Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)
1980-07-03 / 8. szám
4 SZÉLL GYÖRGY - A PÉLDÁTLAN MEMÓRIÁJÚ CSODAGYEREK NEWYORKI FIGYELŐ ' 1980 július 3. KÁBÁN KÁLMÁN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában KÉT ZENETITÁN REGÉNYE SIR SOLTI, AKITŐL SOKAN VEHETNÉNEK PÉLDÁT Sir Georg Solti Ki tudná megmondani, mi az oka annak, hogy az aránylag kis számú magyar zsidóság miért adott a huszadik században annyi elsőrendű zenei tehetséget, különösen a karmesterek terén ? - teszi fel a retorikus kérdést dr. Feuerstein Emil zenekritikus az Uj Kelet hasábjain, Sir George Solti idei tavaszi, újabb izraeli, fenomenális sikerű vendégszereplése, vagy, ha úgy tetszik, zarándoklása alkalmával. A parányi Balatonfőkajáron viiágrajött,ma 68 éves, egykori Stern Gyuri csodálatos karrierjét már 1979 őszén vázoltuk rovatunk keretében.Azóta —ha lehetséges— Sir George Solti világhírneve még patinásabb lett. A művelt világ vezető lapjainak zenekritikusai szinte dicshimnuszokban méltatják. Ezalkalommal, Sir George Solti legutóbbi izraeli látogatása kapcsán az amerikai zeneművészet ezen óriásának zsidó megnyilatkozásaira szeretnénk fényt vetni. Két ízben, a várakozásoknak megfelelően, tomboló sikert aratott. Minden tiszteletdíjtől mentes koncertjét megelőzően nyilatkozott az Uj Keletnek - persze magyar nyelven. — Azért jövök újból Izraelbe, mert zsidó vagyok. Apám vallásos, ortodox zsidó volt. Ezt a zsidó érzést örököltem tőle. — Sokan vehetnének közülünk öntudat b e I i leckét a mai zenei világ koronázatlan fejedelmétől az ősök, a mártirszülők hagyományai iránti tiszteletből. Az Új Kelet megírja, hogy Sir George Solti állandóan tartja a kapcsolatot a zsidó állam kitűnő filharmonikus zenekarával. A legelső híres karmester volt, aki az ötvenes évek elején Tel Avivba repült, hogy az akkor teljesen ismeretlen zenekarral lemezeket készítsen. Izrael még nem felejtette el neki ezt a szolgálatot, ami által útját egyengette a nagyvilágban még gyerekcipőben járt zenekarnak. SOLTI GYÖRGY NIAHLER-APOTEOZISA A telavivi Hejchal Hatarbut-ban lezajlott koncertről, amelyben Solti az izraeli Filharmonikus Zenekart vezényelte, az Uj Kelet 1980 június 6.-i száméban Pataki László zenekritikus SOLTI GYÖRGY MAHLER-APOTEOZISA címen megjelent beszámolójából idézzük az alábbiakat: Az utóbbi évtizedek legnagyobb zenei élménye fűződik Sir George Solti Mahler Gusztáv ,,Feltámadás”-szimfóniájának feledhetlenül izgalmas, minden kis részletében, mint nagyvonalú fel építésében mélységesen átélt és kivitelezett előadásához. Hat évtized intenzív koncertiátogatá. somra visszatekintve, Bruno Wal ter, Kleiber, Klemperer, — vagy ujabbart Leonard Bernstein, Zubin Mehta, Herbert v. .Karajan, és James Levin még oly kimagasló Mahler-itnerpretációi sem hatotiak oly elementárisán meggyőző erővel, mint most Soltié, aki képes volt oly kongeniálisan feltárni ennek a zenének minden rejtelmét, mint talán a szerző óta senki más, a clairvoyantok, a tisz ta szellemet felidézők látomásával. ¥ Mahler: Feltámadás-szimfóniájának méltatása után Pataki így ír: Az L „allergo maest oso”-tételben hatalmas erők szabadulnak fel. Felhangzik, mintegy előrevetve fénvét, a „dies irae” témája, — egy óriási, szenvedé'lyes előjáték, mely után a szerző leealáhh öt perces szünetet ír elő, kihanasulyozva. hogy egy ön álló szimfonikus fejezet zárult le, különállóan a rákövetkező .négy tételtől. A 2-ik „andante con rpoto”, idillje Beethoven „Pasztorál”-jának patakmenti jelenetére emlékeztet, régi osztrák népi táncdallamokkal átszőve. A nagybőgők mélységéből szál) fel a naivan enyelgő téma csellón, brácsán át a hegedű-szólamig, míg végül fafuvók lejtik a könnyed táncot a viharos befejezésig. Meg kell államink egy percre Solti remekművének méltatására !ugy ebben, mint a következő Scherzo-tételbcn, mikoris a kísértetiesen lefojtott homályból — Mendelssohn emlékét idézve, — mint távoli lidércfények villannak fel klarinét, fuvola, kürtök, trom biták hangszikrái, halkan tovasuhanó hárfa-glissandók, egy lenyűgöző tündérvilágba vezetve. {Csodálatos volt a „Szent Antal prédikációja a halakhoz” — szatirikus, gunyoros sziporkáit a hangszerek beszédes szinpompájá !val megszólaltatni, Fs Soltinál minden hangszer’:ÍWewLMÍészél, mindegyik az őTgona „vox humana”-regiszterével szól hozzánk, az emberi hang közvetlenségével idéz ve fel Mendelssohn „dalok szöveg nélkül” varázsát. A Feuerstein által példaként említett kivaio magyar-zsidó karmesterek — Ormándi Jenő, Doráti Antal, Reiner Frigyes - mellett szerepel az egy évtizeddel ezelőtt elhúnyt Széli György is, aki mindössze 11 éves volt, amikor már AZ ÚJ MOZART jelzővel illették környezetében és főleg tanítómesterei. Később egyesek Toscaninihez hasonlították inkább a zenei liberalizmus felé hajló tendenciái miatt. Egyébként Toscanini kérette először New Yorkba. Budapesten jött a világra, morva földről a magyar fővárosba származott, aszszimilált zsidó szülők, Széli Gy. Károly és Harmat Margit gyermekeként 1897 június 7.-én. A csodagyerekként nagyon korán feltűnt Gyurika három éves korában, zeneértő szüleivel Bécsbe költözött. Alig volt négy éves, amikor a zongorájukon játszott darabokban észlelte a hamis hangokat. Ötéves korában emlékezetből zongorázott előző nap hallott dallamokat. Iskolaköteles kora előtt érte rajongó szülei, egy havi kísérleti időre, Richard Robert mesterre bízták, aki az akkori idők kiváló zongoraoktatójaként állott megbecsülésben. Az egy hónapból tíz esztendő lett. A Széli-gyerek zeneelméleti és kompozíció-leckéket is vett Eusebius Mandyczewski nagynevű Brahms-tudósnál és más kiváló szakembereknél. A.TIZÉVES GYEREK EURÓPAI VISSZHANGZÁSÚ SIKERE SZÉLLGYÖRGY Széli György alig múlt el tíz éves, amikor Bécs legnagyobb koncerthalljában, a Grosser Musikvereinsaal-ban a nyilvánosság előtt is fellépett, a fővárosi szimfonikus zenekar keretében. Mozart: Concerto in A major, Mendelsohn B minor Capriccio brilliante, saját rondo-ja, valamint egy nyitánya előadásával lelkes ovációkban részesült. Az első siker olyan átütő volt, hogy Széli Európa több fővárosából is kapott vendégszereplésre meghívást. Szülei nem bizonyultak pénzsóváraknak, csak néhány, válogatott ajánlatot fogadtak el, nagyobb súlyt fektettek a jövőre és kímélni akar- r ták gyermeküket a hosszú utazások kényelmetlenségétől. Kivételes alkalmakkor fellépett Prágában, Drezdában, London híres Albert-, valamint Queent Hall-jában. Széli György 16 éves koráig kiváló magántanároknál készült fel koncertzongorista karrierre, majd beiratkozott a bécsi állami Zeneakadémiára. Már jóval korábban vágyódott a karmesteri pálca iránt. Váratlan, rendkívüli alkalom adódott vágyálma beteljesedésére. A VÉLETLEN SZESZÉLYE FOLYTÁN KARRIERT VÁLTOZTAT Az első világháború kitörése után a bécsi Filharmonikus Zenekar Bad Kissingen-ben nyári koncerteket adott. Egyik nap a karmester tenniszezé s közben karján megsérült, aznap este nem tudott volna vezényelni és helyetteséül a jelenvolt Széli Györgyöt ajánlotta. Tudottá kis zongorista ilyen irányú ábrándjairól. Széll,próba nélkül, vállalta a beugrást és nagy sikerrel tett eleget nem könnyű feladatának. Akkor jegyezte el magát örökre a karmesteri pálcával. Pár hónappal később hivatalosan is kezdetét vette új karrierje: 1914- ben a berlini filharmonikus zenekart vezényelte Berlinben, Európa akkori New York-jában. A műsor kifejezésre juttatta sokoldalú zenei tehetségét: magában foglalta Beethoven: Emperor Concerto-ját, Till Eulenspiegel-t, Strauss művét és 14 éves korában maga szerezte szimfóniáját. AKIT EURÓPA ZENEI FŐVÁROSAI ÜNNEPELTEK Széli György két éven keresztül volt Richard Strauss helyettes dirigense, majd a Mester ajánlatára szerződtették a strassburgi Városi Színházhoz, a lemondott és később New Yorkba szerződött Otto Klemperer utódaként. Mindössze 20 éves volt ekkor. A következő hat esztendőben a fiatal karmester különböző kitűnő hírű zenekart vezényelt, mint 1919-ben a prágai németajkú Nemzeti Színházban, 1921-24 között a darmstadti hesseni udvari színház következett, ahol 1922-től felváltva a düsseldorfi színházi zenekart is vezényelte. 1929-ig a berlini Állami Opera fődirigense. mnwuka NEWYORKI FIGYELŐRE. Efjr évi *löft?eté$ $10 diját □ c*ekkbcn mellékelem Cím Egyidejűleg a berlini rádió szimfonikus zenekarát is vezényli, sőt az Állami Zeneakadémián is előad. Hírneve már kitűnő volt világviszonylatban is, amikor 1929 őszén meghívják a prágai filharmonikus együttes, valamint a német operaház főzeneigazgatójául, egyben a Zene- és Drámaművészeti Akadémia tanárául. Nyolc esztendőn át maradt a cseh fővárosban. Szabadságidői alatt Bécs, Berlin, London filharmonikus zenekarait vezényli és vendégdirigense a leningrádi, amszterdami, hágai, brüsseli, stockholmi, kopenhágai szimfonikusoknak. (Folytatása 12. oldalon) A jeruzsálemi Héber Egyetem május 29.-én tartotta rendes évi emlékelőadását a boldog emlékű Fettman József é sMargaret nevéről elnevezett tanszéken. Az ülés vendégelőadója Deák István, a Columbia Egyetem professzora volt. Angol nyelvű előadásának címe: The Jewish Dilemma in the Multinational Empire of Francis Joseph, 1848-1918.
