Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-10-30 / 15. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1979 október 30. A magyar-zsidó irodalom múltjából A Bicentennial alkalmával arról beszéltünk, mik voltak azok a nagyon jelentékeny jótétemények, amelyeket a zsidók az Egyesült Államoktól kaptak, a kezdetkezdetétől, de még azelőtt is. Hiszen tudjuk azt, hogy a zsidók azelőtt is éltek ezeken a partokon, azóta, hogy egy viharos, szeles napon, 1654 szeptemberének elején, egy Amsterdam kikötőjében veszteglő francia hajó, a ST. CATHERINE fedélzetének utasai között 23 viharvert, hontalan és úticélját nem ismerő zsidó megérkezett Amerikába. Ez a 23 zsidó szimbolizálta azt, hogy mi történt a mi népünkkel a második templom lerombolása óta, időszámításunk előtt 70 évvel. Vallási üldözések áldozatai voltak, amelyek különböző helyeken, de utolérték őket. Ez több, mint 300 év előtt történt. Ezalatt az idő alatt az Egyesült Államok zsidó népessége 6 millióra szaporodott... Ugyanannyira, mint az a 6 millió, akiket a nácik elpusztítottak. Hogy mit jelentett Amerika a mindig újonnan idekerült zsidók számára? Azt, amit minden emigránsnak :az üldöztetéstől való megszabadulást, azt a jogot, hogy a maguk életét élhessék és határtalan lehetőséget arra, hogy jobbá tehessék életüket. Most az érem másik oldalát szeretném megmutatni, — tömören kifejteni, hogy mivel járultak hozzá a zsidók, a zsidó vallás,az amerikai életforma kialakulásához. Az amerikai történelmet egy hatalmas szőtteshez hasonlíthatjuk, melynek szálai soha véget nem érő történések,epizódok, álmok és lidércnyomások: egy erős akaratú nép ötletei, ambíciói. A szőttesen néhány határozott szál tűnik ki, némelyik egészen feltűnő színű. Ez a zsidók hozzájárulása az amerikai panorámához. Ezek nélkül még mindig ott volna maga a szőttes, de korántsem lenne olyan értékes és jelentőségteljes. Attól a naptól kezdve, amikor az a néhány zsidó New Amsterdamban, jogot kért zsidó vallásuk szabad gyakorlására, mind a mai napig — mi zsidók hozzájárultunk ennek a nemzetnek morális felépítéséhez. Mi az Egyesült Államok lakosságának 3 százalékát képezzük, ennek ellenére, a mi erkölcsi elveink azok, amelyek olyan jelentékeny alkotórészei lettek Amerikának. Ez a nemzet a Biblia értékein és ideáljain épült. Minden nagy, klasszikus amerikai okirat Izrael prófétáinak hangját tanúsítja. Lecky, a nagy történész újból és újból hangsúlyozza és emlékeztet bennünket arra, hogy Amerika alapjait héber vakolattal rakták le. TZEDEK, TZEDEK TIRDOF - Igazságot, csakis az Igazságot kövesd, — így hangzik a Tóra, Talmud és a Hagyomány főszólama. Az Igazságosság, sokféle megnyilatkozásában az az aranyszál, amellyel a zsidóság hozzájárult az amerikai szőttes megszövéséhez. Ez látható a mise hivatalos formájában, ez látható a korai amerikai küzdelmeknél a gondolat- és cselekvésszabadságért,—minden kisebbség harcánál a választójogért, a hivatali állásokért és a teljes emberi jogokért. New Amsterdam rosszindulatú kormányzója, Peter Stuyvesant, nyomban ki akarta tiltani a 23 zsidó emigránst és amikor leszavazták, eltiltotta a zsidókat a kiskereskedelemtől, attól, hogy beléphessenek az iparos céhekbe, hogy zsinagógát építhessenek maguknak, hogy nyilvános helyen imádkozhassanak. De ezek a zsidók állhatatosak maradtak és felülkerekedtek a harcban, jogaikért, szabadságukért, hogy a maguk módján élhessenek, - ugyanakkor segítségére voltak a többi kisebbségnek is, luteránus, katholikus, baptista, presbiteriánus és quakereknek, akik szintén áldozatai voltak Stuyvesant diszkriminációjának, szabadságuk kivívásában. A judaizmus már jóval a zsidó emigránsok érkezése előtt nagy befolyással volt az Újvilágra. A puritánok tisztelték a Tórát és egy új állam alapítását tervezték a régi Izrael mintájára. Jobban ismerték a zsidó történelmet, mint az angolt. A héber nyelv kötelező volt Harvard egyetemén. 1817-ig, a Harvard egyetemen a graduálás egyik követelménye egy héber nyelvű szónoklat megtartása volt. A Yale egyetem dékánja szerint, egy gentleman műveltségéhez hozzátartozott és elkerülhetetlen volt a héber nyelv tudása. Puritán szülők héber neveket adtak gyermekeiknek: Rachel, Esther, Dániel, Benjamin, David, stb. Települések, városok, folyók és hegyek kaptak héber neveket. Az Egyesült Államokban nem kevesebb, mint 26 Salem elnevezésű város és település van, - amely, természetesen, a mi jó öreg S A L 0 M -unkból származik. A forradalmi háború kitörésekor, a mi zsidóinkat is cselekvésre szólították fel, hogy kifejezést adhassanak annak, amiben ősi vallási örökségük alapján hisznek. Abban az időben 2000 zsidó élt Amerikábankevesebb, mint egy tized százaléka a lakosságnak. Ennek ellenére, óriási jelentőségű szolgálatot tettek a forradalomnak. Benjamin Nones, francia zsidó, virágzó borvállalatot hagyott ott Franciaországban, jelentkezett a kontinentális hadseregnél és oly vitézül harcolt, hogy őrnagyi rangra emelték. A zászlóaljat, amelynek parancsnoka volt, JEWS/ COMPANY- nak nevezték, mert túlnyomórészt hitsorsosainkból állott. Két philadelphiai zsidó hajómágnás — Isaac Moses és Aaron Lopez — ágyúkkal fegyverezték fel hajóikat, hogy a nyüt tengeren angoi hajókat zsákmányoljanak. Ez volt az első nagyteijedelmű hozzájárulás a gyarmatosok harci küzdelmeihez. Hayim Solomon neve közismert, de néhány további részlet bizonyára érdekelni fogja az olvasót. Solomon, szülőföldjéről, Lengyelországból, 1772-ben menekült A- merikába és egyik alapítótagja lett a SONS OF LIBERTY forradalmi csoportnak, akik zárt ajtók mögött tervezték, hol helyezhetnék el a titkos arzenálokat. Amikor George Washington szorongatott helyzetbe került, kifogyott pénzkészlete a háború folytatására, Hayim Solomon sietett segítségére. Hivatalos címe ez lett: „A Continental Congress pénzügyi hivatalának hivatalosan kinevezett főnöke? De - általában FREEDOM'S FINANCIER- nek nevezték. Kölcsönöket folyósított, a kormányzáshoz szükséges pénzt adományozott és vagyonának nagy részét kormányzati kötvényekbe fektette. Egész harci egységeket szerelt fel saját költségén, pénzzé tette az ellenségtől zsákmányolt javakat, amennyiért csak lehetett, az új fiatal nemzet javára és bőkezűen pénzelte a szükséget szenvedő katonákat. Amikor az állampénztár szűkében volt a pénznek, maga zsebéből fizetett számos forradalmi vezetőt, — közöttük Thomas Jeffersont, James Madisont, James Monroet. Hayim Solomon 45 éves korában halt meg, háborús tevékenységeinek áldozataként. Tüdőgyulladást kapott a nyirkos börtönben, ahova az angolok vetették. özvegyének és gyermekeinek 350 ezer dollárt hagyott, ami abban az időben nagy vagyonnak számított és csak 45 ezer dollár adósságot. Azonban ez az összeg nagyobbára kormányzati kötvényekben feküdt, — így az egész hagyaték mintegy 360 dollárral volt kevesebb, mint maga az adósság. Azonban Hayim Solomon csak az első volt, azoknak az illusztris zsidóknak hosszú listáján, akik felejthetetlen érdemekkel gazdagították az Egyesült Államokat és járultak hozzá az amerik: mellem és gondolat megvalósulásához. Ez az egy szó: TZEDEK - Igazságosság, minden vonalon - magában foglalja azt, ami a mi népünk hozzájárulása és amit a történelem a mi népünk javára fog írni. Hayim Solomon - Benjamin Nones - Uriah Levy - August Bondi - Emma Lazarus - Samuel Gompers - Louis Marshall - Louis Brandeis - Lillian Wald - Felix Frankfurter - Julius Rosenwald - Morris Hilquist - Benjamin Cardozo - Stephen Wise - Herbert Lehman - Albert Einstein - David Dub in sky - George Gershwin - Szilárd Leo - Neumann János - Kármán Tódor - Teller Ede - és még sokan, sokan... Vájjon képesek leszünk-e ezeknek a nyomdokain haladni, akik aranyszálakkal szőtték be a zsidó értékeket az amerikai élet szőttesébe? Képesek leszünk-e ezt a mi szellemi örökségünket továbbfejleszteni? Fejlődnek-e újabb nagy egyéniségek, akik lojálisak maradnak zsidóságukhoz és meg lesz bennük a lelkesedés, a készség, hogy új méreteket adjanak a társadalmi igazságosságoknak és az amerikai életszínvonalnak? Mi, a pionírok és próféták leszármazottai vagyunk. Büszkék vagyunk a teljesítményeikre - jókora örökséget hagytak ránk. Hiszek abban, hogy a mi zsidóink még mindig bátrak, készek segíteni a szegényeken, a kizsákmányoltakon, a nincsteleneken, a béke és egyenlőség érdekében, bajnokai a szellem kincseinek, kultúrális perspektíváknak, szociális igazságnak. Mi, zsidók, sohasem fogjuk elfelejteni, hogy a mi Tóránk szavait vésték Philadelphiában a Szabadság Harangjára, a Liberty Bell-re: ÉS TE SZABADSÁGOT FOGSZ HIRDETNI AZ EGÉSZ NEMZETNEK ÉS ANNAK MINDEN LAKÓJÁNAK. És ahogy ez a harang továbbra hallatja hangját, ennek a gondolatnak jelentősége egyre mélyebbre fog hatolni az eljövendő generációk tudatába. És ugyanakkor mi is, ők is tudatára ébredünk annak, hogy a szavak nem elegendők, - soha nem is voltak... A zsidó egyén valamint a zsidó közösség életstílusát jobban és jobban kell, hogy áthassák komoly elhatározások és a magas színvonalú elvek. Ugyanis nagy Tanítóink soha nem szűnnek meg figyelmeztetni bennünket: NEM A TANÍTÁS A LEGFONTOSABB, HANEM A CSELEKEDET... MIT ADTAK A ZSIDÓK KÉT ÉVSZÁZAD ALATT AMERIKÁNAK DR. JOSEPH H. WAGNER: A Bicentennial idejében, a hollywoodi Beth El templom nagy tudású főrabbija, dr. Joseph H. Wagner mondotta el az alábbi beszédet. Felejthetetlen barátunk, Zsoldos Andor és neje annyira hatása alá kerültek, hogy Bandi bácsi elkérte az angol szöveget a tudós rabbitól és átültette magyarra. Zsoldos Andor kérését Wagner doktor szívesen teljesítette. Meg is született a méltó magyar fordítás, de arra már nem kerülhetett sor, hogy nekünk elküldje. Váratlanul, Zsoldos Andor után Wagner rabbi is, aránylag fiatalon, 60 éves korában szintén elhunyt és most Zsoldos Ilonka, megboldogult férje hagyatékából megküldte a fordítást. Magasztos elgondolást teljesítünk a közléssel. Ezúton köszönjük Zsoldos Ilonka figyelmét. IPARI ELEKTROTECHNIKA I NYOMDÁK, GYÁRAK 1 SPECIÁLIS SZERELÉSE ! I Hatósági engedéllyel műkő- 1 MAGYÁR vállalat, minden \ fajta elektrotechnikai, villany- I szerelő, egyéb, szakmába vágó ■ munkát vállal jutányos g díjszabás mellett 1 Kérje árajánlatunkat ép.tkezés, J ipari, lakás- és kereskedelmi % munkálatok szakmába vágó I végzésére! g ARGON ELECTRIC CORP I 207 Hudson Street, New York,N.Y.l TEL.: 431-8010 J Tulajdonos: I MARKSTEIN F. ZOLTÁN I
