Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)
1980-07-03 / 8. szám
1980 július 3. NEWYORKI FIGYELŐ KATZ JACOB PROFESSZOR KITÜNTETÉSEI A nemzetközi magyar-zsidó tudományos élet kiemelkedő személyiségét érte két tudományos kitüntetés is egyidőben, amint erről a jeruzsálemi Héber Egyetem bulletinjének legutóbbi száma beszámol. A FIGYELŐ már közölte, hogy Katz Jacob professzor, a Héber Egyetem irodalmi szakának dékánja, Flusser David professzorral, az összehasonlító vallástudományok tanárával együtt megkapta az Izrael-díjat, amely Izrael kormányának legmagasabb tudományos kitüntetése. Katz professzor egyben megkapta az ezévi Kaplun-díjat is. Az Egyetem Belgium-Házában lezajlott ünnepségen Katz professzort Levtzion professzor mutatta be és az ünnepeltet a zsidó társadalom történetéhez nyújtott, eredeti és nagyjelentőségű hozzájárulásáért magasztalta. Katz professzor Magyarországon született, 1930-as években került Palesztinába, Eredeti dokumentumok százai Történelmi kiállítás nyílik a magyar-zsidó sorsról BESZÉLGETÉS DR. VÁGÓ BÉLA PROFESSZORRAL Prof. Jacob Katz miután a frankfurti egyetemen bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1975-ben ment nyugdíjba, majd ezután a Fettman-tanszék élén maradt továbbra is aktiv. Katz professzor kettős elismerése egyben a magyar zsidó tudományos élet megérdemelt megbecsülésének is ékes bizonyítéka. A HAIFAI EMLÉKKIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSÁHOZ Már hírt adtunk a magyar zsidóság számára rendkívüli fontossággal bíró kiállításról, amelyet a haifai egyetem keretében, dr. Vágó Béla professzor vezetése mellett működő magyar-zsidó dokumentációs center rendezett a Beth Lohamé Hagetaot-ban, az izraeli zsidó múzeumban, a magyar-zsidó tragédia okmányszerű bizonyítására. A kiállítás annál is inkább jelentőségteljes, mert köztudomású az a kultúrharc, amelyet a magyar zsidóság vezetői folytatnak Izraelben és szerte a világon annak a három évtizedet meghaladó hanyagságnak kiküszöbölésére, amelynek folytán a magyar zsidóság tragédiája nemcsak szerte a világon, de magában Izraelben, a három, e célra szolgáló intézményben, mint a Jad Vasém, a Beth Lohamé Hagetaot (zsidó múzeum) és a Beth Hatfucot (Diaszpóra Háza) elnevezésű emlékintézetekben sincs dokumentálva. A néhány évvel ezelőtt, a Magyar Zsidók Világszövetsége által alapított haifai magyar-zsidó dokumentációs center Vágó professzor vezetésével kiváló munkát fejt ki, célkitűzéseinek megfelelően és első, nagyjelentőségű megnyilvánulása a kiállítás megnyitása volt, amelyre a Holocaust világszerte elismert tudósát, dr. Braham L. Randolph professzort hívta meg előadóul, aki MADNESS AND SILENCE címen tartotta meg előadását. Alábbi felső kép Braham professzort ábrázolja előadás közben. Mellette ül dr. Vágó Béla. Az alsó kép a kiállítás látogatóinak egy részét mutatja be. A falakon a tragédia dokumentációjának egyes darabjai láthatók. Sajtószemle-rovatunkban a kiállítással kapcsolatban az Új Keletben Dános Miklós tollából megjelent cikket közöljük. A napokban beszélgetést folytattunk dr.. Vágó Béla profeszszorral, a neves haifai történészszél, aki nemrég tért vissza külföldi útjáról. — Úgy hallottuk, hogy Haifa ezen a tavaszon is érdekes és számunkra különleges értékű esemény színhelye lesz. Tulajdonképpen miről van szó? — kérdeztük. — Nagyméretű kiállítás megnyitásáról, egy olyan történelmi összefoglalóról, amely — reméljük — pontosan, mélyen és szem-1 léletesen tükrözi azokat az eseményeket, fordulópontokat és ősz szefüggéseket, amelyek az elmúlt évtizedekben megszabták a magyar-zsidók százezreinek sorsát. A kiállítás, amely a Bét Lochániéi Hágetáotban nyílik meg e hónap végén, 1980 május 25-én délután, az általam vezetett Történelmi Dokumentációs Központ rendezésében, a XX. század első évtizedeinek dokumentumaival in dítja el azt a nagy és drámai körképet, amely az auschwitzi tra-, gédiában csúcsosodott ki. — Tehát az időben elénk vetített történelmi keret 1919— 1944? — Az első adat helyes, a második korrigálásra szorul. Mi tovább megyünk 44 tragédiáján, és egészen 1949-ig mutatjuk be a zsidó sors alakulását. — Egyetemes történelmi összefoglalóról van szó? — Egyetemesnek nevezhetjük, amennyiben a magyar-zsidó tragédia az általános zsidó történelem egyik nagy fejezetét tölti ki. De tulajdonképpen jól körülhatárolt, „súlypontos” történelmi folyamat megelevenítését tűztük ki célként: a magyar-zsidó sors alakulását a magyarországi fehér terrortól egészen a háború utáni kommunista rendszerig. — Ha nagyon rövid kulcsmondatokba kellene összefoglalnia az érdekesnek Ígérkező dokumentum kiállítás anyagát, hogyan mondaná el a tartalmát? — Fehér terror... numerus clausus... az első világháború utáni antiszemita -hullám Európában és Magyarországon... a Bethlen-konszolidáció... viszonylagos nyugalom és prosepritás... a 30-as évek náci előretörése... az első két magyarországi zsidótörvény: 1938, J^939j4i-az_elsőjmunkaszok^ századok... az első nagy vérveszteség: a Kamenec-Podolsk-i deportálás... a bácskai vérengzés hát tere és kivitelezése... a munkaszolgálat, mint tömeges kivégző módszer... 1944 felejthetelen véres éve... Ezzel párhuzamosan: mentési kísérletek... a cionizmus megvalósításai... a chaluci földalatti akciók végrehajtása... illegális hajók Palesztina felé... — Majd: 1945-től, a felszabadulástól kialakult hullám és ellenhullám... az újrakezdés és ennek a zsidó életnek a megfojtása... a füg getlen zsidó szervezetek likvidálása a Rákosi-korszak éveiben. ,i — Kinek az ötlete volt megkezdeni ennek a dokumentációnak az összegyűjtését? — Az ölet tulajdonképpen 1977 őszén, egy new-yorki megbeszélésen született. Név szerint Braham professzor vetette fel és szór galmazta. Örömmel karoltuk fel az ötletet, hiszen a haifai egyetem Történelmi Dokumentációs Központja már hosszú ideje szí- . vós munkával gyűjti az elmúlt évtizedek dokumentumait. — Ki biztosította a kiállítás anyagi alapját? Hiszen ma minden sokba kerül: a dokumentumok gyűjtése épp úgy, mint a fotókópia, fényképmásolatok, tárlók, könyvek beszerzése, és így tovább... — Az anyagi alapot a Magyar j Zsidók Világszövetsége és a Bné | Brit páholyok tagjai, valamint a Bét Locháméi Hágetáot adta össze. Hangsúlyozni szeretném, hogy a gyűjtőmunka zömét önkéntesen végeztük. Intézetünk I egyik tehetséges és lelkes munka-1 társa, Binjámin Támir vezette a gyakorlati tevékenységet. — Az el-clfelejtctt vagy nagyon gyakran „kifelejtett” magyar zsidóság tehát ezúttal nem akármilyen kárpótlást kap, ugye? — Valóban hézagpótló megnyil vánulás lesz ez a kiállítás, hiszen egy egész világtörténelmi szakaszt mérünk fel, és ugyanakkor tisztázunk, bizonyítunk és vádolunk. Nem az indulatok, hanem a dokumentumok súlyával, erejével. Biztosak vagyunk benne, hogy nem csak mi várjuk nagy érdeklődéssel a kiállítást, hanem a magyar-zsidó sors ezernyi élő sze replője is. DÁNOS MIKLÓS Szeretettel meghívunk az egykori kolozsvári zsidó gimnáziumok minden volt tanárának és tanulójának ÜNNEPI TALÁLKOZÓJÁRA, amelyet 1980, július 7—8-án tartunk Kolozsvár-Napocan. Találkozunk 7-én d.e. 10-kor a Horea úti Deportáltak Emléktemplomában. Kérjük értesítsd összes elérhető tanárainkat és iskolatársainkat, és jelezd részvételedet június 15-ig Szabó Wiesel Matild címére: 3400 Cluj-Napoca, str. Buzáu nr. 13/8, Republica Socialistá Románia, tel. 2 57 37. A viszontlátás reményében ________ A RENDEZŐ BIZOTTSÁG A viliit» inagvar zsidóságának élete
