapesti születésű és többnyelvű neves amerikai szép- és közíróvá, főiskolai tanárrá emelkedett dr. Lengyel Emil, saját példájával csattanós módon bizonyította a fentieket. A MEGBÁNTOTT ÖNÉRZET CSODÁT MŰVELT Fiatal gimnázista korában nem túl­ságosan tapintatos s nem is túl pedagógus­tehetségű német nyelvtanára gúnyosan kor­holta, hogy a nyelvérzéknek teljes hiányá ban szenved, — már mint az idegen nyelvek iránti tehetségnek. Amikor Lengyel első német nyelvű könyve megjelent, a tanár j. még életben volt. A szerző küldött címére j v' egy dedikált példányt... Nem tudni, mi volt a nem jó prófétá­nak bizonyult tanár úr reakciója. Dr. Len­gyel Emil viszont őszintén bevallotta: az ifjú lelkét mélyen megsebesített tanári jel­lemzés ösztönözte, hajszolta az idegen nyelvek minél tökéletesebb elsajátítására, így vált belőle angol, francia és német író, persze magyar anyanyelvén kívül. Életrajza — tekintetbe véve a kort és körülményeket, amelyeket átéli - nem mutat rendkívülit, hiszen a két világháború, amelyen keresztül vergődött - általános történelmet képezett. 1895 április 26-án, Lengyel József és (Ádám) Johanna, budapesti kereskedő csa­lád gyermekeként jött a világra. Édesapja két éves korában árván hagyta. Hat éves korában megkezdte az elemi iskolát, amely nem kötötte le túlságosan figyelmét. A középiskolában sem tűnt ki éltanulóként. A család kívánsága szerint 1913 őszén a bu­dapesti jogakadémiára vétette fel magát. Ugyanis — amint erről megemlékezik - a rokonság egy nagyrabecsült barátja sze­rint „jó ítélőképessége" volt, tudta az érve­ket és ellenérveket megkülönböztetni egy­mástól... A ROSSZNAK OLYKOR JÓ OLDALA IS VAN A fiatal Emilt azonban inkább érde­kelte az irodalom, a filozófia. Nietzsche műveiben mélyedt el, de azért közepes szorgalommal igyekezett eleget tenni főis­kolai kötelezettségeinek is. Nem sokkal Ferenc József hadüzene­te után Lengyel Emilt is mozgósították és zászlósként az orosz frontra vezényelték. Félévet töltött a lövészárokban, majd 1916 júniusában a hatalmas Brusilov-offenziva során orosz fogságba került. Előbb a szibé­riai Irbit városban, majd egy, az európai Oroszországban levő nagy fogolytáborban tartották, ahol előző évben mintegy 6000 hadifogoly 80 százaléka a tifusz áldozatául esett. Jó maga a maláriát kellett, hogy le­­küzdje. ŰZESSEN ELŐ LATUNKÉ* ! f-NEW YORK ÁLLAM HITCLM ELLENŐRZŐ ALLOMAAá <21» 7BB-77SB (21» 7BS-774B ORVON MOHOM im. IOCGEN ÉS HAZAI GYÁRTMÁNYÚ AUTÓK SZAKÉRTŐJE VOLKSWAOCN OATSUN ■ MtftCCOU - BMW TOYOTA - OffL . VOLVO MINDEN MUNKÁT BIZTOSIT • KOMPUTERES EMISSZIÓ ELEMZÉS I KIZÁRÓLAG ELŐZETES MEGBESZÉLÉS alapjAn 12S 42nd STRCft '«MNK BROOKLYN. N V. 11221 A betegség szinte egyik napról a má­sikra hófehérré változtatta a fiatalember fekete haját. A tábort látogató skandináv Vöröskereszt-bizottság Lengyel Emilt is felvette a kicserélendő hadifoglyok közé. Egy osztrák-magyar fogságba esett orosz tiszttel cserélték ki. Röviddel az 1917 no­vemberi forradalom után került Szentpéter­várra, onnan Finnországba, majd Norvégi­ába, ahonnan még a háború vége előtt visz­­szajutott Budapestre. Szerencséje volt. A legutolsó fogoly­csoporttal hagyta el a forrongó Oroszorszá­got, miután húsz hónapot töltött drótsö­vények mögött, szigorú őrizet alatt, musz­kaföldön. Az időt azonban alaposan ki­használta: a tiszteknek nyújtott kedvezmé­nyek alapján folytathatta a német nyelv tanulását, de megtanult angolul és franciául is. Magyar nyelvű, sokszorosított, kis fo­golylapot is szerkesztett. I Javított, új BLUE CROSS - BLUE SHIELD biztosítási lehetőség MAJOR MEDICAL-biztosítást bele­értve, kapható csoportok részére ! Lépjen érintkezésbe ERVIN ROTH biztosítási megbízottal az alábbi telefonszámokon: Napközben: 725-1211 Esti órákban: 241-6396 Tárgyal magyarul és oroszul is HIRDESSEN LAPUNKBAN 1 AZ EURÓPAI TUDÓSÍTÓ AMERIKÁBAN MARAD Budapesten még az őszirózsás forra­dalom előtt sikerült befejeznie tanulmá­nyait: megszerezte a jogi doktori diplomát. Előbb a főpostahivatalban dolgozott, fordítóként. Rövid ideig összekötő tiszt volt a megszálló francia, valamint a magyar hatóságok között. Aztán a budapesti Ma gyár Hírlap munkatársaként — elindult az újságírói pályán. 1920 nyarán Lengyel Prágába került budapesti lapok tudósítójaként, majd Bécs­­be. Az osztrák fővárosból már német,fran­­cia és angol lapoknak is rendszeresen kül­dött tudósításokat, egyben a bécsi Ungari­sche Rundschau hetilap egyik szerkesztő­jeként is működött. Ez a sajtótevékenység hozta magával, hogy dr. Lengyel alaposan megismerkedett a nemzetközi problémák­kal, Európa égető kérdéseivel, hiszen az újságíró továbbképző iskolája rendszerint a munkája. Állandó tanulás közben viszi át ismereteit olvasótáborába. A washingtoni leszerelési konferencia döntő fordulatot képezett Lengyel Emil sorsában. A lapok, amelyeknek dolgozott, saját megbízható emberüktől kívántak tu­dósításokat s így amerikai megbízó levéllel látták el: Washingtonba küldték. 1921 de­cember 6-án érkezett az Egyesült Államok­ba. Annyira megtetszett neki az ország — mesélte önvallomásaiban —, hogy nem hagyta el többé véglegesen. így kezdődött amerikai karrierje. Folytatta a középeurópai lapok tudó­sítását, de 1925-től a New York Times ré­szére is dolgozott.Persze eleinte nem ment minden karikacsapásszerűen. A leszerelési konferencia befejezése után az európai la­poknak nem volt szükségük állandó jellegű külön tudósítóra. Eleinte messenger, azaz küldönci foglalkozást is kénytelen volt űzni, aztán felfedezték, jobban fizet­ték meg írásait és folyóiratok is közölték azokat. 1927-ben, amikor amerikai állam­polgár lett, évente európai tanulmányuta­­kat tett ismeretei kiegészítése, időszerűsí­­tése céljából. Diktátorokkal, kormányfők­kel csinált interjút. Találkozott Einstein professzorral és más tudósokkal. LENGYEL EMIL MŰVEI Szépirodalmi tevékenységét fordítá­sokkal kezdte. Móricz Zsigmond, Szép Er­nő és főleg Molnár Ferenc számos regényét, színművét is Lengyel Emil fordította angol­ra. De angolra ültette át több francia és német író alkotásait is. Nagyobb társadalmi összejövetelekre kapott meghívást.Felszóla­­lásai annyira tetszettek, hogy az egyik nagy bostoni ügynökség előadókörútra szerződ­tette, — „parttól-partig." 1935-41 között Lengyel a brooklyni Polytechnikumban is tanított európai történelmet, közgazdaság­­tant, de előadott a New York University keretében, a newyorki New School for So­cial Research és különböző nyilvános fóru­mok pódiumán. Dr. Lengyel Emil könyvformában megjelent önálló főbb művei többnyire európai témákkal foglalkoznak. Legismer­tebb a CATTLE CAR EXPRESS, 1939-ben megjelent könyve, amely háborús, főleg hadifogoly élményeit tartalmazza. Ugyan­így a PRISONER OF WAR IN SIBERIA, már 1931-ben jelent meg; HITLER című műve 1932-ben, pár hónappal a történelem legnagyobb tömeggyilkosának hatalomra jutása előtt. 1945-ben, Berlin elfoglalása során háromezer nevet tartalmazó lista ke­rült a hatóságok kezébe, - azokról, akiket a náci győzelem után hurokra kellett volna keríteni. Lengyel Emil neve közöttük sze­repelt, — valahol Churchill után. BEYOND THE EASTERN FRONT, 1931, szintén háborús témát tárgyal. THE CAULDRON BOILS (Forr az üst), 1932, Lengyelország kisebbségeivel foglalkozik. THE NEW DEAL IN EUROPE, a fasizmus, nácizmus, kommunizmus elemzése 1934- ben került piacra. MILLIONS OF DICTA­TORS, 1936, társadalom-lélektani analízis, az átlagember életrajza. THE DANUBE, 1939, a Duna panorámája, a folyam men­tén lakó népek története és földrajza poli­tikai megvilágításban, igen szellemes anek­dotákkal élénk,tve. TURKEY, 1941,mély-, reható történelmi és kulturális betekintést nyújt a széthulló ottomán birodalom, „Eu­rópa beteg embere" múltjába, a byzantin korszakig visszamenőleg. DAKAR, 1941, Nyugat-Afrika legnagyobb kikötővárosa jelentőségét taglalja időszerű megvilágítás­ban. Az író több előadást tartott ott. AME­RICANS FROM HUNGARY, 1948, ma­gyarok szerepét domborítja ki Amerika fejlődésében. Nagy kiadóvállalat rendelésé­re íródott. EASTERN EUROPE, 1949, a vasfüggöny mögé nyújt betekintést. WORLD WITHOUT END, 1953, Izrael és a Közelkelet problémáival foglalkozik. Lengyel több művét fordították le más nyelvekre, elsősorban a SIBERIA címűt, amely 1943-ban jelent meg 1951-ben jelent meg ISRAEL, Prob­lems of Nation Building című munkája. A zsidó állam létrejötte után Lengyel különben több nyarat töltött a Közelkele­ten. Tapasztalatairól a TORONTO STAR nagy képes folyóiratban is beszámolt. A Harper's kiadóvállalat American Ways-sorozatában megjelent AMERICA'S ROLE IN WORLD AFFAIRS című tan­könyve középiskolák részére. Lengyel Emil művei a dolgok mélyé­re látó analitikus újságíró színes, világos stílusában íródtak. Dr. Lengyel csak 1938-ban nősült meg, Delej Líviát vette nőül. Péter fiúk 1940-ben született. Az író a Magyar Zsidók Világszövetsége alapítása idején az első ve­zetőségi tagok között szerepelt. Előre haladott korban vonult vissza az írástól és közélettől. Előbb Astoria-ban (L.I.) élt, aztán Jackson Heights-ben levő - ;?ládi házukban. ***********************V KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY KRDETtflNKBY TÁMOGASSAK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA ************************

Next

/
Thumbnails
Contents