Newyorki Figyelő, 1979 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1979-10-30 / 15. szám

FIGYELŐ Táji* fc<eztaUié IV. évf. 15. szám — 1979 október 30. — Ára 25 cent UNITED NATIONS EGYESOLT nemzetek Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének színpadán előkelő főszereplők jártak az elmúlt hetekben: a pápa, Carter elnök és Fidel Castro. A legna­gyobb sikert — tegyük hozzá: megérdemelten - II. János Pál pápa aratta, aki - a jelek szerint - a Vatikán nemzetközi súlyát minden elődjénél jóval nagyobb mértékben fogja emelni. Hogy a pápa személyénél időzzünk egy kissé, kétségtelen, hogy a nemzetközi zsidó körök szimpátiája II. János Pál irányában egyhangú. Sokan várták és várják tőle a zsidó nép érdekében va­ló erőteljesebb kiállást és a mérhetetlen szenvedések elismerésének erősebb hangsúlyozását. Hogy ezt a katholikus egyház fejétől milyen mértékben lehet elvárni, a felett megoszlanak a vélemények. Viszont Jeruzsálem jövő helyzete kérdésében elődei közül senki sem ment olyan messzire. Állás­pontunk az, hogy amikor a pápa Jeruzsálem nemzetközi voltát hangsú­lyozza, akkor nem annyira a zsidó álláspontot ellenzi, mint inkább az ara­bokét, hiszen a szent város nemzetközisége azt jelenti, hogy azt az arabok nem kaphatják vissza.A pápa azt sem kifogásolja nyilatkozatában, hogy Izraelnek Jeruzsálem legyen a fővárosa, hiszen a nemzetköziség számtalan módon megoldható akkor is, ha a zsidó álláspont érvényesülésével Jeruzsá­lemet Izrael nem engedi ki uralma alól. A legnagyobb csinadrattát és a forgalom csődjét érdekes módon nem a pápa, hanem Castro látogatása okozta. Hogy csak egy apró miniatűrt em­lítsünk, sátáros ünnep félünnepe alkalmával az America-Israel Friendship House dolgozói nem használhatták a terraszon felállított sátrat, mert a szomszédos kubai misszió épületének tetején elhelyezett géppuskás rendőr karjelzése visszaparancsolta őket. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének különböző bizottságai szorgal­masan üléseznek és ha nincs is türelmünk végigülni valamennyi bizottság ülését, kétségtelen, hogy ha a tagok témahiányban szenvednének is, a régi recept szerint elegendő, ha kicsit Izraelt szidalmazzák és akkor már el­mondhatják, hogy az UN bizottságai nem üléseznek hiába... AZ ELNÖKVÁLASZTÁSI ELŐCSATÁROZÁSOK Mint minden elnökválasztást megelőzőleg, számosán akarnak az Egyesült Álla­mok legközelebbi elnöke lenni. A névsor láttára azonban nyilvánvaló, hogy kevesen élnek majd választójogukkal, mert nem tudják eldönteni, a sok rossz közül ki lesz ke­­vésbbé alkalmatlan a világ legnagyobb jelentőségű tisztségének betöltésére. Az egyes jelöltek nyilatkozatai mindazonáltal számos érdekességet tartalmaznak, amelyek a közvélemény álláspontjának átalakulására engednek következtetni. Például amikor Connally elsőnek jelentkezett elnöki igényével, sokan úgy látták, hogy energi­kus egyénisége, a dolgokról kialakított önálló felfogása talán alkalmassá teszi az elnök­ségre.A Közelkelet kérdéseiről nyilvánított véleménye azonban meggyőzött arról, hogy az arab olajzsarolás olyan körökben is, amelyekhez Connally tartozik, sikert tud aratni és az ő személyében váratlanul az arabbarát körök jelennek meg a porondon. Connally merészen szembehelyezkedik Amerika hivatalos álláspontjával és előre megfontolt űr 20í Bwyj V mt-TAE! [30’79 1 \ PROF. AUGUST EOLMAR 177 SOMERSET PR. P.O.B. 1084 NEW BRONSWCK N.J. 08903 szándékkal eleve lemond a zsidó szavazókról azért, hogy a másik oldalt és a kétkedő­ket is a maga oldalára állítsa. Connally tehát egyszerű matematikát használ elnöki tö­rekvésében. Bízik abban, hogy az amerikai szavazók többsége jobban szereti az olajat, mint a zsidókat és bizonyára arra gondol, hogy ha bárkit megvakar, pláne legérzéke­nyebb részén — a zsebén —, akkor könnyen kibújik az antiszemitizmus és az outsider elnökjelöltből komoly versenytárs válik. A republikánsok természetesen váltig hangoztatják, hogy Connally felfogása el­lenkezik a pártéval és ezt annál is inkább készséggel elhisszük nekik, mert Carter el­nök sem bizonyította meggyőzően, hogy nem hajlandó az arabok olajnyomásának el­­lentállni. Ami a demokrata versenyfutást illeti, Edward Kennedy arénába lépése szintén vegyes érzelmeket kelt. A Kennedy-névnek kétségtelenül megvan a maga varázsa, de azért a név mögött meghúzódó személyiségre is tekintettel kell lenni és alaposan meg kell vizsgálni, alkalmas-e arra, hogy belőle az Egyesült Államok legközelebbi elnöke legyen. Eszünkbe jut Podmaniczky Félix mondása, aki Strauss Richard operáiról ak­ként foglalta össze a véleményét, hogy ha már Strauss, akkor legyen inkább János és ha Richard, akkor inkább Wagner. Ha ezt a jelen esetre alkalmazzuk, akkor elmond­hatjuk, hogy ha már John F. Kennedy, sajnos, nem lehet elnök, akkor inkább legyen Reagan. DÁJÁN LEMONDÁSA Ne áltassuk magunkat: Dáján lemondása a külügyminiszterségről eddigelé nem tapasztalt módon nehezítette meg a Begin-kormány helyzetét, amelynek bukását már hónapok óta küszöbönállónak mondják. A súlyos gazdasági helyzet, Ehrlich pénzügy­­miniszter politikája feletti viharok, a 100 százalékos infláció és a pártok leplezetlen tö­rekvése a hatalomra, a bizalmatlansági indítványok tömege, mind jobban őrli fel Me­­nachem Begin kormányának kitartását. Pedig a Begin-féle álláspont ellen a nyugati partvidék és Gáza kérdésében egyetlen érv hozható csak fel, ami akként foglalható ösz­­sze hogy Izrael képtelen határain belül egy millió arabot megtűrni. Viszont az ellenzé­ki pártok a PLO kérdésében ugyanazt vallják, mint Begin. MENACHEM BEGIN MOSE DAJAN Megh ívó Magyar Zsidók Világszövetsége 1979 december 1.-én, szombaton este MARRIOTT 'S ESSEX HOUSE (160 Central Park South, Manhattan) GRAND BALL ROOM-jában rendezendő NAGY BÁLJÁRA FILU és zenekara Estélyi ruha Szigorúan kóser étkezés Részvétel 75 dollár Fogadás 7:30 órakor Vacsora 9 órakor IZRAELI FIGYELŐ Belpolitikai figyelő

Next

/
Thumbnails
Contents