Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-12-26 / 17. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1979 december 26. KAHÁN KALMAN ROVATA Magyar zsidók Amerika szolgálatában SIR ALEX KORDA ÉS F ÍV ÉR El Mint oly sok híresség, hírlapíróként kezdte pályafutását, nagyratörő vágyálmokkal. A kezdeti sajtóriporteri siker kétségtelenül remek ugródeszkaként szolgált a későbbi fantasztikus karrierhez, legendás hírnévhez, a hetedik művészet — a filmalkotás alig egy évszázados történelmében. Korda Sándor életében sem ment minden símán, karikacsapásszerűen, de a szó jobbik értelmében vett fezőri pózokkal mindig keresztül verekedte magát a nehézségeken. Mindezekről érdekesen, színesen számol be New Yorkban élő, igen sikeres unokaöccse. Korda Vincent Michael legújabb remekművében, CHARMED LIVES című családi karrier-regényében, amelyről következő közleményünkben lesz bővebben szó. KORDA SÁNDOR irányítja Douglas Fairbanks alakítását a Don Juan-ban National Film Archive AZ ELBŰVÖLŐ ÉLETEK FŐHŐSE ELINDUL A TANYÁRÓL Az „Elbájoló életekéből tudjuk meg, hogy Kellner Sándor a magyar ajkúaknak is nehezen kiejthető Pusztatúrpásztó faluban jött a világra. Ellentétben a Magyar Zsidó Lexikonnal, amely szerint Kisújsálláson, az angol életrajzírók szerint pedig Túrkevén látta meg először a napvilágot 1893 szeptember 16.-án - a zsidó kalendárium szerint Ros Hasana és Jóm Kipur közötti engesztelő szombaton, Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében, ahol csak 1860-tól engedélyezték zsidók letelepedését és a gyér számú „zsidó vallású magyar igyekezett a környező lakossághoz látványosabban asszimilálódni. Eléggé jómódú édesapja, Kellner Henrik és Ernestine, a mama a püspöki uradalom bérlője volt. A papa korán árván hagyta a három fiút: Sanyit, a legidősebbet, Zolit és Vincét. Az özvegy három fiával visszaköltözött szüleihez. A nagyapa szigorú fegyelmet tartó, zordnak tekintett idős ember iránt nem rajongtak a szabadabb élethez szokott unokák. Sanyi meggyőzte édesanyját, engedje fel a fővárosba. Budapesten elvégezte a református középiskolát, 14 éves korában már kisebb diákok oktatásából tartotta fenn magát. A HIRLAPÍRÁS REMEK UGRÓDESZKÁNAK BIZONYUL Előbb textilkereskedősegédként próbált az életben boldogulni, majd hamarosan, régebbi vágya szerint, riporter lett a Független Magyarország című napilapnál. Sursum Corda aláírással jegyezte cikkeit, ebből lett később Korda Sándor. Az első magyar filmvállalat alapító társtulajdonosával is interjút csinált, ez jó alkalomnak bizonyult a feltörő újságírónak a vele egyidős filmszakmába való bekapcsolódásra. A reklámosztályon kezdte, ahol igen ötletesnek bizonyult.Az idegen filmfelíratok szövegét, címeit is ő fordította magyarra. Hamar vezető pozícióba küzdötte fel magát. A TISZTI KARDBOJT című film rendezését is rábízták. 3 év után már saját filmstúdióval rendelkezett, Budapest legelegánsabb szállodájában bérelt lakosztályt és olyan életmóddal igyekezett imponálni, amilyet csak sok év múlva engedhetett meg valójában magának. A kisfalusi életmód körülményei között felcseperedett, „születési hibáig vallási, társadalmi lenézése, kirekesztése alapján kifejlődött alsóbbrendűségi komplexumokat magába fojtani igyekvő, ifjú tehetség a kifelé minél magasabb szintű, dzsentri allűrökkel kitűnően értett ahhoz, miként tegyen szert nagyszerű összeköttetésekre. Mindez később is lendítően hatott kétségtelen őstehetsége érvényesítéséhez. AZ IGÉZŐ RABBILEÁNY ÉS A NAGYHERCEG DRÁMAI SZERELME FILMEN A mozgóképnek szórakoztatási célokra való vetítésével körülbelül egyidős Korda Sándor 1915-ben, 22 éves korában végleg eljegyezte magát a filmalkotással. A filmipar a háború ellenére ekkor már Magyarországon is izmosodni kezdett. Első sorban zsidó kezdeményezést képezett, mint Amerikában. Az első filmfelvételt Magyarországon ugyan a nem-zsidó Sziklai Arnold készítette. Ferenc Józsefnek az ezredéves kiállításon tett látogatását örökítette meg 1896-ban. Az ifjú Korda Sándor már legendákat hallott honfitársa, Zukor Adolf amerikai filmgyártási sikereiről, ezek szárnyakat adtak neki is. Hírlapírói gyakorlatának is jó hasznát vette. A Korona filmgyár keretében rendezett, már említett Tiszti kardbojt után egyik alapítója és később főrendezője a Korvin-filmvállalatnak. Korda Sándor dolgozta fel filmre - természetesen némafilmre ! —Bródy Sándor, a híres, pozitív zsidó beállítottságú regény- és színműíró LYON LEA című drámáját. A számos világszínpadon fordításban előadott színmű egy ortodox zsidó rabbi igéző szépségű leánya és egy orosz nagyherceg halálos szerelmét először a Magyar Színház már 1915- ben hozta színre. Az első világháború végén Korda Sándor igen népszerű lett. Híre külföldre is eljutott. A proletárforradalom elől Bécsbe költözött. A < met nyelvet jól bírta. Hamarosan itt is felismerték tehetségét. Első nagy filmje az osztrák fővárosban: A HERCEG ÉS A KOLDUS volt. A LEGINTELLIGENSEBB FILMDIREKTOR NEM BOLDOG A HOLLYWOODI PARADICSOMBAN Az UFA, világviszonylatban élenjáró német filmvállalat meghívta Berlinbe. Több más európai fővárosban is sikeresen filmezik, nevének ismerős csengése van már Hollywood-ban, a némafilm Mekkájában is. Közben megnősül. 1919-ben nőül veszi Farkas Mária ragyogó megjelenésű és tehetségű színésznőt. Ő lett az első Korda Sándorné és Péter fiúk édesanyja. A házasság később válással végződött. A mozgóképipart forradalmasító hangosfilm első sikeres bemutatása korszakában, 1926-ban, Korda Sándor Máriával és kisfiával — rövid newyorki tartózkodás után - Hollywoodban kötött ki. A film fővárosában nem éppen úgy fogadták a Korda-házaspárt, mint álmaikban elképzelték. A már dúsgazdag amerikai film-nagymogulok körében nem magaslott ki. Korántsem voltak boldogok - a paradicsomban. Főleg Mária vágyott vissza nosztalgikusan az európai sikerek színterére. , Hollywoodban Korda Sándor előbb a [KRAUSZ NAFTÁLI: IZRAELI MOZAIK Jeruchám kis város, délre Beér Sévától. Nem nagyon messze, nem Éjlat környékén, csak itt valahol a Negevben. Nem is olyan régen Jeruchám a sajtó érdeklődésének középpontjában állott, mikor is a Kupát Cholim nem talált megfelelő gyerekorvost, aki hajlandó lett volna heti két-három napot ott tölteni, arról már nem is szólva, hogy talán, ne adj Isten, leköltözni ebbe az Isten-háta-mögötti kis városba és ott jó fizetségért zsidó gyerekeket gyógyítani. A probléma persze már rég megoldódott s most csak azért jutott eszembe, egy egészen képtelen képzettársítás során, mert láttam a tévében azt a hangos és lelkes — túl hangos és túl lelkes - fesztivált, melynek során egy izraeli orvos-küldöttség utazott Thaiföldre, hogy ott az odamenekült First National Picture, majd a Fox-vállalattal lépett üzleti kapcsolatba.Utóbbi alapítója és vezére a tolcsvai születésű Fox William alias Fuchs Vilmos volt. Korda Sándor néhány remek filmet alkotott Hollywoodban. Az első, amely megalapozta amerikai hírnevét: THE PRIVATE LIFE OF HELEN OF TROY. Az ókori Szép Heléna magánéletét csillogással, pompával, bő fantáziával és - ínycsiklandozó ötletekkel bemutató filmalkotásnak akkor még nem volt különleges kasszasikere és még nem tett lehetővé olyan mágnási életmódot, amilyent Korda elejétől fogva megszabott önmagának. A sajtókritika annál dicsőítőbb volt. „Fenséges filmalkotás — írta egy ismert filmkritikus, — általános színvonal szerint remek, hollywoodi standard alapján legalább három évvel megelőzte korát.*’ -Kordát egyébként - a legintelligensebb filmrendezőként emlegették. itf kambodiaikat gyógyítsák-gyámolítsák. Ez és a hozzátartozó farsangszerű gyűjtőakció, mely sok exhibicionizmussal és „Eibi-nátánizmussal" járt együtt, nagyon szép és nagyon jo lehetne, ha nem merülne fel rögtön a kérdés: és mi van az izraeli szegényekkel? Ki törődik velük? Melyik énekes, komédiás vagy parkett-táncos hajlandó ingyen fellépni azért, hogy izraeli szegény-negyedek gyerekeinek is jusson valami abból,ami az infláción meggazdagodott rétegeknél természetes és magától értetődik. ÁNIJÉ IRCHÁ KODMIM — vagyis városod, hazád szegényei előbbre valók — tartja a héber közmondás és erre nincs mit válaszQlni. Ugyanez áll az orvosküldöttségre is. Valamikor az az ellenőrizhetetlen hír jártajiogy Nápoly kikötőjében egy hébernyelvű felírat fogadja az izraeli turistát, mondván:Sznob, Éjlátban voltál már? ! Nem csodálnám, ha Bangkok repülőterén hasonló felírat fogadta volna orvosküldo tségünket. Éjlátot Jeruchámmal behelyettesítve... (Folyt.kövJ
