Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-04-14 / 6. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 április 14. KARDOS LÁSZLÓ: Az én Figyelőm Békét, boldogságot az egyatomos zsidó népnek és jobb jövőt a magyar zsidóságnak kíván Nagy ünnepeinken PÉSZACH ALKALMÁVAL MUSZ-Szövetség A Central Business Men 's Club szeretettel üdvözli minden tagját, a Club barátait , : és az egyetemes zsidó népet Pészach alkalmával PÉSZACH 5738 i Boldog ünnepeket, békét kíván a világnak az egyetemes magyar zsidóságnak a BMI ZION Központja TIE AMERICA-ISRAEL FRIENDSHIP LEAGUE Boldog ünnepeket, békét kíván a világnak Izrael államának és az egyetemes zsidó népnek a Magyar Zsidók Világszövetsége Tömeges emberirtás, népirtás, tömeggyilkosság az értelme annak a szónak, amelyet eddig sohasem használtak olyan mértékben, ahogyan a rádió, televízió és a sajtó ejtette ki az utolsó tíz nap alatt. Holocaust, Holocaust, — hallani mindenfelől. A puhakötéses könyv első kiadása két millió példányban, órák alatt elfogyott. Holocaust... mondják egymásnak az utcán járó emberek és este sietnek haza a televízióhoz. Közvéleménykutatási adatok szerint mintegy 60 millióra becsülhető a nézőközönség. Ilyen közönségsikere eddig még egyetlen játéknak sem volt. Bármilyen célból készült a könyv és a művészileg előállított TV- darab, erkölcsi ereje mérhetetlen, — olyan világrészben főként, ahol ma, a tragédia után csak rosszul elkészített dokumentum-filmek és újságcikkek alapján értesülnek arról, hogy mi is volt valójában a HOLOCAUST. Négy évtized után a film felrázza az amerikai közvéleményt, amely hitetlenül rázza fejét azzal, hogy nem tudja elhinni a történteket, de a televízió tekintélye meggyőzi legalább arról, annak a hatm illió áldozatnak valahol mégis csak el kellett pusztuln ia. Holocaust a neve annak a borzalmas gyilkosság-sorozatnak, amely az európai zsidóság millióit ölte meg és amelynek megnyilvánulásaként templomokat gyújtottak fel, énekeltették az áldozatokat gépfegyverrel való fenyegetés súlya alatt, sárga csillagot varrattak a zsidók mellére és a megsemmisítő táborban meztelenre vetkőztették kivégzés előtt, minden emberi méltóságtól megfosztva a szerencsétleneket. A náci gyilkosok sokszor már fontosabbnak tartották a zsidók kiirtását, mint a háború győzelmes befejezését. Minden emberi érzésből kivetkőzve, elfeledkeztek az élet, a család, a kenyér, az érzelmek emberi követelményeiről. Minden eltörpült a népgyilkosság, az emberirtás kigondolása és végrehajtása mellett. Szerelemre sem vágytak, csak a sátáni munka végrehajtása után vetített képek útján élvezték barbarizmusuk eredményét. Terror, vér, elszabadult ösztönök rohantak végig Európa nácik által megfertőzött tájain. És a tömegőrületből még ma sincs gyógyulás. A nácik amerika-i örökösei, betegagyú emberek táblákkal járnak az utcán fel-alá, hirdetvén, hogy nem igaz az egész emberirtásról szóló történet. Hamisak a könyvek, a filmek, lobogtatják az elvetemült Butz könyvét a 20. század állítólagos csalásáról, az európai zsidóság elpusztításáról. Akad amerikai zsidó ügyvéd, aki a skokie-i náci felvonulás érdekében képviseli az amerikai náci mozgalmat és nincs olyan amerikai zsidó organizáció vagy személyiség, aki ezeknek a vakoknak fel tudná nyitni a szemét.. Amikor minden vallás millió és millió tagja könnyek között mered a televízió képernyőjére,az amerikai nácik, zsidó ügyvéd által kivívott jogon masíroznak Skokie-ban, újabb zsidó vérre szomjazva. Ezt a vérszomjat alig ellensúlyozza, hogy ezrek felvarrják pár órára, együttérzésük jeléül, a sárga csillagot. Nem nyugodhatunk meg annak hangoztatásával, hogy az egész amerikai nácipártnak csak párezer tagja van, hiszen a nácipárt is csak egy tucat emberrel indult vérgőzös útjára. Félre azokkal, akik arról beszélnek, hogy kár a múltról beszélni. Nem lehet igazuk azoknak, akik a sok millió TV-nézővel szemben kijelentik, hogy a borzalmak őket ma már nem érdeklik. Kedves, korban előrehaladott ismerősömnek tanácsoltam, ne nézze a képsorozatot egészségi állapotára tekintettel. Azt válaszolta: - Ha kibírtam az auschwitzi poklot magát, akkor kibírom azt is, hogy végignézzem. — Oh, mennyire igaza van ! A régi filmek embertelenséget mutató képei, a Cecil B. deMille-féle rendezés a fáraói csapásoktól a lepratelepek haldoklóiig, Dante pokla, - mind-mind eltörpül a valóság mellett, amelyen az európai zsidóság keresztülment. . Ne értsük félrera Holocaust nem együttérzést akar kelteni, nem szörnyűséget felidézni, hanem egy erkölcstelen kor képét akarja bemutatni, aminek — csodálatos módon - még ma sincs vége és az emberiség még ma sem akarja belátni, hogy az üvöltő farkasok között mily nagy szükség van a zsidó országra, Izraelre. Most kezd csak társadalmunk ráébredni Izrael szükségességére és most kezdenek gondolkodni azon, hogy a zsidóságnak egyetlen védett helye van és ez Izrael. Tudom, hogy ez a tilmokozta hangulat elmúlik, de a felszakadt érzésekből valami visszamarad. Egy jelenetet mondok el csupán: az egyik szereplő bíztatja feleségét, hogy még élnek és majd csak elmúlik ez a szörnyűség, akkor a feleség azt válaszolja: az élet nem minden, gyakran jobb a halál. És ebben a pillanatban megszólalt telefonom csengője. Egy ismerősöm — köszönés nélkül— így szólt bele: — Nézzed a televíziót, mondd meg nekem, hol volt akkor az Isten? — Kérdésére nem kerestem választ,, csak ennyit kérdeztem vissza: - Te mondd meg nekem, hol volt akkor az ember? — Sok-sok idő fog eltelni s az emberek újból és újból emlékezni fognak a barbarizmus korára. Milliók tapsoltak a szönryűségeknek és tízmilliók szerte a világban hallgattak. Milyen igaza volt a költőnek:- Vétkesek közt cinkos, aki néma. - Most a hallgatókra alkalmazva Babits sorát, talán így lehetne változtatni rajta: Gyilkosok közt cinkos, aki hallgat. — Nem tartom elégnek egy cikk közlését ebben a témakörben. Hozzászólások, vélemények birtokában még fogok olvasóinkhoz fordulni e rovat hasábjain, — Izrael erkölcsi és valóságos szükségszerűségének jegyében. Érzem és éreztetni kívánom, hogy visszanézve a vészkorszakra, nem szabad felejtenünk és nem szabad megbocsájtanunk. Emlékeznünk kell és emlékeztetni.
