Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-10-15 / 12. szám

10 NEWYORKI FIGYELŐ 1982 október 15. RAMAN KÁLMÁN: 4. ott*44 MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁLATÁBAN A SZABAD VILÁG FŐVÁROSÁBAN A szabad világ fővárosában dr. Fábi­án Béla szóban és írásban folytatta a Krem­lin manőverei elleni felvilágosító tevékeny­séget. Annak idején a szovjet-problémák egyik fő szakértőjeként volt ismeretes, jó­val előbb, Magyarországon, a két világhábo­rú között megjelent könyvei és publiciszti­kai írásai alapján. New Yorkban dr. Fábián főleg az AMERICAN LEGION, a front­harcos szövetség kiadványaiban fejtett ki sokra értékelt tevékenységet. Cikkeit ké­sőbb már felesége fordította angolra. A ma­gas értelmiségű asszony már otthon kezdte Monsignor Varga Béla, az akkori emigráns magyar kormány elnöke new­­yorki rezidenciáján így emlékezett meg előttem néhai közeli munkatársáról: — Örvendek, hogy alkalmat adtál az én B é I á m , a két Béla barátságát és volt propagandaminiszterem számomra oly kedves emlékét felidézni, körünkből való korai távozása fölötti fájdalmamat kifejez­ni. — — Csodáltam akaraterejét, képessége­it és tudását. Élő lexikon volt már otthon is, de főleg itt, New Yorkban. Nagyon he­lyesen az volt az elve: csak az történt meg, amit a sajtó visszatükröz. Ezért mindent elkövetett, hogy a magyar ügynek minél tanulni az angol nyelvet, New Yorkba érke­zése után a Columbia-egyetem tanfolyamán tökéletesítette tudását. Fábián Ilonka kü­lönben kitűnő karikaturista volt, rajzai kü­lön kötetben, de számos lapban is sikert arattak. Dr. Fábián Béla az Európa felé sugár­zott VOICE OF AMERICA szerkesztőségé­ben is jelentős tevékenységet fejtett ki. Erősen magyar akcentusát igen gyakran hallatta különböző felvilágosító előadáso­kon is. nagyobb nyilvánosságot nyerjen. Rendkívül ötletes volt e téren is. Egy ízben, a szovjet konzulátus közelében rendezett tüntetés során a rendőrség őrizetbe vette, persze röviddel utána szabadon engedték, de a saj­tóvisszhang ügyünket illetően igen kedvező volt. — A volt emigráns kormány feje meg­emlékezett egykori munkatársa kitűnő nyelvérzékéről is. Megérttette magát fran­cia, német, orosz és olasz nyelven is. Az újságírók lelkesedtek érte: tudott velük bánni. Sajtókonferenciáin mindig tudott valami csemegével szolgálni a szenzációra éhes politikai riportereknek, akik megértet­ték hibás angolját. Olykor angol tolmács­ként is szerepelt... DR. GUTMAN ARMIN: LEHELJ ! AVAGY MIÉRT LETTEM ORVOS ? Volt alkalmam a szigeti temetőben sétál­gatni. Jól emlékszem a spanyol járványra. Egy szegény szerencsétlen leánynak és f iatalembernek ott, a temetőben rendezték esküvőjüket. A babo­nás hívők szerint ez megszünteti a járványt.Akár­­csak a sós tea hatása — a nem tudom, milyen betegség ellen. Ugyanazok az asszonyok — vagy hasonlítottak egymásra, — akik engem akartak megmenteni, forgolódtak és fontoskodva, civa­kodva rendelkeztek. Ez már az én időmben és nem a sötét kö­zépkorban történt. Egyesek felhasználták az al­kalmat, hogy ellátogassanak szüleik vagy nagy­­szüleik sírjához. Sírva, imádkozva könyörögtek, hogy közvetítsék panaszaikat a Mindenhatóhoz. A fából készült rozoga építmény alatt vol­tak a rabbik eltemetve. „Kvitlit", sajátkezűleg írt kérvényeket nyomtak a sír réseibe. Voltak kíván­csiskodók, akik ismerőseik kérvényeit kihúzták és elolvasták. Ha rosszul ment az üzlete, az már köl­csönt nem kapott. Bűn más levelét elolvasni, de az is meg vagyon írva, hogy „néma halottak hal­­lelujáznak.v De ez így van ősidők óta. Hogy mennyire hatotta meg a temetőben rendezett esküvő a spanyol járványt ? — nem tudnám megmondani. Amikor a kántor a hét áldást énekelte és ott tartott, hogy dicsőítette Istent, mert megte­remtette az embert, — ráakadtam még egy „sa­többivé1’’ ellátott sírkőre. Dr. Lengyel Menyhérté volt. A sírkövén sok volt a szöveg, mely „satöb­­bif-vei végződött. A feltámadásig — amely habár késik, de okvetlen eljön az ideje — ott alussza hosszú álmát. Minden érdeklődés nélkül megtudtam, hogy az orvos honoráriuma egy korona volt. Sok pénz I És a kocsit kifizetni. A doktor úr nem látogatta betegeit gyalog. Tisztelet jeléül házában le kellett venni a kalapot. A rövid kérdések és válaszok német nyelven történtek. Apám magyar nyelvtudása gyenge volt. Nősüléséig a jesivákat járta. A huszti, bonyhádi és a váci jesiváknak a ROS JESIVÁ-ja volt, ahol sokat tanult és tudott - kivéve a család ellátásá­nak lehetőségét, ami egyelőre nem okozott gon­dot. Minkét ágbeli nagyapáim gazdagok voltak — a helyi viszonyokhoz képest. Édesanyám a Zem­plén megyei Szomotor községben született. Apja a község bírája volt: egy kakastollas csendőr és a községi jegyző, alantasai voltak. Érthető, hogy szomotori nagyapám és édesanyám kitűnően bír­ták a magyar nyelvet. De Szigeten - a mi körünk­ben vagy családunkban jiddisül társalogtak,amely nyelvben anyám olyan gyenge volt, mint apám a magyarban. De asszimilálódtak egymáshoz: -az egyik nem tudta, mit mond a másik. Dr. Heller előírta a veendő orvosságot. Édesanyám megkérdezni merészelte: — Hogyan kell használni ? — A gyógyszerész majd meg­mondja, - volt a rövid válasz. A doktor úrnak nem volt ideje. Várt rá a nyitott kocsi. A nyitott kocsi reklám volt az orvos számára. Kocsikázik - tehát elfoglalt, van páciense. A descartesi logika levelezetése sem erősebb. Apám kikísérte. A dok­tor úr nem fogott kezet paciense apjával. Azokban az időkben mindenki természe­tesnek találta, hogy az orvos, hosszú tanulmányai befejeztével, sokan nélkülözve és néha éhezve, akárcsak jómagam, - tiszteletben élvezze mun­kája gyümölcsét. Sokan visszaéltek a tisztelet iránti hajszával. Kimutatták a magukkal hozott neveletlenséget, sőt: gorombaságot. De még nem léteztek Sarah Makninok és az orvosok felpofo­­zása elképzelhetetlen volt. Már nem emlékszem.melyik évben történt, amikor a Kupát Cholim-beli chavéra felpofozott egy orvost. Nem történt semmi baja: chavéra ma­radt. Nem egy esetben az orvosok féltek a „cha­­vér" pacienstől. De ez a demokrácia I — (Folytatása következik) AZ APRÓ ZSIDÓ ÉS A MAGAS KATOLIKUS PAP HARCA A SÁTÁN ELLEN... A VOLT EMIGRÁNS KORMÁNY ELNÖKE A KÉT BÉLA BARÁTSÁGÁRÓL íme egy derűs epizód Monsignor Var­ga visszaemlékezéseiből: — Röviddel New Yorkba érkezése után, amikor már törte az angolt, szend­viccsel kezében beült a moziba. Amíg csak lehetett, újra meg újra figyelte a párbeszé­deket. Ezt több alkalommal is megismétel­te, hogy fülét hozzászoktassa a számára már nem idegen szavak helyes kiejtéséhez. — Komoly barátság fűzte — idézte tovább visszaemlékezéseit a Monsignor — C.D. Jacksonhoz, Eisenhower elnöki kam­pánya vezetőjéhez, Donovan tábornokhoz, a CIA megszervezőjéhez és több amerikai politikushoz, akiket megnyert ügyünknek. Nem rajta múlott az eredmény... Méltán mondhatom azt is, hogy Habsburg Ottó — akinek november végén ünnepeljük 70.éves születésnapját — igen előnyösen nyilatko­zott Fábián Béláról. Barátjának tekintette. Bennünket nagyon gyakran lehetett együtt látni. Nem egyszer hallottam megjegyzése­ket „az apró zsidó és a magas katolikus pap sátán elleni harcáról." Béla egyaránt har­colt a jobb- és baloldal ellen. A Szabad Eu­­rópa-közvetítés lelke volt. A mai napig fü­lembe cseng ügyünkbe vetett optimizmus­tól áthatott, megszokott köszöntése:„Béla, nagy fehér fényben jön felénk az Isten" — kissé módosítva a szentírási idézetet. EGY HŰSÉGES MAGYAR ÉS HŰSÉGES ZSIDÓ ÉRTÉKELÉSE Monsignor Varga azzal fejezte be nosztalgikus jellegű visszaemlékezéseit, hogy dr. Fábián Bélával egy hűséges zsidó és egy hűséges magyar távozott az élők so­rából. A két hűség szintézise forrt lelkében. Kellemes társalgó, kedves, őszinte barát és elszánt bajtárs volt! Ilonka, Fábián Béla több, mint há­rom és fél évtizeden át élettársa rákbeteg­ség következtében hagyta magára, gyer­mektelenül, a hatvanas évek elején. 1965 elején egy volt litván diplomata özvegyét vette nőül. A magas műveltségű Edna asz­­szony első férjével éveket töltött Moszkvá­ban, Londonban, végül Washingtonban, mint a Szovjetunióba bekebelezett egykori Litvánia követe. Dr. Fábián Béla alig két éves új há­zassága során sokat utazgatott Edna asz­­szonnyal Európában és az Újvilágban.Egy­kori, szintén száműzött, közös barátokkal, harcostársakkal, politikai szövetségesekkel jöttek össze. A magyar emigráns kormány egykori propagandaminiszterének halála is hasonló alkalommal következett be: 1966 december 25-én — emlékezett az özvegy — délután négy óra tájban, puerto-ricoi San Juan-ban, szállodai szobájukban, férje le­pihent, hogy frissen résztvehessen Európá­ból érkezett barátok tiszteletére rendezett ünnepi összejövetelen. Hirtelen rosszul lett s mire orvost keríthettek, már halott volt. Szívszélhűdés végzett hirtelen a 77 éves politikussal. AMERICA’S NUMBER 1 TOP SELLER, CENTURY 21® Ba««d On Property Transactions Handled In 1980 QnluiK 2I ® KAATERSKILL REALTY Each Office Independently Owned A Operated e NATIONWIDE REFERRAL • HOMES • FARMS • ACREAGE • APPRAISALS • INVESTMENT PROPERTIES • BUSINESS OPPORTUNITIES • COMMERCIAL LEASING 794-7000 262 BROADWAY MONTICELLO, N Y. ÍRÁSAIT A COLUMBIA-EGYETEM ŐRZI Könyvtárát, irományait a Columbia­­egyetem őrzi, amely évekkel ezelőtt szim­­poziont és tanulmánykötetet szentelt dr. Fábián Béla emlékének. Számtalan magyarországi, európai, majd amerikai lapban közölt publicisztikai írásain, tanulmányain kívül tíz könyvnek is a szerzője volt. A már említett HAT LÓ, NEGYVEN EMBER hadifogoly-regényen kívül: OROSZORSZÁG PUSZTULÁSA, OROSZ POKOL, PÉTERVÁR, OROSZ MINTA, A BOLSEVIKI VILÁGPROPA­GANDA MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI. A címek egyben a tárgykört is jelzik. Egyike volt azon kevés illetékesnek, akik idejében felismerték azt a veszélyt, amely­nek elhárítása Amerikának elsőrendű prob­lémáját képezi. Megemlítendő még Fábián Béla kont­­roverzálisnak minősülő műve Mindszenty bíborosról, akinek nem túlságosan dicséret­re méltó módon híve volt. Elvégre politikai író olykor megen­gedheti magának, hogy önálló véleményt alkosson.

Next

/
Thumbnails
Contents