Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-12-26 / 17. szám
1979 december 26. NEWYORKI FIGYELŐ 3 A világ magvar zsidóságának élete KÖLCSÖNÖS EGYHÁZI DELEGÁCIÓK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DR. KATZ JÓZSEF (JERUZSÁLEM): SARAJEVO-TÓL VERDUN-IG Kiemelkedő jelentőségű kultúrális megmozdulás történt novemberben a Schneier Arthur főrabbi elnöklete alatt működő Appeal of Conscience Foundation (Lelkiismeret Hangja-Alap<tvány) kezdeményezésére: Az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság egyházi férfiakból álló küldöttséget meneztett kölcsönösen egymáshoz és az akció betetőzéseként a Lelkiismeret Hangja Alapítvány ezévi kitüntetését Schneier főrabbi, delegáció élén. Lékai László magyar hercegprímásnak adta át Esztergomban. A kitüntetés évente azt a személyt éri, aki a felekezetek közötti együttműködést kiemelkedő leg segíti elő. A magyar egyházi delegáció New Yorkban való időzése alkalmával az Appeal of Conscience Foundation a Magyar Zsidók Világszövetsége közreműködésével, a Park East Synagogue nagy fogadótermében ünnepélyes fogadást rendezett a küldöttség tiszteletére, amelyben a magyar zsidóság részéről Schöner Alfréd főrabbi vett részt. A fogadáson megjelent a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetekhez delegált nagykövete, Hollai Imre miniszter. Kasnyik András newyorki magyar főkonzul és a magyar diplomáciai személyzet sámos tagja. Schöner főrabbi a Park East Synagogue-ban prédikációt is tartott. A küldöttség-csere rendk.vüli mértékben járul hozzá az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság jóviszonyának fejlesztéséhez. A BUDAPESTI ZSIDÓ FIÚ- ÉS LEÁNYGIMNÁZIUM VOLT NÖVENDÉKEINEK ÉS BARÁTAINAK EGYESÜLETE Rovatot veteti: FARKAS IBY Ismeretes, hogy tíz évvel ezelőtt Egyesületünk közszeretetben álló elnöke, dr. Tauber László, a Rison le-Zion-ban levő MALBÉN-öregotthon javára százezer dollár összegű alapítványt tett, amelyet tíz egyenlő részletben vállalt az American Joint Distribution Committee útján az otthonnak juttatni. Az alapítvány megörökíti a Zsidó Gimnázium, dr. Tauber elpusztult hozzátartozói és barátai, valamint a Magyar Zsidók Világszövetsége nevét az otthonban elhelyezett különböző emléktáblákon. Különös örömünkre szolgál, hogy a nemes alapítvány utolsó részletének kiutalásáról számolhatunk be. Dr. Tauber László barátunk példaadó emberbaráti tavékenysége során számos egyéb alapítványt létesített, amelyek sorra a Zsidó Gimnáziummal kapcsolatos személyi és tárgyi emlékek megörökítését szolgálják. Odaadása állandó példa gyanánt áll előttünk. K R Ó N I K A JERUZSÁLEM. — A Kneszet az Agudath Israel pártjának erőteljes nyomására, megszigorította a magzatelhajtást engedélyező törvényt. Az Aguda a kormányból való kiválással fenyegetődzött a szigorítás leszavazása esetén, ami a Begin-kormány bukását jelentette volna. Az Aguda a magzatelhajtást az azt kétségtelenül tiltó vallási törvény alapján ellenzi. XXX CARACAS. - Az OPEC-államok képviselői nem tudtak megegyezni az olajárak egységes felemelésében. Szaudi-Arábia és Venezuela előzőleg 18 dollárról 24-re emelték az árat, amit a többi olajállam alacsonynak talált és ez okozta a megegyezés elmaradását. xxx SEOUL.—Choi Kyu Hah,Dél-Korea most hivatalba lépett elnöke ígéretet tett, hogy az ország autokrata alkotmányának megváltoztatására tesz lépéseket, de - saját bevallása szerint - a demokratikus intézkedések életbelépésére legalább egy évet kell várni. OTTAWA. — Pierre Trudeau, a Clark által leváltott, volt miniszterelnök, a Clarkkormány bukása után kinyilatkoztatta, hogy pártja kívánságának eleget téve, előzetes elhatározását megváltoztatta és a választásokon elvállalja pártja vezetését. XXX RIAD. - Szaudi kormánykörökben kijelentették, hogy a mekkai mecset terrortámadóit nemzetközi szervezetek, más szavakkal külállamok irányították. XXX MOSZKVA. - Gromyko külügyminiszter a Szovjetunióban látogatást tett angolai küldöttség előtt kijelentette, hogy a 73 éves Brezsnyev, a Szovjetunió vezetője beteg. Ugyancsak beteg Koszigin miniszterelnök is, aki október óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. XXX LONDON. - 14 évi küzdelem után aláírták a béke-egyezményt a rodéziai fehér és színes csoportok vezetői. ŰZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Sarajevo-ban a főutcán, a kanyarban — a városháza mellett álltam meg. Lent a csörgedező Mijacska folyó látszik. E város 1878-ig török uralom alatt állt. Ekkor Ausztria annektálta. 1918-ban, az első világháború után Jugoszláviához csatolták. Potjorek hadtestparancsnok hadgyakorlatra hívta meg Ferenc Ferdinánd trónörököst. A városházán tartották az ünnepélyes fogadtatást. Itt, ezen a sarkon, ahol álltam, állt és várt 1914 június 28.-án egy Gabrilo Princip nevű szerb fiatalember, akinek gyilkos golyója a városháza elhagyása után oltotta ki a trónörökös és felesége életét. Princip golyója 38 millió ember halálába került. A gyilkosságra felbujtott szerb fiatalember 1941-ben pusztult el a börtönben. Miután a szerbek részéről, a trónörökös meggyilkolása után, elmaradt minden kimagyarázkodás, kitört az első világháború. A mozgósításra városi bevonulók tódultak az állomások felé, a falusiak, szekerekbe tömve, egymásnak adták az italos üvegeket és a legközelebbi állomásokra vonultak, hogy eleget tegyenek a bevonulási parancsnak. Zúgott a dal: - Megállj, megállj, kutya Szerbia ! — Az a pisztoly, amely eldördült ezen a sarkon, megfordította az emberiség és az egyedek sorsát. A Szerbia elleni hadüzenet után egymás után léptek be az európai országok a háborúba. A német császárnak a bevonuló katonákhoz intézett szózata: — Mire a falevelek lehullanak, ti már otthon lesztek ! — bizony nem valósult meg, mert a gyilkos öldöklés négy évig tartott. Egy bajuszos embert szólítottam meg, aki Újvidékről származott. Elbeszélte, hogy a világháború után került Belgrádba szüleivel együtt. Ő állami hivatalnok lett, egyideig Skoplje-ban, melyet földrengés pusztított, amjd Sarajevo-ban dolgozott és ott is nyugdíjazták. Említette, hogy a szénaboglyából és házkéményből lövöldöző szerbek voltak az első partizánok, akiket akkor KOMITÁCSI-nak hívtak. A háborúban a bosnyákok, szájukban a bajonettel rohantak szuronyrohamra. Ilyen bátor katonák voltak ! Nemzeti aspirációjuk beteljesült, megalakult Nagyszerbia, Jugoszlávia elnevezés alatt. Ismerősöm megemlítette, mit tettek a bevonuló magyarok 1941 ben a Bánságban. Újvidéken sokezer jugoszlávot, zsidót családostul gyilkoltak le és löktek be a Dunába, majd kirabolták otthonukat. Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy V. évfolyamunkba lépő lapunk árát és előfizetési díját 1980 január 1. napjától kezdődőleg — jelképesen bár, de — emelni vagyunk kénytelenek. Ennek okát - azt hisszük - felesleges részleteznünk. Viszont kérjük hirdetőinket és olvasóinkat, vegyék figyelembe azt a szokatlanul magas irodalmi színvonalat és a világ minden tájáról írásaikkal jelentkező munkatársaink cikkeiben jelentkező vonzóerőt és támogassák lapunkat megjelenésében. 1980 január 1.-től kezdődőleg a lap előfizetési díja évi 10 dollár és példányonkénti ára 35 cent.________ LETŰNT IDŐK NYOMÁBAN — Én partizán voltam, — folytatta. — Tudok róla, hogy Borban sokezer zsidó munkaszolgálatost gyilkoltak le a magyarok. A partizánok között megszökött zsidó munkaszolgálatosok is harcoltak. Büszke vagyok, hogy maguknál, Izraelben, két szerb származású vezérkari főnök is volt. — Egy hét múlva Verdunben — egy kis utcai bisztróban négyen ültek. A közelükben levő asztalhoz telepedtem le, majd németül szóltam át hozzájuk. Egy elzászi francia az asztalhoz invitált és megtöltötte poharamat vörösborral. Elmondtam nekik, hogy Verdunt és környékét szeretném megnézni, azt a helyet, ahol az első világháborúban a döntő harcok folytak a németekkel. Autóba ültettek és félórai utazás után megérkeztünk. — Itt áltak a németek ágyúi, amelyeket DICKE BERTA-nak neveztek ekkor, a messzehordó 42 kaliberű ágyúkat. — magyarázták. — Nézze csak lent, oldalt, a fákkal borított területet, az a hősök temetője.-----Ha a németek nyerték volna meg akkor a háborút, — kérdeztem tőlük, — hogyan alakult volna a történelem? — Sorolni kezdték: — Nem került volna sor a második világháborúra, nem ismerte volna a világ Lenin-Sztálin-Mussolini-Hitler nevét. Az emberiség sorsa egészen más irányt vett volna. — Ekkor megemlítettem nekik, hogy az amerikai tankok döntötték el akkor a háborút, egy akkori új fegyvernem, - páncélkocsik teljesen meglepték a németeket. Megjegyeztem még, hogy a második világháborúban is amerikaiak szabadították fel Franciaországot. Csendben hallgattak. Láttam arcukon a grimaszos mosolyt. — De Gaulle és a franciák miért neheztelnek az amerikaiakra ? — kérdeztem. — Miért ? — jött a válasz. — Yaltába nem hívták meg De Gaulle-t a három nagy közé. Ezenkívül a vezető szerepat játszó Giraud tábornokot támogatták, aki később repülőgépével együtt lelőttek. — De hogy ki és miért, erről a franciák ma sem akarnak beszélni... Hízelegni kezdtek, hogy a francia ellenállók között, a második világháborúban, sok zsidó volt. Megjegyeztem, ha az első világháborúban Vilmos császár maradt volna hatalmon, Clemenceau, a tigris és a többiek nevét soha sem ismerte volna a történelem. — És lett volna Izrael állama ? — kérdezte az egyik. Erre a kérdésre nem tudtam válaszolni. Szóvátettem a Spanyolországban, Portugáliában és Oroszországban történt zsidóüldözéseket évszázadok alatt. De a hatmillió mártír ára lett a zsidó állam. Verdun városába visszatérve, egy parkban gyerekhad játszadozott. Átsuhant agyamon a sok-sok fajtámbeli gyerek, akiket a németek ártatlanul legyilkoltak. Köztük hétéves, nagy zenetehetségű fiacskám, akiben Fischer Anny híres zongoraművésznő második Kálmán Imrét látott. EMÍlietek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $10 diját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név........................................... Cím ■RDWBM LAFUMKBAltl
