Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1979-10-30 / 15. szám
FIGYELŐ Táji* fc<eztaUié IV. évf. 15. szám — 1979 október 30. — Ára 25 cent UNITED NATIONS EGYESOLT nemzetek Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének színpadán előkelő főszereplők jártak az elmúlt hetekben: a pápa, Carter elnök és Fidel Castro. A legnagyobb sikert — tegyük hozzá: megérdemelten - II. János Pál pápa aratta, aki - a jelek szerint - a Vatikán nemzetközi súlyát minden elődjénél jóval nagyobb mértékben fogja emelni. Hogy a pápa személyénél időzzünk egy kissé, kétségtelen, hogy a nemzetközi zsidó körök szimpátiája II. János Pál irányában egyhangú. Sokan várták és várják tőle a zsidó nép érdekében való erőteljesebb kiállást és a mérhetetlen szenvedések elismerésének erősebb hangsúlyozását. Hogy ezt a katholikus egyház fejétől milyen mértékben lehet elvárni, a felett megoszlanak a vélemények. Viszont Jeruzsálem jövő helyzete kérdésében elődei közül senki sem ment olyan messzire. Álláspontunk az, hogy amikor a pápa Jeruzsálem nemzetközi voltát hangsúlyozza, akkor nem annyira a zsidó álláspontot ellenzi, mint inkább az arabokét, hiszen a szent város nemzetközisége azt jelenti, hogy azt az arabok nem kaphatják vissza.A pápa azt sem kifogásolja nyilatkozatában, hogy Izraelnek Jeruzsálem legyen a fővárosa, hiszen a nemzetköziség számtalan módon megoldható akkor is, ha a zsidó álláspont érvényesülésével Jeruzsálemet Izrael nem engedi ki uralma alól. A legnagyobb csinadrattát és a forgalom csődjét érdekes módon nem a pápa, hanem Castro látogatása okozta. Hogy csak egy apró miniatűrt említsünk, sátáros ünnep félünnepe alkalmával az America-Israel Friendship House dolgozói nem használhatták a terraszon felállított sátrat, mert a szomszédos kubai misszió épületének tetején elhelyezett géppuskás rendőr karjelzése visszaparancsolta őket. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének különböző bizottságai szorgalmasan üléseznek és ha nincs is türelmünk végigülni valamennyi bizottság ülését, kétségtelen, hogy ha a tagok témahiányban szenvednének is, a régi recept szerint elegendő, ha kicsit Izraelt szidalmazzák és akkor már elmondhatják, hogy az UN bizottságai nem üléseznek hiába... AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI ELŐCSATÁROZÁSOK Mint minden elnökválasztást megelőzőleg, számosán akarnak az Egyesült Államok legközelebbi elnöke lenni. A névsor láttára azonban nyilvánvaló, hogy kevesen élnek majd választójogukkal, mert nem tudják eldönteni, a sok rossz közül ki lesz kevésbbé alkalmatlan a világ legnagyobb jelentőségű tisztségének betöltésére. Az egyes jelöltek nyilatkozatai mindazonáltal számos érdekességet tartalmaznak, amelyek a közvélemény álláspontjának átalakulására engednek következtetni. Például amikor Connally elsőnek jelentkezett elnöki igényével, sokan úgy látták, hogy energikus egyénisége, a dolgokról kialakított önálló felfogása talán alkalmassá teszi az elnökségre.A Közelkelet kérdéseiről nyilvánított véleménye azonban meggyőzött arról, hogy az arab olajzsarolás olyan körökben is, amelyekhez Connally tartozik, sikert tud aratni és az ő személyében váratlanul az arabbarát körök jelennek meg a porondon. Connally merészen szembehelyezkedik Amerika hivatalos álláspontjával és előre megfontolt űr 20í Bwyj V mt-TAE! [30’79 1 \ PROF. AUGUST EOLMAR 177 SOMERSET PR. P.O.B. 1084 NEW BRONSWCK N.J. 08903 szándékkal eleve lemond a zsidó szavazókról azért, hogy a másik oldalt és a kétkedőket is a maga oldalára állítsa. Connally tehát egyszerű matematikát használ elnöki törekvésében. Bízik abban, hogy az amerikai szavazók többsége jobban szereti az olajat, mint a zsidókat és bizonyára arra gondol, hogy ha bárkit megvakar, pláne legérzékenyebb részén — a zsebén —, akkor könnyen kibújik az antiszemitizmus és az outsider elnökjelöltből komoly versenytárs válik. A republikánsok természetesen váltig hangoztatják, hogy Connally felfogása ellenkezik a pártéval és ezt annál is inkább készséggel elhisszük nekik, mert Carter elnök sem bizonyította meggyőzően, hogy nem hajlandó az arabok olajnyomásának ellentállni. Ami a demokrata versenyfutást illeti, Edward Kennedy arénába lépése szintén vegyes érzelmeket kelt. A Kennedy-névnek kétségtelenül megvan a maga varázsa, de azért a név mögött meghúzódó személyiségre is tekintettel kell lenni és alaposan meg kell vizsgálni, alkalmas-e arra, hogy belőle az Egyesült Államok legközelebbi elnöke legyen. Eszünkbe jut Podmaniczky Félix mondása, aki Strauss Richard operáiról akként foglalta össze a véleményét, hogy ha már Strauss, akkor legyen inkább János és ha Richard, akkor inkább Wagner. Ha ezt a jelen esetre alkalmazzuk, akkor elmondhatjuk, hogy ha már John F. Kennedy, sajnos, nem lehet elnök, akkor inkább legyen Reagan. DÁJÁN LEMONDÁSA Ne áltassuk magunkat: Dáján lemondása a külügyminiszterségről eddigelé nem tapasztalt módon nehezítette meg a Begin-kormány helyzetét, amelynek bukását már hónapok óta küszöbönállónak mondják. A súlyos gazdasági helyzet, Ehrlich pénzügyminiszter politikája feletti viharok, a 100 százalékos infláció és a pártok leplezetlen törekvése a hatalomra, a bizalmatlansági indítványok tömege, mind jobban őrli fel Menachem Begin kormányának kitartását. Pedig a Begin-féle álláspont ellen a nyugati partvidék és Gáza kérdésében egyetlen érv hozható csak fel, ami akként foglalható öszsze hogy Izrael képtelen határain belül egy millió arabot megtűrni. Viszont az ellenzéki pártok a PLO kérdésében ugyanazt vallják, mint Begin. MENACHEM BEGIN MOSE DAJAN Megh ívó Magyar Zsidók Világszövetsége 1979 december 1.-én, szombaton este MARRIOTT 'S ESSEX HOUSE (160 Central Park South, Manhattan) GRAND BALL ROOM-jában rendezendő NAGY BÁLJÁRA FILU és zenekara Estélyi ruha Szigorúan kóser étkezés Részvétel 75 dollár Fogadás 7:30 órakor Vacsora 9 órakor IZRAELI FIGYELŐ Belpolitikai figyelő
