Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-10-30 / 15. szám
1979 október 30. NEWYORKI FIGYELŐ KÖNYVSZEMLE r Évkönyv mim 5 A GYŐRI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE (1930-1 947) írta: DOMÁN ISTVÁN Scheiber Sándor előszavával BUDAPEST, 1979 Kiadja Szerkeszti a Magyar Izraeliták Országos Scheiber Sándor Képviselete Budapest, 1978 Megjelent a Magyar Izraeliták Országos Képviselete kiadásában az Évkönyv 1977/78 évi kötete, dr. Scheiber Sándor, a Rabbiszeminárium tudós igazgatójának szerkesztésében. A magasrendű tudományos sorozat kiadásának eszméje kettős alapon nyugszik: az egyik a pusztulásra való visszaemlékezés biztosítása, a másik pedig számadás az újjászületésről. A zsidósággal és elsősorban a magyar zsidósággal foglalkozó irodalom, történet-, zenetudomány és költészet újabb eredményeinek kincsestára. Az átlagolvasó számára - a mű olvasása nélkül - szinte elképzelhetetlen, hogy a zsidó vallás forrásai milyen fajta tudományos kutatásokra szolgáltatnak alapot. A sorozat szerkesztőjének, dr. Scheiber Sándornak eléggé fel nem becsülhető, elévülhetetlen érdeme a tanulmányok kiválasztásában mutatkozó, legmagasabb rendű tudományosság, ízlés és rendszerezés. A zsidó tudomány és irodalom újjáéledése mutatkozik magának a szerkesztőnek tanulmányában: A Kaufmann-geniza kutatása és jelentősége címen. A tanulmány munkáról számol be. írásának végső kicsengése utolsó mondatában így szól: Az élők megvénülnek, az álmok soha. Mi, akik Scheiber Sándorral és társaival azonosan érzünk, az öregkor küszöbét átlépve, csak egyet tehetünk: megigéijük, hogy az újjászületés harcosaival együtt álmodunk... Az emlékezés költői megnyilatkozásaként hadd mutassuk be Pákozdy Ferenc Gyász című versét a kötetből: •'I Székesl eltér cárról de portáltál: emléké tat Van múlt, melyben mindunnviunkmik szüntelen osztoznia kell, van láng, mely sohsu-solise hányhat s intő jelként csap égre lel. Van vér, melyet innen a Földről le nem törölhet senki sem, van kín, mely újra-njra föltör és meg nem nyugszik, nem pihen. Van Iliin, mely soha el nem évül, míg ember él e földtekén, van gyász, mely eg'yre-egyre mélyül A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének kiadásában megjelenő hitközségi monográfia-sorozat újabb kötettel gazdagodott: nemrégiben jelent meg Domán István rabbi szerzősége alatt a győri izraelita hitközség története az 1930-1947 években. A sorozat eddigi köteteitől eltérően a szerkesztőn, dr. Scheiber Sándor tudós profeszszoron, a Rabbiszeminárium igazgatóján kívül, Emlékeztetésül cimen Geiger László is írt bevezető sorokat. Scheiber professzor előszavában rámutat arra, hogy a győri hitközség története vagy öt évtizeddel ezelőtt már megjelent, de a győri hitközség kérésére a folytatást 1930-47 évekre e műben íratták meg. Valójában minden monográfiát folytatni lehetne, de a győri zsidóság történetének folytatását talán az igazolja dr. Scheiber szerint, hogy Győr az elsők között támadt fel a romokból és ezen túlmenően emlékművel örökítette meg mártírjai emlékét. Ez a végső indok indokolja Geiger László emlékeztetőjét., amelyből — ismertetés helyett - az alábbi megindító és méltóságteljes sorokat idézzük: II. részében a szerző a felszabadulás utáni -s ott ég a szívünk rejtőkén. Szemle AZ EMLÉKKIÁLLÍTÁS ANYA GÁNAK VALÓDI FORRÁSÁRÓL A jelen vázlat a vészkorszak átélőinek akaratából fakadt, hogy az elpusztultaknak kegyeletes és felejthetetlen emléket állítson. Hogy figyelmeztesse a jelenben élőket: a jövőt hittel és reménykedéssel várják. Hogy gyermekeik, unokáik tanuljanak a múltból, hogy erősen, szilárdan álljanak meg és ne maradjanak mégegyszer védtelenek az életben. Alázatos szavakkal, de fájdalmas büszkeséggel mondhatom: Nem ismertük az elpusztult 5000 győri zsidó születésének méltóságát, de ismerjük a haláluk mártíromságát és örökké élő emlékét, ők meghaltak, szenvedve és hittel a szívükben, hogy az, aki életben marad, talán élhet még egy új világban, ahol az emberi érték és megbecsülés lesz az élet alapja. Mi megmaradtunk, nemcsak azért, hogy tanúi legyünk a múlt szenvedéseinek, hanem azért is, hogy magunkban hordozzuk égő sebeinket, mint örök emlékezést és ez világítsa meg a múlt katasztrófáját, tanulságként a jövő földrengések elkerülésére. A világ minden részében élő zsidójr, akik ennek a történelmi katasztrófának maradványai, aggódással és reménykedéssel néznek a jövő felé, hogy ez meg ne ismétlődhessék. Mélységes kegyelettel adózom szüleim, hozzátartozóim, az összes győri áldozat emlékének, azzal az eltökélt fogadalmunkkal, hogy a múlt fájdalma, csalódása ellenére is hiszünk az emberben, az emberi szellem győzelmében, az emberi méltóságban. Nem akarunk - sem a mi életünkben, sem gyermekeink életében — még egy vészkorszakot megérni. ALBUMOT TALÁLNAK 1945 májusát írták.A felszabadult foglyok hazaigyekeztek. Közöttük volt egy női csoport is, amelyet Auschwitzból kényszermunkára a „Reich"be deportáltak. Ezeknek sikerült elmenekülni egy halálma >ból, amelyet az egyik Kruppmunkatáboi kiürítése után rendeltek el. Álkor atkor gy kiürített német településhe .rkeztr ahol megrázó sikoly hívta fel tár íői fig mét arra, hogy Ilona zokogva m ed ei fényképre, amely őt magát ábrá Ita. Eg IS-ember fényképező gépe abban pillar, an készítette a felvételt, amikor ő az SS tábori orvosa előtt állt. Az orvos éppen azt állapította meg, hogy munkaképes és így került a Krupp-Berthaművekhez kényszermunkára. Az album képei filmszerűen mutatták a deportáló vonat megérkezését Kárpát-Ukrajnából a birkenaui vasúti rakodóra, ahol a másodpercek töredéke alatt szakították el durva módon szüleitől és testvéreitől. Slamovic Ilona a cseh határvidéken telepedett le. Hiába kutatott szülei és testvérei után. Az albumról, miután azt Slamovic Ilona a nácilakáj lakásában magához vette, dr. Farkas Bernét, Észak-Csehország körzeti rabbija is tudomást szerzett. Felkereste Slamovic Ilonát és azonnal felismerte, hogy egy Munkácsról történt deportálási szállítmány hiteles felvételei. A képeken személyes ismerőseit ismerte fel. Elkérte az albumot a prágai zsidó múzeum részére, de Slamovic Ilona nem volt hajlandó megválni attól. Később megállapodásra jutott a múzeummal akként, hogy hozzájárult a fényképanyag lemásolásához. Domán István természetesen képtelen arra, hogy a tragédia korszakának győri vonatkozásait a történetíró száraz tudományosságával ismertesse. Adatai megrázóak és hűen szolgálják az emlékezés és nem-felejtés kötelességének ápolását. Az üldöztetés végső kicsengéseként megállapítja, hogy Győr és környékének zsidóságából mindössze 1/7 rész menekült meg, míg 6/7 rész a fasizmus áldozata lett. A Magyar Zsidók Világszövetsége megkapta a mű kiosztásra váró példányait. Irodájában a munka megrendelhető a rendelők tetszésére bízott vételáron. A befolyó összeg a mártírok emlékének szolgálatában fog állni. A NEWYORKI FIGYELŐ 1979 március 23.-án kelt, IV. évf. 5. számában ismertettük a mártír-emlék kiállítás anyagának keletkezését. A cikkben foglalt adatok a Jad Vasém-intézetben talált okmányban foglaltak alapján kerültek közlésre. Legutóbb Dr. Erich Kulka, az Auschwitzot túlélők izraeli bizottságának elnöke érdekes cikket küldött be szerkesztőségünkbe, amely a Die Tat című német lap 1963 február 2.-i számában A FÉNYKÉPEZŐGÉP MINT KORONATANÚ címmel jelent meg. Dr. Kulka kérésére készséggel közöljük a cikk azon részét, amely a kiállítás anyagának alapját képezett album előkerülésével és a történetírás számára való biztosításával foglalkozik. A cikkben foglalt adatok eltérnek a Jad Vasém okmányában foglaltakról és általános érdeklődésre tarthatnak számot: üuTUJBUCHSBAUM Telefon: (212) 628-5771 EGÉSZ ÉVEN AT OLCSÖ UTAZÁSOK BUDAPESTRE, ODA-VISSZ A, 1 ÉVIG TERJEDŐ IDŐRE IS ! ! ! MEGJELENT AZ 1979. évi NYÁRI KÖZVETLEN CHARTER __J_Á_R_A_T O K_ J E G Y Z É_K_E______ RokonklhozaUl több hénapra is! VÉGIG REPÜLŐVEL! Egyéni APEX-jegyek. Kocsibérlet minden fitt! LEVÉLCÍM : P.O. Box 802 - GRACIE STATION NEW YORK, N.Y. 10028
