Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-10-30 / 15. szám
1979 október 30. NEWYORKI FIGYELŐ 3 DR. ROBOZ OTTÓ: A VÉSZKORSZAK ÉS EGY RÉGI KIVÁNDORLÁSI MOZGALOM Washingtonban éppenúgy, mint Amerika többi televiziós állomásán a Holocaust megrázó filmjét láttuk a közelmúltban másodszori vetítésben. Nemcsak zsidók nézték végig azt mindkét alkalommal, de a Nielsen pontozás, amely a televízió állomások hallgatóinak számát regisztrálja, a legnagyobb hallgatóságot jegyezte fel a Holocaust második előadásáról is. A tízmilliós tömegeket jelentő amerikai hallgatóság mellett számos ország televízióján is levetitésre került ez a dokumentumfilm. A háború után született generáció millióiban mindenütt a megdöbbenés el nem mosódó hatását, az idősebb korosztályokban a soha el nem felejtés gondolatát váltotta ki. Nagy jelentőséggel bír, hogy a film rendezői Erik Dorf naplóját a náci vezérek részére annakidején készített hivatalos német fényképfelvételekkel dokumentálták. Érdemül kell betudnunk a televízió állomásnak, hogy azt mementóként ismételten műsorra tűzte. Ugyanígy azt is, hogy Gerald Green-nek a televízió számára írott könyvét vitték filmre, mert ez dr. Weiss családjának sorsán keresztül maradandóan vési be a hallgatóság leikébe a hatmillió tragédiájának igazi történetét. Gerald Green könyve ebben Bállá Erzsébet évtizedekkel ezelőtt írott könyvének (József körút 79, Uj Kelet kiadása) példáját követi. Amint ismeretes, az írónő egy pesti bérház keresztmetszetében Gotteshilf Márk orvos-család tragédiáján keresztül tálja fel a vészkorszakot. A könyv irodalmi nyelven ad dokumentum regényt d zsidó ifjúság magyar munkatáborokban való mérhetetlen szenvedéséről és halálra kínzásáról. Majd a németek bejövetele után arról a kapzsiságról, amivel a magyar lakosság kiszolgáltatta a velük évszázadok óta együttélő zsidóságot a német haláltáboroknak és fosztotta ki elhagyott otthonaikat. Kár, hogy Bállá Erzsébetnek a magyarországi zsidóság elpusztításáról szóló könyve angol fordításban eddig nem jelent meg.-így a világ széles rétege nem ismeri. A Holocaust televízió filmjének legtragikusabb alakja Berta Weiss, az orvos felesége, aki a nácik hatalomra jutása után is hiszékeny maradt és optimizmusa megakadályozta családját abban, hogy a kezdet éveiben elmeneküljön. Évekkel ezelőtt azonban, másokkal egyetemben, kénytelen voltam rámutatni arra a korlátozott lehetőségre, ami a zsidók számára az üldözés idejében menedéket jelenthetett. Az elpusztított hatmilliónak egy százalékát sem akarta a szabad világ befogadni. Részletekbe menni ismétlé tenne, a szomorú történet köztudomású, xxx De a magyarországi zsidóság jövőbe látó rétege már egy évszázaddal hamarabb kivándorlásra hívta fel a magyar uralom alatt élő zsidóságot. Dux Adolf aláírásával jelent meg Budapesten 1 8 4 8 május elején a „Felszólítás Magyarország zsidóihoz Amerikába való kivándorlásra". Az időpont a magyar szabadságharc kezdete. Amint a felszólítás elpanaszolja: — Európa minden emberének ütött a szabadság órája, csak egyedül mi magyar zsidók, nemcsak, hogy még a régi elnyomatás alatt tengődünk, hanem azon felül üldöztetünk. Mindenünket elrabolják és életünk ellen törnek. Sokan zsidó testvéreink közül a vak gyűlölet áldozatául estek, és nem volt szabad magunkat védenünk.Elragadták tőlünk a törvény által adott fegyvereinket és megfoszt tattunk attól a nyomorult jogtól, hogy puszta életünket megvédhessük. Már évek óta élvezte a világ a felvilágosodás áldásait, és mégis, egyszerre tört reánk a fanatizmus és a vér-szomj. Művelt emberek, keresztények között éltünk, és egyszerre kannibáloktól voltunk körülvéve. -Mindezt nem 1944-ben, hanem 1948- ban írták, amikor Dux Adolf az ideiglenes választmány rendeletéből bejelentette egy kivándorlási társulat megszervezését: „Szabadulni akarunk az elnyomatás alól, - írta, hogy az emberi jogok birtokába jussunk. Ezt csak Északamerikában remélhetMEGJELENT ! Évekig tartó, általános feltűnést keltett, sikeresen befejezett tárgyalás után a kereskedelmi forgalom számára felszabadult HUNGARIAN-JEWISH STUDIES III. kötete. Tartalmazza a magyarországi volt Zsidó Tanács tagjainák naplóját, tanúvallomásait, nyilatkozatait, ára 10 dollár HUNGARIAN -JEWISH STUDIES I. és II. kötetejcötetenkint 10.00 (A sorozat angol nyelvű) A magyarországi zsinagógák albuma, magyar, angol és héber nyelven, 467 képpel *10.00 Eichmann and the Destruction of Hungarian Jewry 3.00 Eichmann és a magyar zsidóság pusztulása 3.00 The Eichmann Case - a Source Book - az Eichmann-ügy angol nyelvű bibliográfiája 8.00 ZSOLDOS ANDOR: SZÜRKE PORSZEM 6.00 BÁN OSZKÁR: ZSIDÓ VERSEK 3.00 Major Róbert: 25 év ellenforradalmi sajtó 3.00 A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE KULTURÁLIS KIADVÁNYAI MEGRENDELHETŐK a Világszövetség irodájában, 136 East 39th Street, Manhattan. Tel.: 683-5377 jük, amelynek valamennyi ország közül legszabadabb elvű alkotmánya világhírű. Ott majd visszatérünk őseink foglalkozásához: földmíveléshez és állettenyésztéshez, és szabad emberek leszünk. És ha ott ezer természetes nehézséggel kell is megküzdenünk, - megmenekszünk az elnyomástól." A történelmi perspektíva megítéléshez ne feledjük el, hogy mindezt a kivándorlást előkészítő társulat tizenkét esztendővel Herzl Tivadar születése előtt írta, Kossuth forradalmi kormánya egyszerűen kirekesztette a zsidókat az alkotmányból. Persze ismeretes, hogy a világosi fegyverletétel előtt, a Szegedre menekült nemzetgyűlés az utolsó napon a zsidók egyenjogúsítását megszavazta. Ennek semmi jelentősége sem volt, mert a forradalmi kormány tudta legjobban, hogy a törvény már nem volt keresztülvihető. Dr. Bernstein Béla nyíregyházai főrabbi. a naevtudású történetíró Az 1848- 1849.-i magyar szabadságharc és a zsidók (Budapest, 1898) című könyvében részletesen foglalkozik a kivándorlási társaság szervezetével, ő magyarázza meg a Dux kiáltványában említett fegyvertelenséget: a forradalmi kormány 1848 április 25 .-i miniszteri rendelete elszedett a zsidóktól fegyverüket. Ugyanakkor a vármegyékben a zsidóüldözés tovább folyt. A magyarországi zsidók tehát - úja dr. Bernstein — 1848 március 15. után nem a szabadság, egyenlőség, testvériség élvezetébe jutottak, hanem szomorú szenvedések korába, mert valóságos középkori zsidóüldözések folytak. Nem csoda, hogy a központi bizottság felhívására számos község zsidó lakossága komolyan foglalkozott a kivándorlás gondolatával, és a pesti központi kivándorlási bizottság mellett Pozsonyban egy fiókegylet alakult. Amíg azonban a kivándorlás láza az elkeseredés hevében sokakat megragadott, a kivitel nem volt a kezdet várakozásának megfelelő. Dr. Bernstein utal Alex Herzfeld ellen-röpíratára: „Wir gehen nicht nach Amerika, wir werden hier bleiben" (Der Ungar, 1848). Mindössze két család és nyolc fiatalember kelt útra, hogy új hazát keressenek Amerikában, és a feljegyzések szerint még tíz tagot készített elő a kivándorlási társulat az útra, - de tovább nem jutott. És a vége? Néhány héttel később - iija dr. Bernstein — a kivándorlási társulat igazgatója nem útrakelésre, hanem a tótok és románok elleni harcra szólítja fel a pozsonyi zsidókat, és a kivándorló társulat helyisége nem az Amerikába készülők, hanem az önkéntes magyar seregbe lépők jelentkezésére szolgál. Bernstein könyve idézi Vörösmarty Mihály cikkét is(Pesti Hírlap,1848 jún.4.): „Az egyenlőség és testvériesség áldásai csak egy népet hagytak érintetlenül, a szenvedéseiben örök zsidót.Az egyenlőség szent neve reá nézve sohsem volt rémítőbb hazug***•" XXX Dr. Bernstein Bélához sok szál fűzött. Tanítványa voltam. Édesapámmal együtt járt a budapesti rabbiszemináriumba Hevesi Simonnal, Scheiber Lajossal, Kiss Arnolddal együtt. Mint nyíregyházai főrabbinak minden szónoklata irodalmi értékű tanítás volt. Utoljára a szabolcsi zsidók bevagonirozásakor hallatta szavát. Ennek történetét régi barátom, Bleich Lajos beszélte el nekem. Amikor az auschwitzi vonat vagonjai beállottak a nyíregyházai pályaudvarra, a magyar csendőrség századosa bottal kezében siettette a kiéheztetett és megkínzott zsidó lakosságot, hogy gyorsabban szánjanak fel a vagonokba. A magyar százados éppen le akart sújtani egy nehezen botorkáló öreg asszonyra, amikor Bernstein Béla felmutatott az égre:„Százados úr, Isten még van."A magyar tiszt botja megállóit a levegőben. Ez volt Bernstein Béla utolsó beszéde. Azt mondják, Auschwitzba már halva érkezett meg.___________ GALILI-GEMEINER ERVIN: 50 ÉVVEL EZELŐTT HALT MEG KOPPEL REICH BUDAPESTI ORTHODOX FŐRABBI (Második közlemény) Az unokától több epizódot hallottunk a nagy ősről. IV.Károly, az utolsó magyar király koronázása 1916 december 30.-án, szombaton volt.A 79. évében járó ősz főpap gyalog tette meg az utat Pestről a Duna másik oldalán levő Várba. A híres kongresszus után, amikor Ferenc József tört magyarsággal kezdett szólni zsidó alattvalóihoz, Koppel Reich diplomáciai tapintattal áttért a németre, amire a Császár-Király mosolyogva jegyezte meg: — Főrabbi uram, amikor mi még fiatalok voltunk, szabad volt németül beszélni...-, majd ezen a nyelven folytatták a társalgást. Más alkalommal a főrabbi kérte Ferenc József elnézését, amiért a magyart törve beszélte, mire a király így válaszolt, mosolyogva: - Mi már együtt sem tudjuk ezt a nyelvet megtanulni! — Amikor a Felsőház tagjává nevezték ki, múlt korelnöknek, neki kellett volna megnyitni az első ülést.Tudta, hogy ezt sem a grófok, bárók, sem a püspöki kar és a hercegprímás sem nézte volna jó szemmel, ezért ,Intelen beteg lett" és „ősgyökeres magyar" nyitotta meg holyette az ülést. Egy szombati napon több előkelőséggel együtt hivatalos volt a Várba. Ferenc József valamennyi vendégét szivarral kmálta meg. A többi vendéggel ellentétben Reich Koppel természetesen nem gyújtott rá, hanem eltette. A király erre megkérdezte. - Talán ezzel meg akar sérteni a Főrabbi ? — A bölcs főpap így válaszolt:- Dehogy is Felséges Uram. A többi vendégnek adott szivar a füsttel együtt elszáll, de ez nekem Őfelségétől emlékül megmarad. (Folytatása következik) VALLÁSOS SAROK