Newyorki Figyelő, 1980 (5. évfolyam, 1-15. szám)
1980-11-12 / 14. szám
1980 november 12. NEWYORKI FIGYELŐ 5 KÖNYVSZEMLE MEGJELENT DR. BRAHAM RANDOLPH ÉLETMŰVE Hírt adtunk arról, hogy THE POLITICS OF GENOCIDE, dr. Braham L. Randolph egyetemi tanár életműve, a Columbia University Press kiadásában elhagyta a sajtót. A mű értékelése nem foglalható össze egyetlen cikkben, mert az nemcsak a szerző eddigi tudományos működésének betetőzését jelenti, hanem az egyetemes magyar zsidóság szempontjából kiemelkedő kultúreseménynak minősül. 1963-ban jelent meg a szerző szerkesztésében THE DESTRUCTION OF HUNGARIAN JEWRY - A DOCUMENTARY ACCOUNT című, kétkötetes dokumentumgyűjtemény,amelyről a Claims Conference illetékesei akként nyilatkoztak, hogy ezzel a művel az összes zsidó törzsek közül a magyar zsidóság katasztrófája került a legjobban dokumentálásra. The Politics of Genocide megjelenésével már most megállapították a vészkorszak kutatásával foglalkozó tudományos intézmények és tudósok, hogy nincs még egy zsidó törzs, amelynek tragikus korszaka olyan részletekbe menően és a legmagasabb tudományos színvonalon került volna tárgyalásra, mint Braham doktor művében. A mű bevezetését magyar nyelven, legközelebbi számunktól kezdve, folyamatosa közömi fogjuk. A magyar zsidó sajtóban eddig megjelent szöveg ugyanis egyt s helyeken a fordításban elferdítve tükrözi a szerző álláspontját. A bevezetés közlésén túlmenően a mű részletes méltatására visszatérünk. ___________________________________________________________ # I A MAGYAR ZSIDÓSÁG AZ AMERIKAI TELEVÍZIÓBAN Rendkívüli televíziós eseményről van módunk beszámolni: Madarász T. Géza, az NBC televíziós társaság TV-rendezője a magyar zsidóság történetének, pusztulásának és úiiászületésének összefoglaló tanulmányát vitte, egyórás adás keretében, televízióra. A vetítést egyelőre október 26.-november 16. között fogják sugározni a különböző amerikai TV-leadóállomások. New York-ban az NBC- Channel 4 fogja leadni november 16.-án, vasárnap délben 12.30- 1.30 között. Az adás a magyar zsidóság rövid történetével kezdődik. A zsidók a rómaiakkal érkeztek Magyarországra a harmadik évszázadban, amikor az ország a római birodalom részét képezte. A zsidók szabadságának korlátozása, illetve üldöztetése a 13. században vette kezdetét. Mátyás király uralkodása alatt kaptak autonómiát és zsidó helytartót. Ferenc József idején alapították a Rabbiszemináriumot, amely 1877-ben nyűt meg. Ez ma az egyetlen rabbiképző intézet Keleteurópában, belföldi hallgatókortkivül szovjet és más szocialista államokbeli hallgatókkal. A dokumentum-film ezután bmutatja a Dohány utcai templomot, a Hősök Templomát, a zsidó múzeumot s annak ritkaságait, a szegedi zsinagógát, amely nemzeti emlékműnek minősül, majd az orthodox tagozat működését. Bemutatja továbbá dr. Salgó László főrabbit, aki a magyar zsidóság képviselője lett a parlamentben. A kóser konyha, a kisgyermekek vallástanítása, az öregotthon és kórház működése, a maceszgyár és sok más egyéb, amely megindító érzéseket vált ki a nézőkből. A TV-adás valóban úttörő vállalkozás és minden elismerés mégilleti eszméjének szülőatyját, Madarász Gézát, aki a tanulmány kapcsán elégtételt kíván adni az üldöztetéseket átélt megtizedelt magyar zsidóságnak, amely annyi értéket adott a magyarságnak s a világnak egyaránt, egyben pedig buzdítást ad a jövőre, a filmmel bizonyítva a magyar zsidóság élniakarását és alkotókészségét, amivel a romokból új, nemes veretű zsidó életet épített. Nyomatékosan felhívjuk olvasóink figyelmét a november 16. déli 12:30-1:30 órai vetítésre. Jelentős lelki élvezetet fog okozni a televiziós adás, amelynek keretében megszólal dr. Scheiber Sándor, a Rabbiszeminárium igazgatója, Héber Imre, a magyar zsidóság elnöke, dr. Salgó László főrabbi, dr. Benoschofsky Ilona, a zsidó múzeum igazgatója, Zucker István szegedi, Schöner Alfréd budapesti rabbi és mások. A tolmácsi szerepeket a newyorki magyar kolónia irodalmilag járatosabb tagjai töltik be. Előző számaink egyikében már jeleztük, hogy Naschitz Frigyes: Öt világrész költészetéből című műfordítás-gyűjteménye postán van s rövidesen alkalmunk lesz bemutatni olvasóinknak. A mű most megérkezett szerkesztőségünkbe. Amit a könyvről el kell mondanunk, valójában már Kishon Efráim (Kishont Ferencé) megírta a műhöz irt előszavában. Kishon írásának végső kicsengése az, hogy Naschitz tevékenysége szolgálat, az esztétika és a tartalom szintézisét adja az olvasónak, a legmagasabb nyelvi és kultúrális szinten. Az amerikai magyar olvasóközönség számára azonban ehhez röviden azt is hozzá kell tennünk, hogy a munka valójában írásba foglalt bűvészmutatvány. Nemcsak azért, mert 25 nyelven írt verseket mutat be eredeti dallamukon, lényegüket magukba foglalva, - azért sem, mert hozzávetőleg 150 költő műveit adja magyarul s így - Kishon szóhangzata szerint is - kiszélesíti az olvasó világirodalmi tájékozottságát, de inkább azon kábító irodalmi tájékozottság folytán, amellyel az átlagember részére szinte elérhetetlennek mutatkozó nyelveken irt remekeket szólaltat meg gyönyörűséges magyar nyelven.. Hadd soroljuk fel a versek nyelvi eredetét: szerepelnek a műben angol, arab, cseh, dán, finn, francia, görög, héber, hindu,izlandi, japán, jiddis, jugoszláv, kínai, latin, lengyel, német, norvég, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, svéd é störök versek. A 206 lapon bemutatott költeményekhez 22 oldalon hozzáfűzi a közölt költők bibliográfiáját is, ami a műfordítások könyvét irodalomtörténeti tankönyvvé lépteti elő. Bemutatóul ehelyütt J. Keats egy szonettjének műfordítását közöljük. Mint Naschitz minden más müve, ez is híven közvetíti a szonett lüktetését s egyben a költő valódi mondanivalóját. Kétségtelen, hogy Naschitz új munkájának világszerte hatalmas sikere lesz a müveit magyar olvasók táborában. Egyetlen kritikai megjegyzést nem hallgathatunk el, de ez nem a szerző hibája. A nyomdavállalat nem rendelkezett a magyar nyelv csillogását olyannyira jellemző NASCHITZ FRIGYES „ő", „i~ s „ü " betűkkel. Ha ez esetleg az olvasót zavarná is, a szerző csodálatosan szép magyarsága könnyen feledteti a hibát. Amint már jeleztük, a könyv kiadóhivatalunkon keresztül rendelhető meg. Naschitz Frigyes maradandó értékű müvet alkotott. SZONETT J. Keats Tüsköt nyaldosó serénykedő lángok sercegő hangja elűzi a csendet: házi istenek gyengéd suttogása testvérlelkeket összemelenget. S míg én most küzdve faragom a rímet tört pillan tás tok ködös álomrostja bűvös rejtélyük igézetén nyugszik, amely alkonyaikor bánatunkat osztja. Születésnapod van Tom, én édes bátyám s én örömmel köszöntőm ezt az ünnepet bárha még sok este édes suttogásán lágyulnánk el ketten, boldog esték őre, mig a derűs égből,menny dörgő üzenet el nem hallgattat időtlen időre. RÉGI TÖRTÉNET Az alábbi hír 40 évvel ezelőtt jelent meg az akkoriban Kolozsvárt megjelenő Új Kelet hasábjain. A közleményt Goldstein Mór barátunk adta le jiddis nyelven az akkori sajtóban. Az Uj Kelet onnan vette át. A közleményben történtek 100 évvel ezelőtti eseményeket tartalmaznak. Érdemesnek tartottuk a hírt a mi rovatunkban megismételni annak illusztrálására, hogy Magyarországon egy évszázaddal ezelőtt milyen zsidó élet folyt. —HALÁLOZÁS. — Ötvenhárom évvel ezelőtt került Szalárdra Czóbel Sámuel, ki mint fiatal ember a bécsi Allgemeines Krankenhaus-klinikán az orvosi tudományt gyakorolta. A sors úgy hozta, hogy a híres, R. Sijele, a megdicsőült belzi caddik szembetegségére orvoslást keresett a bécsi tanároknál. Hazatérve mellé rendelték dr. Czóbel Sámuelt, mint kezelő orvost. Belzbe érve a Cádik befolyására abbahagyta az orvosi pályát, hozzáfogott a Talmud tanulásához. Valóságos BAAL TSUVAH (megtért) lett belőle, olyannyira, hogy a Cádik hozzáadta feleségül egy távoli rokonát, a most elhúnyt Taube Mindelét. Ettől kezdve dr. Czóbel teljesen chaszid életet élt. Kaftánban, strámliban járt. Visszatérve Nagyváradra, szülővárosába, az akkori megboldogult Fuchs Mór főrabbit annyira meghatotta az orvos vallásossága, hogy átengedte részére a szalárdi járási anyakönyv vezetését, ahol mint alrabbi működött. Ezen tisztséget csak 8 évig tölthette be, mert a halál korán elragadta, hátrahagyva özvegyét öt apró árvával. Az özvegy a legnagyobb nélkülözések között is szigorúan vallásos szellemben nevelte fel gyermekeit. Hátralevő éveit a jótéteményeknek szentelte. Háza valóságos zarándokhely volt átutazó szegényeknek. Hosszú éveken át elnöknője volt a nőegyletnek. Péntek este, gyertyagyújtás után lehelte ki nemes lelkét 76 éves korában. Vasárnap a templomban Schwartz Izsák főrabbi szívbemarkoló gyászbeszéde után a község apraja-nagyja kísérte el utolsó útjára s helyezte örök nyugalomra megdicsőült férje mellé. A NAGYVÁRADI EMLÉKKÖNYV A Bnai Zion Nagyvárad és környéke 56. számú csoportja megható kegyeleti kötelezettséget teljesített: a katasztrófa 35. évfordulóján kibocsájtotta a Nagyváradról s környékéről deportált zsidók emlékére öszszeállított Journalt. Amint Stein Dávid, a csoport elnöke bevezetőjében írja, a kiadvány célja, hogy gyermekeinket a vészkorszak emlékezetére tanítsuk. Carey kormányzóval és Koch polgármesterrel az élülön, ismert közéleti férfiak rótták le írásban kegyeletüket a mártírok előtt, a katasztrófa 35. évfordulója alkalmával. A zsidó közélet előkelőségei közül Safro Paul, a Bnai Zion országos elnöke, Quittman Z. Herman ügyvezető alelnök küldtek nemesveretű sorokat a szerkesztőknek. A nagy közéleti elismerésnek és tiszteletnek örvendő Jungreis rebecin is írt egy igen dinamikus, lüktető cikket a Journalba. A csoport vezetői közül Steiner György, örökös díszelnök, Mérő József, volt elnök, valamint Friedman Dezső emlékeznek meghatottan és megindítóan, a mártírokra. A mű kiadásának célzata nyilvánvaló és nemes. Az anyagiak előteremtéséről hirdetések felvétele és közlése útján gondoskodott a kiváló vezetőség. A címlapot a nagyváradi orthodox zsinagóga udvarában felállított mártiremlékmű képe díszíti. Köszöntjük a csoport vezetőségét, akik nemes feladatukat a kiadással megoldották. A VÉSZKORSZAKOT TANULMÁNYOZÓ INTÉZET HÍREI AZ INTÉZET további programmja a következő: November 19 The Psychological Perspective of the Holocaust Professor I.. Berger, Queens College December 3 The'Literature of the Holocaust Professor E. S. Fine, Kingsborough Community Coileye December 10 Holocaust and Genocide: Contemporary Issues Professor H. Huttenbach, The City College I T
