Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-12-26 / 17. szám

1979 december 26. NEWYORKI FIGYELŐ 5 Sajtószemle------------------------------------------------­CLEVELANDI MAGYAR MÚZEUM' EGY LEVEL URUGYEN ♦ ft # #«* GALILI-GEMEINER ERVIN: A JOM KIPUR-I HÁBORÚ KÉT HŐSE EMLÉKÉRE „Megkaptam a margittai emlékköny­vet. Fogadja szívből hálás köszönetemet és tiszteletemet odaadó fáradságáért. Nemes érzés magától, hogy drága halottainkról nem feledkezett meg. A szavaknak nincsen annyi erejük, hogy kifejezzék Ön iránti há­lámat." Ezt a levelet (feladója Áron Korné­lia, Rison le-Zion) és ehhez hasonlók száza­it kapta Kleinmann Áháron Imre, a margit­tai emlékkönyv összeállítója azokban a na­pokban, amikor a mártírok kőnél maradan­­dandóbb megemlékezésének szép példáját, a margittai emlékkönyvet küldte szét szer­te a világba, mindazoknak, akik ebből a kis bihari - a háború előtt mintegy kétezer lel­ket számláló városból - zsidóként származ­tak. És azokban a napokban egy pillanatig nem volt szabad a telefonja sem, hiszen a volt margittaiak, a könyv fellapozása után - itt, Izraelben - első fellángolásukban rögtön a telefonhoz nyúltak, hogy megkö­szönjék a szokatlanul nemes ajándékot. Mert a könyvhöz nemcsak annak ösz­­szeállitója kölcsönözte szívét-lelkét évekig tartó nehéz, fáradságos dokumentációs te­vékenységgel, hanem Franck Chajim auszt­ráliai üzletember is, aki magára vállalta a szép nyomdai külsővel ellátott kötet ki­nyomtatásának összes ezzel járó szerkeszté­si és kiadási költségeit. Mindketten követendő például szol­gálhatnak azoknak a volt magyarországi és erdélyi hitközségi emlékkönyvek szerkesz­tőbizottságainak, amelyek még nem hódol­tak könyvben szomorú sorsú mártírjaik emlékének... BENCZEL BÉLA A Figyelő szerkesztőségét felkérték az alábbiak közlésére: Az AMSZ szeptemberben megválastott új igazgatósága november 24.-én tartotta első ülé­sét Cleveland-ban, Nt. Dömötör Tibor igazgató­­sági elnök elnökletével. Az igazgatóság három függőben levő ügy tisztázására bizottságokat hívott életre, amelyek december 31.-ig tartoznak Torontóban jelent meg nemrégiben a fenti cím alatt Sári Gál Imre, az ismert amerikai magyar iró riport- és versgyűjte­ménye a clevelandi magyarság életéről. A szép kiállítású, 208 lapra terjedő munkát fényképek tarkítják. Sári Gál Imrét nem kell olvasóközön­ségünknek bemutatni, hiszen a múlt évben közzétett versei maguktól beszélnek. A Clevelandi magyar múzeum lebilin­cselő olvasmány. Szórakoztató, tanulságos és — meggyőző. Meggyőzi az olvasót, hogy a mai elkorcsosult világban köztünk, ma­gyar származásúak között is akad még né­hány tiszta múltú és magas erkölcsi szinten álló intellektuel, aki embertársait egyedül szellemi és morális értékei alapján ítéli meg. Sári Gál Imre ezek közé a kevesek közé tar­tozik. Munkájának megírását megelően szé­leskörű kutató munkát végzett. A mai éle­tet tükröző utakról sétája az emlékeket áb­rázoló építmények és a — temetők felé is vezette, ahol megszemlélte, lefényképezte és az olvasó kincsévé teszi a síremlékeket is. Nemes gondolkodásáról tesz tanúságot Klein Adolf (Adolph Kline) sírkövének be­mutatása: negyvennyolcas honvéd volt, aki 1830 december 25.-én született és 1902 áp­rilis 5.-én halt meg Cleveland-ban. Cleveland lüktető magyar életének be­mutatása figyelemreméltó írásművé avatja Sári Gál Imre remek riportjait. Olvasóink könyvrendelését készséggel továbbítjuk a szerzőnek. megtenni jelentésüket. Kijelölte továbbá az igaz­gatóság az állandó munkabizottságok vezetőit is, végül az igazgatóság létszámát három taggal bővitette. A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége is közgyűlést tartott A jelenlegi vezetőségnek egy­hangúlag bizalmat szavaztak és mandátumát to­vábbi egy évre meghosszabbították. Az ítélet Napi háború, sajnos, több mint sok hősi halottal gyarapította Izrael valamennyi háborújában elesettek hősi ga­lériáját. Lapunk szűk terjedelmére tekin­tettel, ezalkalommal két fiatal hősről em­lékezünk meg, akikről külön-külön állít­hatjuk, hogy PRIMUS INTER PARES - ELSŐ AZ EGYENLŐK KÖZÖTT volt. JÁKOV PILÓTA ŐRNAGY - AKINEK ELŐZŐLEG KÉTSZER SIKERÜLT Közel öt hónappal hősi halála után hozták haza és helyezték örök nyugalomra Sakéd Jákov (Mandel Mario) 33 éves pilóta őrnagyot. Előző két alkalommal sikerült égő repülőgépéből kiugrania. Ezalkalommal a szovjet rakéta legyőzte. A Jóm Kipur-i há­ború harmadik napján a Nagy Keserű Tó mellett lőtték le a gépét. Mélyrepülést vég­zett, de már képtelen volt felemelkedni. Az összeköttetés az egyik pillanatról a má­sikra megszakadt vele. Holttestét sem ta­lálták meg s a részletek sem voltak ismere­tesek családja előtt.- Ha megtaláljuk, azonnal értesítjük a családot - volt a hivatalos értesítés. Ké­sőbb megtalálták és hazahozták földi ma­radványait. XXX Első alkalommal, 1966 augusztus 31.-én menekült meg. Egy PIPER perme­tező gépből ugrott ki, 20 méter magasság­ból. Könnyebb égési sebekkel, valamint lábtöréssel úszta meg akkor. Édesapja a közel 10 évvel ezelőtt elhúnyt dr. Mandel Imre kórházi főorvos mondott akkor hála­imát a cfáti Mártirtemplomban. Jakov-Mario egyideig a szarafondi ÁSZÁF HAROFÉ kórházban feküdt, de nem bírta sokáig a földön. Nagy szerelme, a repülés ismét a fellegekbe vitte. A hatnapos háború második napján MYSTERE típusú gépét vezette, ugyanak­kor a mellette repülő másik gép felett is parancsnokolt. Feladata az volt, hogy meg­támadják a menekülő egyiptomi páncélo­sokat. A Szuezi csatornától 130küométer­­re sikerült is „elkapniok" egy tankoszlo­pot. Mint annakidején Jákov mesélte, sok tankot és más égő járművet láttak az úton.- Éreztem, hogy lövedék találja el a gépet, majd a benzintartály felől jövő meleg csapott meg. Amikor a tűzlámpa is kigyulladt, rádión közöltem, hogy ki kell ugranom. Sikerült leállítanom a motort, gépemet az országút közelében levő domb felé irányítottam, majd 3000 láb magasság­ban, 450 kilométeres sebességnél kiugrot­tam s szerencsésen földet értem. Ugyanak­kor a fejem felett a testvér-gépem kerin­gett. Kezemmel és a nálam levő tükörrel küldtem felé jelzést. Másfél óra múlva egy Sikorsky 52-es helikopterünk érkezett, amely visszavitt bázisomra. - Nem népün­nepély az ellenség vonalai mögött lenni, de bizonyos voltam abban, hogy a mieink eljönnek értem — mondotta akkor Jákov- Mario. xxx Ismét elmentek érte és hazahozták, hogy abban az anyaföldben pihenjen, amelyért életét áldozta. Feleség, három kisgyermeke, anyja és testvérei gyászolják Izrael népével együtt. A SOK REMÉNYEKRE JOGOSÍTÓ RÁÁNÁNFŐHADNAGY CSAK 20 ÉS FÉL ÉVET ÉLT Hogy mi fér bele egy rövid, mind­össze húsz és fél évre szabott életbe ? Ke­vés és sok — egyszerre. Ráánán a 20 és fél éves korában elesett főhadnagy, klasszikus példája az ifjú korban vezetői képességek­kel megáldott izraeli harcos-tiszt típusának. Mindig és mindenhol az első volt. Kitüntetéssel végzett mindent. Mind isko­láit, mind a hadsereg különböző tanfolya­mait, ahova egyenesen a RECHAVLA- gimnázium padjából került. Mindig és mindenben igyekezett előbb diák-, majd bajtársain segíteni, akik természetesnek vették vezért képességeit. Katonai beosztottjai, akik tudták, hogy a tiszti kurzus kitüntetettje, szívesen fogad­ták valamennyi utasítását, mert valósággal bálványozták. Olvastuk a hősi halála előtti órákban szüleihez Írott utolsó Istenhozzádját. - JO­­KARIM MIFLÁIM (Cosdálatos drágáim), napjaink világában — sajnos — ismeretlen megszólítással kezdi levelét. Ebből is lát­hattuk, hogy a zsidó erkölcsi értékek szab­ták meg meteorszerű, rövid életútját. Szü­lei, Kolár Aliz és Joszéf - jeruzsálemi nagy­iparosok - már ifjú koruk óta Cion szerel­mesei voltak s így csak természetes, hogy Ráánán az anyatejjel szívta magába a má­sokon való segítést s az önfeláldozást. Ráánán hőse volt a Világosság Fiai harcának a Sötétség Fiai elleni háborúban. A Jeruzsálemben, 1953 április 10.-én született Kolár Ráánán a háború hatodik napján, 1973 október 13.-án halt hősi ha­lát - hogy mi élhessünk. XXX Ideiglenes sírja a Mismár Hanegev-i temetőben volt, végleges nyugalmat pedig szülővárosában, Izrael örök fővárosában talált. Adjon Mindkettőjüknek nyugalmat az édes anyaföld, melyért ifjú életüket adták... MEGJELENT ! Évekig tartó, általános feltűnést keltett, sikeresen befejezett tárgya­lás után a kereskedelmi forgalom számára felszabadult HUNGARIAN-JEWISH STUDIES III. kötete. Tartalmazza a magyar­­országi volt Zsidó Tanács tagjainak naplóját, tanúvallomásait, nyilat­kozatait. ára _ 10 dollár HUNGARIAN -JEWISH STUDIES 1. és II. kötetekötetenkint 10.00 (A sorozat angol nyelvű) A magyarországi zsinagógák albuma, magyar, angol és héber nyelven, 467 képpel *10.00 Eichmann and the Destruction of Hungarian Jewry 3.00 Eichmann és a magyar zsidóság pusztulása 3.00 The Eichmann Case - a Source Book - az Eichmann-ügy angol nyel­vű bibliográfiája 8.00 ZSOLDOS ANDOR: SZÜRKE PORSZEM 6.00 BAN OSZKÁR: ZSIDÓ VERSEK - 3.00 Major Róbert: 2S év ellenforradalmi sajtó 3.00 A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE KULTURÁLIS KIADVÁNYAI MEGRÉNDELHETÖK a Világszövetség irodájában, 136 East 39th Street. Manhattan. Tel.: 683-5377

Next

/
Thumbnails
Contents