Newyorki Figyelő, 1982 (7. évfolyam, 1-14. szám)

1982-01-04 / 1. szám

FIGVFLÓ Tájékoztató VII. évf. 1. szám — 1982 január 4. - Ára 50 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN a NEW YORKI FIGYELŐ SZERKESZTŐSÉGE , IZRAELI FIGYELŐ A GOLAN-FENNSIK KÉRDÉSÉBEN Nem könnyű a magát tárgyilagosnak tartó politikai újságírónak nyilatkozni a vi­lágot másodsorban izgalomban tartó problémában. (Azért másodsorban, mert élenjáró ügynek mindenki a lengyel helyezet tartja.) Kíséreljük meg a téma megvilágítását a tények felsorolásával: Izrael parlamentje határozatilag kimondotta, hogy a Golán-fennsíkon az izraeli jogrendszert és igazgatást vezet be. Ezt a világ valamennyi országa annektáiásnak nevezi, amely a fegyverszüneti egyezmény értelmében tilos. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa pánikszerű gyorsasággal összeült Szíria panaszára s 48 órán belül egyhangúan kimondotta, hogy Izrael törvénytelen lépést tett s azt január 5-ig helyrehozni köteles. Mellesleg Blum izraeli nagykövet gondosan kerülte az annexió kifejezést, amivel sejtetni engedte, hogy ahhoz Izraelnek tényleg lett volna joga. Begin miniszterelnök a Kneszetben órák alatt elfogadtatta a sebtiben előterjesz­tett törvényjavaslatot, amit a világ valamennyi Izrael-ellenes diplomatája annak tulaj­donított, hogy a nemzetközi diplomácia a lengyel kérdéssel volt eltelve, tehát Begin bizonyára a jó alkalmat akarta kihasználni. Az izraeli ellenzék sem volt rest, hogy meg­kísérelje bizalmatlansági indítvány felvetését. Tüntetések is voltak Begin ellen — nem­csak arab, de izraeli részről is. Eddig a tények. Ha tehát az, aki a problémához hozzászólni szeretne, egyszerűen Begin ellen fog­lal állást, elhamarkodottnak minősíti a lépést, szavakkal jól megdádázza Izrael minisz­terelnökét, akkor látszólag nyert ügye van, hiszen ha a Munkapárt nagyjai is ezen a vé­leményen vannak, miért lenne Reagan elnök, vagy a zsidó újságíró kivétel ? Az ügy azonban mégsem ilyen egyszerű. Kénytelenek vagyunk azt állítani, hogy a világ nem ismeri fel eléggé Menachem Begin személyiségét, világnézetét. Ő egyszerűen azt vallja, hogy amit minden más nemzetnek szabad, azt még - horribile dictu - Izraelnek is szabad. Szabad különösen akkor, amikor a Biztonsági Tanácsnál panaszt tevő ellenfél - számos figyelmeztetés, felszólítás ellenére sem - távolítja el atomállomásait Leba­­nonból. A világ egyszerűen megfeledkezik arról, hogy a jogellenesség elkövetése nincs korlátozva egyik vagy másik államra s nem egyedül Izraelnek tilos aggressziv lépést tenni. Hogy ezt Reagan elnök sem látja még be, főként annak tudható be, hogy -r* amit mi folyvást szajkózunk — a propagandánk sok kívánnivalót hagy hátra. A világ nem tudja például, amit ugyan Blum nagykövet egy mellékmondatban megemlített­­hogy az egész hoppárét egy 430 négyzetmértföldnyi terület miatt rendezték, ahonnan évtizedeken keresztül lőtték a békés izraeli telepeseket. Reagan elnök is elfelejti, hogy Szíria, amely nem ismeri el Izrael létjogosultságát, nem ír alá békeszerződést a zsidó állammal, s nem vonja vissza a lebanoni atomerőket, - most már két oldalról lőhet Iz­rael szívébe. Begin váltig hangoztatja, hogy egyedül Izrael biztonságát tartja szem előtt. Lehet, hogy túlmegy néha a megengedett határokon, de felvetődik a kérdés, hogyan megy túl a világ a megengedhetőség határain akkor, amikor a Biztonsági Tanács min­den erkölcsi alapot nélkülő segítségével állandóan elítélgeti a létéért küzdő zsidó álla­mot ? Reagan elnök, megválasztása után bíztató jeleket mutatott, hogy erőteljesen fogja az erélyt és az osztó igazságot képviselni, még az olajzsarolással szemben is. Ezúttal - úgy hisszük — tévedett, amikor beállt az Izraelt elítélő kórusba. Aggódó lélekkel várjuk a január 5-én kezdődő újabb tanácsülést, vájjon győz-e Amerika kor­mányában a józan belátás s a világ megmentésére egyedül nyitva álló útra, az energia felmutatására fog-e lépni? '' ÍN? ü r ) Z a* PF.C-F- p-;r.-T ;.R. it? rí p • _ k< 8903 UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A PERUI JAVIER PEREZ de CUELLAR AZ UJ FŐTITKÁR Két veszekedő között a harmadk örül: Waldheim újraválasztását a népi Kina elle­nezte. Ellenfele Salim A Salim tanzániai kiküldött volt,akit viszont az Egyesült Államok vétózott meg. Mindketten visszaléptek, amire új jelöltek léptek fel sCuellart drámai gyorsasággal megválasztották. A választási harc a népi Kina álláspontjára vet érdekes fényt: hogy az ún. harma­dik világnak udvaroljon, folyamatosan megvétózta Waldheim újraválaztását, állítván, hogy a post most már a harmadik világ kiküldöttét illetL Ez egyik megnyilvánulása az új kínai politikának, amely isnét felújtítja Amer ka kritizál ásít amellett, hogy a Szovjet­uniót tartja továbbra is legnagyobb ellenségének. Az Egyesült Államok bírálatával Kina két célt kíván elérni: bebizonyítani, hogy ő a harmadk világhatalom, továbbá, hogy ál­láspontjával megnyerje a harmadk világ támogatását. Ez utóbbi érdekében ragaszkodott ahhoz tartozó főtitkár megválasztásához. Az Egyesült Nemzetekkel és egyáltalán a világpol it kával zeniben elfoglalt állás­pontunk juttatja eszünkbe a régi viccet: Kohn és Grün találkoznak a csillagos ház előtt, 1944 tavasán. Kohn meséli:- Mit zóls hozzá, a zsiráf elszabadult az állatkertben. -Mire Grün: - S mondd Kohn, ez jó nekünk? — Nekünk valójában egészen mindegy, kit választanak UN-főtitkárrá, harmadik vagy másvüághoz tartozót is Az Egyesült Nemzetek zelleme — bárki áll az adminisztrá­ció élén — belátható időn belül nem fog megváltozni Egyébként Cuellar a legidősebb főtitkár, akit valaha is megválasztottak: 61 éves.. A ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUS DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉGE A zsidó világkongresszus sfőként annak amerikai tagozata, élénk d ip­­lomáciai tevékenységet folytat külföldi miniszterek, UN-fődelegátusok meghívása, valamint delegációk küldése útján.így legutóbb a szervezet kül­ügyi bizottsága Hon. Douglas Hurd angol államminisztert fogadta Sir An­thony Parsons UN-fődelegátus társaságában, akikkel széleskörű vitát foly­tatott va la menny i aktuális d iplomácia i kérdésben elfoglalt h ivatalo s angol álláspontról. A megbeszélés igen szívélyes baráti légkörben zajlott le. Most került nyilvánosságra az a rend kívül i fo nto sságú hír, hogy Edgar M. Bronfman, a zsidó világkongresszus elnöke, Singer Israel igazgató társa­ságában Hosni Mubarak egyiptomi államelnökkel tart nagyjelentőségű tár­gyalásokat. Az egyiptomi elnök most valósítja meg a néhai Szádat elnök Bronfmannak tett ígéretét, amely szerint a zsidó világkongresszus elnökét hivatalos látogatásra meghívja Egyiptomba.. A hivatalos látogatás célja a legnagyobb arab állam és a zsidó világ közötti normalizáló folyamat meg­erősítése. A tárgyalásokon résztvesz az egyiptomi kormány több vezető tagja is. Egyidejűleg az egyiptomi zsidóságot felveszik a zsidó világkong­resszus tagjául, valamint az ősi kairoi zsinagóga restaurációjának megvita­tása is szerepel a napirenden. Ezt követően Bronfman elnök Jeruzsálembe utazik, ahol a zsidó világkongresszus izraeli tagozatának vezető tagjaival találkozik, akik magukban foglalják a nagy izraeli politikai pártok kikül­dötteit is. A látogatás jelentősége kétségtelenül messze kimagasló a nemzetközi sidó d iplomácia i esemény ek sorában. Diplomáciai figyelő

Next

/
Thumbnails
Contents