Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)

1980-07-03 / 8. szám

1980 július 3. NEWYORKI FIGYELŐ 5 A magyar zsidóság élete Goldmark Károly születésének 150. évfordulója alkalmával a Rabbiszeminárium zenekara a Goldmark-teremben nagysikerű koncertet adott. Dr. Scheiber Sándor, a Rabbiszeminárium igazgatója tartott magas színvonalú előadást a magyar-zsidó zene­­költőről Klutznick, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere, aki köztudomásúlag a zsidó világkongresszus elnökeként kapta Carter elnöktől kinevezését és ennek folytán a világkongresszus elnöki beosztásából szabadságra távozott, Magyarországon tett, csa­ládjával együtt, látogatást, ahol tiszteletére fogadást rendezett az Állami Egyházi Hiva­tal elnöke, Miklós Imre államtitkár. Ugyancsak fogadást adott a nemzetközi zsidó köz­élet kiemelkedő személyisége tiszteletére a MIOK is. A Goldmark-teremben lezajlott összejövetelen megjelent Klutznick államtitkár társaságában a budapesti amerikai nagy­­követség teljes kara a nagykövettel az élén. A zsidó világkongresszus volt elnöke meg­tekintette a magyar zsidó intézményeket és nagy megelégedéssel nyilatkozott a látot­takról. Dr. Salgó László főrabbit megválasztották képviselővé. A magyar parlament tag­jává történt kijelölése elsőrendű bizonyítéka a főrabbi iránt megnyilvánuló általános megbecsülésnek. A győri zsidó közösség idén is megtartotta mártirünnepélyét a győri temetőben felállított emlékmű előtt. Az ünnepély vendégszónoka ismét Geiger László volt, aki köztudomásúlag Győr sütötte. Az ünnepségen megjelent Héber Imre, a MIOK elnöke és neje, valamint dr. Scheiber Sándor, a Rabbiszeminárium igazgatója, aki Geiger Lász­ló személyes jóbarátja. Az 500 tagú gyülekezet mélységes kegyelettel adózott mártír­jai emlékének. GALILI-GEME1NER ERVIN: FÁJDALOMTÓL MEGTÖRT SZÍVVEL JELENTJÜK... szavakkal a szokványos gyászjelentések kezdődnek. A mi esetünkben a címszó a gyászjelentések szüneltetését jelenti. Pon­tosabban a 17 évvel ezelőtt Cfáton beveze­tett országos ázkárák évenkénti megtartá­sának ezidőszerinti szüneltetését. Hogy miért fájdalommal jelentjük? Azután, hogy a HAGYOMÁNYOK VÁRO­SÁBAN 17 évvel ezelőtt új hagyomány született, amelyet most - sajnos - fel kell függesztenünk. Ugyanis 16 évi rendezés után arra a szomorú meggyőződésre jutot­tunk, hogy évről-évre egyre kevesebben vesznek részt ezen a gyászos seregszemlén, melyre az ország valamennyi részéből, az északi Kirját Smonától a déli Áskelonig százszámra érkeztek (akiket azután Haifáig külön autóbuszokon szállítottuunk vissza) a KEVER ÁVOT-ra jövők. Sokan, akiket évente üdvözöltünk, szinte erkölcsi köteles­ségüknek tartották, hogy - sokszor a júni­usi chamszin ellenére is — ismét és ismét eljöjjenek. Itt, ebben a cfáti miniatűr Szen­télyben siratják el fiatalok és öregek, szü­lők és gyerekek, kibucnyikok és városi pol­gárok nemcsupán legdrágábbjaikat, hanem egy nemzedék kollektiv bánatát. Mindazt, amit más népek szeretteik sírjánál szoktak elrebegni. Tekintve, hogy nemlétező sírja­ikon — melyeket a mennyekben ástak meg — nem gyújthatnak mécsest, ezt itt, az emlékükre épült s nevüket viselő mini­atűr Szentélyben teszik. A Templom melletti Emlékcsarnok falán márványtáblákon (az utóbbi időben már fekete műanyagon) örökítik meg mind a mártírok neveit, mind az egykori szent hitközségeket. Minden egyes tábla (ma már közel a háromszázhoz) egy-egy drágakő abban a nyakékben, melyet magyar zsidó­ságnak neveztek — s nincs többé. Elnyelte a korszak, melyben szégyen volt embernek lenni. E táblába vésett nevek egykori hor­dozói a KÉVER ÁVOT, a magábaszállás magasztos pillanatában ismét emberi for­mát öltve kilépnek,az élettelen, hideg, feke­te kerettel szegélyezett márványból. Ilyen­kor megelevenednek az ismert kedves arcok. Arcocskákat simogató szülők s mosolygós gyermekeik, szerető házastársak, testvérek, gyermekkori jóbarátok és ismerősök. Cse­csemők, aggastyánok, életük tavaszán és delén levők, közéleti emberek és szent­életű rabbik, hitközségeikkel együtt. Egy generáció távlatából mind-mind megelevenedik a régi otthonokkal, iskolák­kal, intézményekkel, Tanházakkal, rabbik­kal, az ősi fóliánsok fölé hajló Talmid- Cháchám-okkal s a Tóra bajnokaival. Ilyen­kor hozzájuk szállnak a gondolatok. Hoz­zájuk, a szentek és tiszták felé, akik a halál árnyékában, a krematóriumok ajtajainál a KIDUS HASÉM-et vállalták és az ÁNI MÁ­­ÁMIN dallama mellett füstté válva szálltak az Örökkévalóságba a 20. század „civilizált Európája" közepén. 1961 áprilisában, az Első Magyar Zsi­dó Világkongresszusra kibocsájtott Izraeli Figyelőben, PANTHEONT A MAGYAR ZSIDÓSÁG EMLÉKÉRE címen megjelent cikkünkben egy HAJLÉK-ot kértünk, amely — mint a cikkben írtuk - egyúttal zarándokhelyül is szolgáljon az örök gyászt magukban hordozóknak. A maroknyi ma­gyar zsidóságnak szüksége van egy helyre, mely a jeltelen hatszázezer sírt helyettesítse - ahol mindenki legalább egyszer egy év­ben eleget tehessen a KÉVER ÁVOT mic­­vájának s ott elsírhassa mind egyéni, mind nemzedékének s törzsének mély bánatát... Egy évvel későbben, 1962 Szíván 20. napján tettük le alapkövét annak a temp­lomnak, amelyet a következő évben, a 15. Függetlenségi Napon, 1963 április 23.-án ünnepélyes külsőségek között avattunk fel. E miniatűr Szentély két-három év múlva már túlnőtte kereit. Kicsinek bizonyult és többszörösére kellett nagyobbítani. Amikor 16-odszor rendeztük meg az országos ázkárát, sajnálattal kellett meg­győződnünk arról, hogy a biológia törvé­nyei megteszik a magukét. A 35. ázkárát azzal a szomorú bejelentéssel zártuk le, hogy ezentúl csak minden öt évben tartjuk itt meg. Mindezeket jelentjük - fájdalomtól megtört szívvel... KRAUSZ NAFTÁLI: BRIT MILÁ JERUZSÁLEMBEN - AZ APA BUDAPESTEN Szerény, de bensőséges ünnep szín­helye volt a jeruzsálemi Bét-Kanada^nely új olék ideiglenes lakóhelyéül szolgál: a nemrég alijázott pesti Fodor Annamária (Lea) Dávid nevű újszülöttjét vették fel Ábrahám szövetségébe. A boldog anya, ki vegyészdoktor és nemrég végezte el a jeruzsálemi Ecjon Ul­­pánt, s ma már jól beszél héberül, boldogan ölelte magához kisfiát. Boldogságát csak az árnyékolja be, hogy gyermeke apja Pes­ten van, mindezideig nem sikerült últevelet kapnia. Az apa, Hering József, kb. nyolc évvel ezelőtt tért át a zsidó hitre s ma sza­kállas, vallásos zsidó. Kitűnően beszél, ír és olvas héberül és jiddisül s a pesti zsidó fiatalság nem egyike tőle szerezte ismerete­it a héber nyelv rejtelmeiben. Hering, aki 30 éves, már régóta sze­retne alijázni, de eddig minden kérvényét elutasították. Nem kapott útlevelet azzal az érvvel, hogy még nem töltötte be a tör­vény által előírt 55 éves kort, illetve az ő esetében nincs családegyesítésről szó. Most azonban, hogy élettársa (akivel technikai okok miatt nem tudott Pesten polgárilag megesküdni) itt, Jeruzsálemben fiúgyer­meknek adott életet, semmi oka sincs, hogy a gyerek apját rövidesen a körünk­ben ne üdvözöljük. Ezt kívánták Leának mindazok, akik a kis Dávid Brit-Miláján az anya és fia egészségére emelték poharu­kat és ezt kívánjuk mi is, mind a Pesten Cion felé tekintő apának, mind a Jeruzsá­lemben őt váró anyának és fiának... ORTODOX VILÁGKONGRESSZUS -MAGYAR MELLÉKZÖNGÉKKEL Nemrég fejeződött be Jeruzsálemben az Ágúdat Jiszráél ortodox világszervezet hatodik kongresszusa, melyet többezer külföldi és izraeli delegátus részvételével tartottak a fővárosban. Ennek az ultra-or­todox pártnak, mely jelenleg részese az izraeli kormánykoalíciónak — sok magyar származású tagja van és négy parlamenti képviselője közül kettő — Lőrinc Slomó és Grosz Jákov - szintén magyarok. S ha ez még nem volna elég, a párt szellemi ve­zetőségének, az ún. Tóra Nagyjai Tanácsá­nak egyik tagja Szófer volt egri főrabbi. Az amerikai küldöttség élén az ottani Nőta­­tanács elnöknője a pesti származású Esz­ter Bohansky, aki a pesti Bein Jakab, a to­­loncház volt rabbijának leánya. A kongresszus egyik határozata értel­mében azonban rövidesn leváltják az Ágú­dat Jiszraél összes tisztségviselőjét, köz­tük a parlamenti képviselőket is. Ennélfog­va a két magyar származású képviselő is megválik a Kneszetben évtizedek óta elfog­lalt helyétől és egyáltalában nem bizonyos, hogy helyettük szintén a magyar ortodoxia képviselői foglalják majd el helyüket a par­lamentben... HÍRSZILÁNKOK A SPORTBÓL A világ futball-tőzsdéjén nem jegy­zett Bulgária 4:3 arányban megverte a ma­gyar csapatot. Ez is utal a régen világhírű magyar labdarúgás visszaesésére. Ki ne em­lékeznék az 1953-as győzelemre, amikor saját pályáján a világ legjobb csapatát, Ang­liát verték meg a magyarok 6:3 arányban, majd a következő évben Budapesten, még nagyobb arányban, 7:1-re ? , ,B>j Paragi Ferenc magyar gerelyVefó?aflé­­ta csodálatos világsikert ért ehtúldobta Né­meth Miklós elérhetetlennek látszó 94 mé­ter, 58 cm-es világrekordját, amit a mont­reali olimpián 1976 évben ért el. Paragi Fe­renc dobása 94 méter 75 cm volt. U'if . JO-'-ji-í ' iCMJkJ MovO'i JÍSiA — 1908 évben a londoni olimpiászon Lemming Erik svéd bájnok 54 m, 85 cm-t dobott. Minden sportszámban hatalmas a fejlődés. Bizonyos, hogy nem kell sokáig várni az újabb világrekordra a gerelyvetés­ben, amely már túl fogja haladni a 100 mé­tert is... Itt jut eszünkbe a gerelyvetésben az 1910. évben történt tragédia: Goldfan Jenő ifjú zsidó egyetemi hallgatót, aki a BEÁC pályáján trenírozott, - egy gerely megölte: átszúrta a szívét. FELKÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY MINDAZOK, AKIK LA, PÚNKAT RENDSZERESEN KAPJÁK, DE ELŐFIZETÉSI DIJUKAT MÉG NEM KÜLDTÉK BE, ENNEK HALADÉKTALANUL TEGYENEK ELEGET, HOGY A NEWYORKI FIGYELŐ POSTÁZÁSÁBAN NE ÁLL­JON BE AKADÁLY. SAVER’S MOVING & TRUCKING CORP. 1333 51st Street, Brooklyn, N.Y. 11219 Tel.:(212)854-2548 VÁLLAL KÖLTÖZTETÉST NEW YORK ÉS FLORIDA ÁLLAMBA SZAKSZERŰ VEVŐSZOLGÁLAT MÉLTÁNYOS DÍJSZABÁS MINDENFAJTA SZÁLLÍTMÁNYOZÁS NEW YORK ÉS NEW JERSEY ÁLLAMOKBAN ÉS KIKÖTÖKBEN ) SPORTSAROK rSzerkeszti: FONYÓ MÁRTON IZRAELI KALEIDOSZKOI

Next

/
Thumbnails
Contents