Newyorki Figyelő, 1981 (6. évfolyam, 1-14. szám)
1981-03-24 / 3. szám
NEWYORKI FIGYELŐ 1981 március 24. KAHAN KALMAN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában A VAUDEVILLE HAMUPIPŐKÉJE CSODÁLATOS HANG - A KULISSZÁK MÖGÜL MAGYAR-ZSIDÓ SZTÁROK A ZIEGFELD GIRL-EK KÖZÖTT A revüszerű látványosságoktól nem sokban eltérő vaudeville- színház amerikai apjának a lengyel-zsidó Tony Pastort tekintik. Manhattan annak idején színházairól híres, később lebujairól hírhedt Bowery-jén nyitotta meg 1865-ben legelső hasonló szórakoztató színpadát. A nagyon felkapott műfaj korán let/» gendává vált „császára" azonban a fajnémet Florence Z i e g f e I d lett. Az amerikai leány glorifikálása jegyében 1907-1931 között minden évben teljesen új, pazar kiállítású műsorral s minél több új szépséggel, szám szerint összesen mintegy kétezerrel, — és a példátlan méretű reklamirozással beharangozott ZIEGFELD FOLLIES annak idején szinte amerikai művészeti intézménnyé vált. A szezonelei premierek jelentős művészeti és társadalmi eseményt képeztek. INTERNATIONAL NEWS PHOTOS, INT. Fanny Brice A férfi nézőközönség által hódolattal és ajándékokkal elhalmozott, rajongóktól övezett Ziegfeld-girl-ök nagy százaléka a Lower East Side, a Hudson-öböl közvetlen közelében elterülő s annak idején főleg nincstelen zsidó bevándorlók lakta negyedében cseperedtek fel: nyomortanyákon s többnyire hagyományos zsidó szellemben. Nem véletlen, hogy közülük magyar tájakról származott tehetségek is világhírnévre emelkedtek. A magyar-zsidó kategóriából a leghíresebbek kétségtelenül a Dolly Sisters-ikerpár és Fanny Brice volt. Ezúttal az utóbbi életével, színes karrierjével kívánunk foglalkozni. Míg a csodagyerek-ikerpár bölcsője Budapesten ringott s már Magyarországon is híresek voltak, Fanny New York-ban, a Lower East Side-on jött a világra 1891 október 29.-én, nem sokkal azután, hogy édesapja a Rajna mellől, Elzászból, édesanyja pedig valahonnan a Tiszamentéről hajózott az új hazába s a Hester Street-en vertek tanyát. Charles .Borach, a „szalontulajdonos" papa ritkán tartózkodott otthon. Rövid egymásutánban született négy gyermekét, két fiút és két leányt Rózsika mama nevelte' akinek magyar anyanyelvét szívták magukba. Az utcán a körzetben legelterjedtebb idiómát, a jiddist s természetesen az angolt is elsajátították, — az utóbbit^nagától értetődően, az iskolában. A NEM CSÁBOS, DE ANNÁL TEHETSÉGESEBB CINDERELLA A kis Borach Fánit nem áldotta meg a Gondviselés különleges női kecsességgel s mindazon bájakkal, amelyek a Ziegfeldleányokat jellemezték. Korántsem volt tekinthető a századelei korszak ízlése szerint,, teltkarcsú nőideálnak. Ez volt az oka annak, hogy különleges szórakoztató tehetségét viszonylag későn értékelték s így eleinte a vaudeville-színpad hamupipőkéjének szomorú sorsát személyesítette meg. A mesebeli királyfi ugyan később jelentkezett, de kevés köszönet volt benne.Házasságai sikertelenek voltak.nem sok boldogságban volt része.Művészi ambíciói viszont később kielégültek:híres sztár lett, anyagi jólétben, gazdagságban, megbecsülésben részesült. Pályafutása siralmasan kezdődött. Serdülő korában vasakarattal végig küzdötte azt a golgotát, amely gyakran jutott osztályrészéül nem burokban született komédiásnak. Szülei, akik óhazájukban nyilván azt hitték, hogy „a gazdag Amerikában vagyont csinálnak," nem sokat nyújthattak a színészi karrierről álmodozó gyereklánynak, hizen lakónegyedükben itt-ott volt csak alkalma előadásokra besurrannia. HALVÁNY CSILLAG AZ ELBORULT ÉGBOLTON Kezdetben házi mulatságokon.gardenparty-kon produkálta magát. Tizenhárom éves korában az akkori Keeny's Theatre által rendezett műkedvelő versenyen egy dallal első díjat nyert. Mindösze öt dollár volt a jutalomdíj, a közönség által odadobott pennykből még három dollár kerekedett ki. Fanny az erkölcsi sikernek még jobban örvendett. A közönség ugyanis tombolt az elragadtatástól. A kis Fannyt elvakította a hirtelen szerencse. Abbahagyta az iskolát, művésznevet vett fel, amelyet később hivatalossá is tett. Ekként zületett meg Fanny Brice. Igen fájdalmas csalódások következtek.Szánalmas ifjúkorát még jobban elkeserítve. A vokális zenétől eltérő, zórakoztató művézeti pályán bontakozott ki őstehetsége, ami a sok zívfájdalomért rézben kárpótolta. A kis Cinderella nem egykönnyen küzdötte fel magát a Ziegfeld Follies egyik fénylő csillagává.Abban is különbözött más sztároktól, hogy sohasem igyekezett eltagadni igen zerény zármazását. Nem hivalkodott huszárezredesi előddel s első balsikereit sem titkolta. Nem egyzer idézte társaságban azon időket, amikor Coney lsland-on pennykért táncolt vagy énekelt műkedvelő rendezvényeken. Voltak ugyan hetek, amikor ötven dollár is egybegyűlt a hála* közönség által a zínpadra dobott aprópénzbő1... Elképzelhető Fanny zaggató szívfájdalma, amikor végül a G.M. Cohan-Sam Harris THE TALK OF NEW YORK című musical show kórusában zerephez jutott ugyan, de a zínpad mögött/ láthatatlanul kellett kitűnő hangjának csillogni, - nem túl előnyös megjelenése miatt. Egy ízben, kockázatos elhatározással, remélve, hogy a közönség a zínpadra hívja, legjobb képessége zerint, zólóban újra énekelte az utolsó szavakat, az énekkar elhallgatása után. A remélt csoda nem történt meg, aprópénzt sem dobtak a dízletek mögé. Sőt Cohan kigúnyolta, majd mérgesen elparancsolta. Otthon zégyenében azt hazudta édesanyjának, hogy soványsága miatt nem vették fel a kórusba. Jellemző: Két évtized múltán Cohan társa, Sam Harris, heti 2600 dolláros fizetéssel zerződtette revüjéhez. Ez óriási gázsi volt röviddel a nagy tőzsdekrach előtti esztendőkben. A VILÁGHÍRŰ TEHETSÉG-KUTATÓ KINCSRE BUKKAN Első kétségbeejtő balsikere után különböző kis vándoregyüttesekkel lép fel, majd New Yorkba viszatérve, a Seamon Transatlantic Burlesque társulat póténekesként alkalmazta heti 18 dollárral. Itt is csak úgy léphetett fel,hogy a közönség hallja, de ne lássa... Már azért sem, mivel nem volt zerződtetett tagja az együttesnek, — mutatós, ingerlő jelenség sem. Később két dollárral emelték gázsiját és komikus jelenetekben léptették fel. Fanny a grotezk hatás növelése céljából holland típusú facipőt vásárolt magának. Ezzel verte a taktust a dobogón. Az akkor már tehetség-felfedezéseiről híres Ziegfeld egy ilyen előadáson látta először Fannyt. Csalhatatlan zimatával azonnal rájött, hogy kincsre bukkant. Az 1920 június 22.-i Ziegfeld Follies új műsorának megnyitóján léptette fel először. Kiderült, hogy ezúttal sem tévedett: egyik legeredetibb tehetségű sztárját halászta ki az ismeretlenség tengeréből. DERŰS EPIZÓDOK EGY NAGY PREMIERRŐL A bemutató előadással kapcsolatban feljegyezték, hogy Ziegfeld társproducere, Abe Erlanger, egy alacsony, köpcös egyén, zenekari zéket csempésztetett a színpad egy sötét sarkába, ahol simogatni kezdte Fannyt, amikor az eltopogott előtte. Előbb szelíden, végül erélyesen tolta el Fanny kenyéradója kezét. A producer dicséretére mondva, nem bosszúlta meg magát., — nyilván, nem önzetlenségből... Azt is feljegyezték, hogy a LOVEY JOE című slágert, amelyet csodálatosan énekelt, nem kevesebb, mint tizenkétszer kellett megismételnie a premieren. Ez a dal alapozta meg hírnevét az amerikai show businessbea Első gázsija a Ziegfeld Follies keretében heti 75 dollár volt - több, mint kétszerese a burleszk-színházbeli javadalmazásának. A hirtelen rászakadt szerencse anynyira elbájolta, hogy a szerződés a sok mutogatás és keblébe való visszagyömöszölés során, egy hét alatt használhatatlanná foszlott. Hétszer kellett újra megfogalmazni. Fannyt kitünően érvényesülő hangja mellett különleges karikirozó képessége, művészi humorérzéke, hamar a Follies repertoárjának egyik nagy vonzóerejévé emelte. Olyan hírességek mellett szerepelt a neve, mint Eddie Cantor, Will Rogers, W.C. Fields s a Broadway akkori más nagyágyúi. Éveken keresztül sok-sok tízezer nézőt kacagtatott vagy ríkatott meg. Az egykori Hamupipőke igen hálás volt érte a közönségnek. Egy időben az akkor még kezdő Bob Hope is partnere volt Fanny Brice-nek. A newyorki Public Library képtárában több fénykép örökíti meg vele és más hírességekkel. A SZÍV MÉLYÉRŐL FAKADT DAL VARÁZSA Fanny Brice legnagyobb közönségsikerét 1921-ben aratta a MY MAN című, franciából átültetett szívszaggató dallal, amely zokogásra fakasztott minden szerelmében csalódott nőt. Amikor Ziegfeld előadás előtt megkérdezte Fannyt,képes lesz-e megrikatnia a telt házat, — rejtelmesen hallgatott. A dal hatása azonban elképesztő volt. A nézőtér siralomházzá változott. Zokogás, hangos szipákolás, elfojtott sírás uralkodott az egész nézőtéren, mind a bemutatón, mind az azt követő előadásokon. Fanny saját tragikus szerelmét, szomorú sorsát, egyéni végzetét újra átélve, mindenkiben a legbensőbb húrokat pendítette meg s a legmélyebb fájdalmakat hozta felszínre. Fanny Brice később tomboló sikereket aratott ROSE OF WASHINGTON SQUARE, SECOND HAND ROSE, BECKY IS BACK IN THE BALLET, I M AN INDIAN slágerdalokkal, de a MY MAN hatását egyikkel sem tudta utolérni. Egyik sem fakadt annyira szíve mélyéből, mint egyetlen, igaz, őszinte szerelmével kapcsolatos tragédia. HÁROM BALSIKERÖ HÁZASSÁG Fanny első férje egy Frank White nevű springfieldi (Massachusetts) nevű borbély volt, aKivel még 1911-ben, húszéves korában került össze, reménytelennek tűnő egyedülléte korszakában, E házasság csak napokig tartott. Második férje, Nicky Arnstein, norvég születésű, kitűnő fellépésű álmodozó volt az a férfi, akit igazán szeretett. 1919- ben, egy évvel házasságkötésük után letartóztatták, - ötmillió dollár értékű kötvénynyel kapcsolatos bűnügyben, amelyet egy bankküldönctől raboltak el. Nickyt vádolták az egész bűntény kieszelésével. Washingtonban mindössze két évi börtönre ítélték. A jóhiszemű Fanny eleinte képtelen volt bármi rosszat elhinni képmutató, de imádott férjéről. Miután a bizonyítékok terhe alatt elítélték, naivan megkérdezte tőle: — Miért nem tudtál inkább egy korszerűbb világítást kitervezni? — (Folytatása 12. oldakm)
