Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-10-05 / 14. szám
KÁKÁN KÁLMÁN: (Folytatás a 4. oldalról} MAGYAR ZSIDÓK AMERIKA SZOLGÁLATÁBAN SIR SOLTI SZERZŐDÉSBONTÁSÁNAK PIKÁNS HÁTTERE II NEWYORKI FIGYELŐ 1979 október 5. _______________s Az alábbi epizód rendkívül jellemző Solti egyéniségére: A los-angelesi filharmonikus zenekar igazgatósága 1960 áprilisában büszkén adta hírül, hogy zeneigazgatónak leszerződtették Georg Soltit. A szerződés értelmében a következő év őszén kellett új tisztségét elfoglalnia. 1961 márciusában Solti ugyancsak sajtó útján tudatta, hogy a losangelesi zenekar igazgatótanácsa jogaival ellentétes határozatokat hozott. Ezt elég oknak tekinti a szerződés hatálytalanítására. Az történt ugyanis, hogy Solti, tehát az új zeneigazgató megkérdezése nélkül vendégfellépésre hívták meg Zubin Mehta szintén világhírű karmestert... Solti Londonban maradt, Zubin Mehta is megsértődött és nem vállalta a losangelesi vendégszereplést. A New York Times 1976 szeptember 6-i számában ismét három-hasábos, több fényképpel illusztrált beszélgetést közölt, SOLTI BACK AT THE MET, IS OPERA OPTIMIST cím alatt, John Rockwell aláírásával, abból az alkalomból, hogy Solti másnap a párisi operát vezényli, amikor a newyorki operakedvelőknek első ízben lesz alkalmuk a híres francia zenekart és karnagyát hallani. A várt siker persze nem maradt el. Ez alkalommal mondta el „az erős magyar beütéssel beszélő Solti",,hogy legelőször is azért cserélte fel Londont Párissal, mert Rolf Liebermann vezérigazgató nagyon régi jóbarátja. Nem utasíthatta viszsza és kellemesebb is egy baráti vezérigazgatóval, mint egy idegennel működni együtt. Ezenfelül a párisi Opera hatalmas koncertterme valóságos akusztikai gyöngyszem és remek operaközönséggel rendelkezik.Egyébként mind Párizsban, mind Londonban csak az év egy részét tölti, négy-öt hónapig Amerikában tartózkodik a chicagói szimfonikusok vezető karnagyaként. A „szimfonikus munkát" jobban szereti az operánál, ezért tart ki Chicago mellett is. AMERIKAI BAYREUTH A LÁTHATÁRON Sir Solti nem azonosítja magát azokkal, akik szerint az opera egyre inkább a múlté, múzeummá válik. Nem látja oly borúsnak a jövőt. Kétségtelen, hogy van visszaesés e téren, de majdan jön valaki - mondja -, aki új irányt fog mutatni az opera világában. A keleteurópai államok — úgymond — sokkal többet áldoznak az operaházak fenntartására, mint a Nyugat és ez a tény kétségtelenül visszaeséshez vezet Angliában, Franciaország és Itáliában, de nem Németországban. Azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy gyakran támad fel benne a vágy a legendává vált ünnepi játékok Amerikában való feltámasztására, egy amerikai Bayreuth megteremtésére. — Még mindig gondolkodom ezen — hangsúlyozta — és a nyolcvanas évek elején bizonyára megvalósulhat vágyálmom... Solti 1978 márciusában New Yorkban Mahler Nyolcadik Szimfóniájának vezénylése előtt csupán órákkal vélet'enül megbotlott és bokáját törte. Képtelen volt lábra állni. Helyét mindössze egyetlen órai gyakorlás után Margaret Hillis, a legsike.e sebb női karmester töltötte ba a Carnegie Hall oly igényes közönsége előtt - kitűnően. Sir Solti kifogástalanul ura mindhárom világnyelvnek. Kétszer nősült. 1946- ban Svájcban Hédi Oechslivel kötött házasságot. Legszigorúbb kritikusaként emlegette. A frigyből két leány született. 1967 novemberében Anne Valerie Pitt, gyönyörű fiatal szíművésznő lett élettársa. Minden útjára elkíséri férjét. Szintén két leánygyermekkel ajándékozta meg. A magyar-zsidó törzs méltán büszke a legkiemelkedőbb zenei oromra feljutott művészre, akinek hazája széles e nagyvilág, de a szabad Amerika földjén aratta és aratja legnagyobb sikereit. Számos díszdoktorátus, amerikai és európai nagy kitüntet^ sek birtokosa. Sir Georg Solti napja fényesen ragyog a zeneművészet derűs égboltján. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE. Egy évi előfizetés $7.50 diját □ csekkben mellékelem □ kérem számlázni Név......................................— Cím........................................... A NEW YORKI FIGYELŐT tíaáfr a 21st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO . TeL: 288*2980 205 East 85th Street New York, N.Y. 10028 ■Ofi ran Lapunk hasábjain szívesen helyt1 adunk közérdekű, vagy érdekes írásoknak. Nem közölt kéziratokat* nem küldünk vissza. Minden cikkért annak Írója felel. KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA CATALOGS. ADB. STATIONERY STEPHEN HAAS 25 Wert SM Street. Nme Vedk N.Y. 10019 (213)SS1<0443 FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA I Mutatváayaxámot kivánaágra küldünk AHAmääHHÜiM Békét és nyugalmat, örömet és boldogságot kíván az egyetemes magyar zsidóságnak és a zsidó népnek barátainak és utasainak BUCHSBAUM GYÖRGY A jomkipuri háború tangóiul is), A hatnapos háború, Izraeli antológia - Hatván író írásai LEON URIS: EXODUS HANS HABE: Mint hajdan Dávid BÁLLÁ ERZSÉBET: József körút 79. Ralla Erzsébet: Géza a cirkuszban Székely Molnár I.: Forgó komédia SCHÖN DEZSŐ: Örökség Istenkeresök a Kárpátok alatt KISHONT FERENC >100 Humoretzk Eötvös K.: A nagy per l/lll Gréda József: Mai héber izraeli költők Varga L.:Kérem a vádlott felmentését Dr. Jesurun Élijáhu: Élő zsidó történelem Jeruzsálem Deutsch László damaszkuszi küldetés Joel Pálgi: És jött a férgét eg Nyelvleckék gremofonlemezrfll minden nyelven, Halász Péter: Mlszter Honfitárs Tam Tam Se kim, sebem Fogócska Dr. Linksz Arthur: Visszanézek... Zoltán Dezső: Hétpecsétes titok Solem Alejchem: Tóbiás, a tejet ember Dr. Kecskeméti: A zsidók egyetemes története Dr. Kecskeméti: Ézsejás Jeremiás l/lll Gél György: Honthy Henne Szvetlána: 20 levél egy j óborét hoz A kém, ek i e hidegről jött Szilvéti: Albérlet a $ip utcában Ördög a falon Fenn a heqven Galili Ervin: Tanúk vagyunk Héber-Magyar-Héber Szótár és nyelvtan Boldog ünnepeket, békéi kíván a világnak az egyetemes magyar zsidóságnak M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 4418 16th Avmim Brooklyn, N.Y. 11204-Tot: >53-5706-4! g si M f í w «< 1 Is 52 3 3 2 “ 5- O* B. n r ' s GS I í $í | * <► o 1 igái i ag i > > ti I §■ n w 3 2 O I H g »15 I gH I Ü . s — r | Debreceni zsidók mártír könyve Az újpesti zsidók mártirkönyve [ Kaphatók a dési, marosvásérhelyi i márt iram lékkönyvek ■ Az erdélyi zsidók története i I DAN ÖFRY: GOLDA