Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)

1981-07-15 / 8. szám

14 NEWYORKI FIGYELŐ 1981 július 15. — Harminchárom éve, ami­óta Izrael létezik, mi vagyunk itt az első magyar televíziósok — jegyeztem meg a Beit Ag­­ronban, a jeruzsálemi sajtó­­központban. Az egyik ott dol­gozó fiatalasszony helyesbített: — Maguk itt ötezer éve az első magyar tévések! Való igaz. A Magyar Televí­zió stábjai már forgattak a vi­lág majd minden országában. Jómagam több mint hetven országban készítettem riporto­kat, még Szingapúrba és Bue-. nos Airesbe is eljutottam, de Izraelbe most utaztunk először. Tíz napig forgattunk, s még felsorolni is nehéz a sok hely­színt: Haifa. Jeruzsálem, Tel Aviv, Akkó (Acre). Caesarea. Ein Hod művészfalucska, Givat Chájim kibuc, Názáret, Kaper­­naum, és a megszállt területe­ken Beit Dzsalla, Nablusz, sőt egy új félkatonai település, Elon Moreh ideiglenes házait is lencsevégre vettük. A Ma­gyar Televízió vasárnap esti magazinja, A Hét két folytatás­ban sugározta színes filmün­ket, mégpedig körülbelül öt és fél-hat millió belföldi néző előtt. Interjút adott a knesszet (a parlament) jeruzsálemi palotá­jában Simon Peresz, akit sokan Izrael következő miniszterelnö­keként tartanak számon, be­szélt előttünk Mose Arensz, a Likud-koalíció fontos embere, a knesszet had- és külügyi bi­zottságának elnöke, s egy Tel- Aviv-i magyar újságíró. Bene­dek Pál ékes magyar nyelven nyilatkozott, színpompás jaffai háttér előtt. A hivatalos Izrael két kima­gasló képviselője mellett meg­szólalt filmünkben Bassam al- Shakaa nabluszi polgármester a megszállt területeken, szót kapott egy arab diák. aki mel­lesleg maga is izraeli állampol­gár. és nyilatkozott Meir Vil­­ner knesszetképviselő, az Izra­eli Kommunista Párt főtitká­ra is. Bármerre jár az ember Izra­elben. lépten-nyomon magya­rokba ütközik. Én sem héberül, sem arabul nem beszélek, ezért általában angolul szólítottam meg a járókelőket, ha útbaiga­zításra volt szükségem. Ha pe­dig valaki nem tudott angolul. HMHHH m m — Néhány évtizeddel ezelőtt első szerkesztőnk és alapítónk dr. Marton Ernő azt mondta: olyan magyar lapot csinálunk, amely pár év múlva elhal, mert addigra itt már minden ma­gyar megtanul héberül. Nos, azóta sok víz folyt le a Jordá­non, de ma is 15 ezer fölött azonnal valamilyen más euró­pai nyelvvel (lengyellel, orosz­­szál. magyarral, franciával) kí­sérleteztem. Csak a már itt szü­letett fiatalok, a „szabrá'k”, vagyis kaktusz-gyümölcsök (így nevezik magukat tréfásan a született izraeliek, mondván, hogy az a gyümölcs kívülről szúrós, de belül nagyon édes) nem értettek semmilyen nyel­ven — néha angolul tudtak egy-két szót —, de az időseb­bek minden esetben beszéltek a közép-európai nyelvek bár­melyikén. esetleg spanyolul vagy franciául. És sokan magyarul. Haifában meglátogattuk az idős Gondos Ernő zsúfolt kis könyvesbolt­ját, a magyar kultúra igazi központját, ahol a nagy mű­veltségű tulajdonos a legfris­sebb pesti könyvújdonságokat is kínálja eladásra. Percenként jöttek az új vevők, ki erdélyi, ki felvidéki, ki budapesti vagy éppen bonyhádi születésű, és vitték a magyar folyóiratokat, könyveket. „Mindnyájan jól tudunk héberül, de regényt csak magyarul tudunk élvezni" — mondta Gondos úr egyik ve­vője. Hasonlóan otthonos légkör fogadott a Tel-Aviv-i Hádás könyvesboltban, ahol a telefon is szüntelenül szólt — vidékről rendeltek pesti újdonságokat a vevők. Hanglemezeink, albu­maink nfLgyon népszerűek itt. Sokan hallgatják csöndes éj­szakánként a magyar rádiót és még a legfrissebb labdarúgó­eredményeket is ismerik. A Tel-Aviv-i „Űj Kelet” egy eléggé elavult nyomdában ké­szül, héber műszavakkal meg­tűzdelt magyar nyelven. Nem valószínű, hogy mindenki meg­érti például az ilyen mondatot: van a példányszámunk, és a lap bizony még nyereséges is — mondja Rappaport Ottó. A lap teli van kulturális hí­rekkel: Káldor Nátán biológus saját maga készítette filmjét mutatta be Rehovotban egyip­tomi utazása élményeiről. Júli­us Fleischer festőművészt ün­nepelték Jeruzsálemben. Ken­de Emmi festőművészt Nordau­­dijjal tüntették ki Tel-Aviv­­ban. Sándor György operaéne­kes is fellépett az ünnepségen. Noám Bát-Sévá (Wohl Katalin) három Kiss József-verset adott elő a költő halálának 60. évfor­dulója alkalmából. — Ezt a né­hány hírt az Űj Kelet egyetlen számából ollóztam ki, de sok­kal többet is idézhetnék. Zsúfolt házak előtt megy há­rom magyar film, héber és an­gol felirattal: a Bizalom, az Egy erkölcsös éjszaka és az Örökség. Amikor megtudták, hogy magyar vagyok, vadide­gen Tel-Aviv-i emberek öröm­mel újságolták, mekkora sikere van a Bizalomnak. — Miért nézte meg? ön talán magyar származású? — kérdeztem. — Dehogy. Azért néztem meg, mert mindenki erről beszél — volt a válasz. Elutazásunk napján a fiatal szállodai hordár — angolul — örömmel mondta: „Szüleim magyarok, apám nyíracsádi, anyám nagyváradi!” SUGÁR ANDRÁS Magyar tévések Izraelben., és Ciszjordániában „Nagy részvét mellett tartották meg Chederán a 93 éves korá­ban elhunyt, miskolci szárma­zású Malek Izidor ázkáráját. a slosim alkalmából." Az Űj Ke­let állandó olvasói persze értik, és ez a fő. Ha a téma általáno­­• sabb, akkor a cikkek* nyelve majdnem hibátlan, stílusuk ki­tűnő. Rappaport Ottó, a főszer­kesztő Kolozsvárról vándorolt ki alig hét évvel ezelőtt. Az ot­tani Magyar Nemzeti Színház igazgatója volt, 1973-ban Szé­kelyföldön találkoztam is vele. Most régi ismerősként üdvö­zölt. Sajtószemle (MAGYAR HÍREK, XXXIV. évfolyam — 11. szám — 1981. május 30.) A SZERZŐ FELVÉTELEI mmmm I KÖNYVSZEMLE I SVÉD DIPLOMATA KÖNYVE RAOUL WALLENBERGRÖL With Raoul Wallenberg in Budapest, by Per Anger. Holocaust Library. Svédország nyugalomba vonult, volt Canada i nagykövete a newyorki Holocaust Library kiadásában jelentette meg a hábo­rús évekről írt megemlékezéseit. Az üldözés korszakában a budapesti svéd követség at­taséja volt. E minőségében 1944 júliusától kezdődőleg szorosan együttműködött Raoul Wallenberggel, a legendás zsidómen­­tővel. Per Anger munkája felöleli Magyar­­ország másod3c világháborúbeli történetét. A mindennapi ember számára tökéletesen megérthető stflusban írja le a szörnyű kor­szakot, amely a szerző számára természe­tesen Raoul Wallenberg Budapestre érke­zésében és az ott folytatott működésében csúcsosodik ki. A műhöz Elie Wiesel írt szenvedélyes hangú előszót. Wallenberget élő legenda­ként magasztalva,felhívja az olvasót,olvassa el a könyvet, de más, általa felsoroltat is,ar­ról az önfeláldozó .hősies munkáról,amelyet a svéd embermentő végzett. Nyomatékosan felhívjuk olvasóink figyelmét a könyvre, amely értékes adalé­ka a végzetes esztendők történetének. A NEWYORKI FIGYELŐ előző szá­mában közöltük dr. Roboz Ottó kitűnő munkatársunknak évekkel ezelőtt több lapban megjelent írását, WALLENBERG ÉS A ZSIDÓK címen. Raoul Wallenberg­gel kapcsolatosan elterjedt, széleskörű sajtó megnyilvánulások tették aktuálissá, hogy Roboz doktor cikkét a magyar zsidó irodalom múltjából felújítsuk. J. BARAL, MD. BŐRGYÓGYÁSZ Az Amerikai Bőrgyógyász Szövetség diplomás tagja Bőr és nemibetegségek gyógyítása Hajátültetés — Bőrrák operáció 245 East 63rd St. New York N.Y. 10021 Telefon: (212) 355-2828 Csak előzetes jelentkezésre Medicare-t elfogadunk ******************************★***★★** KENDE GREEN TREE RESTAURANT CO. HÁZI KOSZT - HAZAI ÉTELEK MAGYAR-AMERIKAI ÉTELEK BOR, SÖR I 1034 Amsterdam Avenue New York City * i Tulajdonos: A KENDE Tel.:864-9106 l far****** ★**★******★*★*★*★**★★* ★★*★***#

Next

/
Thumbnails
Contents