Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)

1978-03-20 / 4. szám

6 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 március 20. Nácik Amerikában Van-e ok aggodalomra? Hl KELET Kétségtelen és vitathatatlan, hogy az amerikai nácimoz­galom, súlyos veszélyt jelent, legalábbis abból a szempontból, hogy szellemileg terhelt és jelle­­mileg labilis személyeket eró­­szakos cselekedetekre ösztönöz­het, Az is kétségtelen viszont, hogy az amerikai nácimozga­lom, jelenlegi állapotában nem nagyon fejlődhet politikai vagy más természetű tömegmozgalom­má. Erre a következtetésre jnt az Amerikai Zsidó Bizottság „Az amerikai nácik — mítosz, vagy veszély?” címmel most nyilvánosságra hozott tanulmá­nya. Tárgyilagos becslések szerint a különböző nácicsoportok tag­létszáma az Egyesült Államok­ban összesen — 1500 — 2000 személy. Vezetőik, akiknek kö­vetőik gyakran nem számlálnak fiz személynél többet, szervezé­si és agitálási balsikereiket újab­ban aképpen kísérlik meg eltus­solni, hogy fajvédő tüntetések­kel egybekötött felvonulásokat rendeznek különböző nagyvá­rosokban (az utóbbi időkben Chicagóban, San Franciscóban és Milwaukeeben) és így igye­keznek magukra irányítani a nagy-nyilvánosság figyelmét. Az amerikai nácizmus történe­te George Lincoln Rockwell kezdeményezéseire vezethető vissza, ő az ötvenes-hatvanas években egy helyi nemzeti szo­cialista mozgalmat akart létre' hívni azonban jó megjelenése, szónoki tehetsége, a tömegekre gyakorolt hatása és kétségtelen szervezőképessége ellenére sem sikerült sohasem 5—600-nál több fiatalt maga köré gyűjtenie. Amikor 1967-ben egy féltékeny ellen-náci agyonlőtte, pártja is lassan szétforgácso'ódott. Azóta több kísérlet történt a különböző csoportok egyesítésére, minded­dig sikertelenül. A náci táborban bekövetkezett szakadás a Rockwell utódlásáért vívott konkurrencia-harcok kö­vetkezménye volt. Először Mas Kohl került ki győztesen ő küz­delemből és átvette a „Nemzeti Szocialista Fehérek Pártjának“ vezetését. De nem sokkal később (1970-ben) követőinek zöme cserbenhagyta, ami újabb sza­­kadár csoportok alakulásához vezetett. A jom-kipuri háború ki­törése után Kohl ismét sikert szi­matolt és közölte a világgal, hogy az olajbojkott és az azzal kap­csolatos energiaválság „a zsidó­­barát amerikai külpolitika logi­kus következménye“. Minden­nek a zsidók az okai és néhány gépkocsi ütközőién megjelentek a feliratok:: „Olajat akarunk, nem zsidókat”. Az amerikai tö­megekre azonban ez a lázitó pronaginda nem sok hatást gyakorolt és a kirobbanó siker, amit Kohl kampányától remé't, ismét csalódássá változott. Vi­szont apakor Kohl pírl-r nn-rt­­jának taglétszáma nem gyarapo­dott — nem is csökkent és szám­szerűleg mindmáig a különböző náciszervezetek élén áll. Más alakokat, akik egykor Rockwell alantasai voltak és halála után igényt tartottak szel­lemi örökségére csaknem egy kéz ujjain meg lehet számolni. Cincinnatiban egy Robert F. Brannan nevű alak áll a „Nem­zeti Szocialista Mozgalom” élén. Frank Coliin, az „Ameri­kai Nemzeti Szocialista Párt“ vezetője Chicagóban. A nebras­­kai Lincoln városkában székel a „Német Nemzeti Szocialista Munkapárt Külföldi Szerveze­te“ Gerhard Lauck vezetése alatt. San Franciscóban Allen Lee Vincent működik a „Nemze­ti Szocialista Fehér Dolgozók Pártjával”, Los Angelesben szé­kel a „Nemzeti Szocialista Fel­szabadító Front“. Végül van egy vezérét meg nem nevező ho­moszexuális náci egyesülés, amely „Nemzeti Szocialista Li­gának” nevezi magát. Mindezek a csoportok meg­egyeznek szellemi és politikai jelentéktelenségükben szerve­zési tehetségtelenségükben, pri­mitiv pártvirtuskodásukban, vé­gül az erőszak dicsőítésében, mint az egyetlen lehetséges, si­­kertisérő útban a fehér faj meg­mentésére. Ha pedig vannak ár­nyalati különbségek, azok a „ve­zérek“ személyi különcködései­ben nyilvánulnak meg, ez pe­dig inkább a pszichológia, illet­ve pszichiátria területéhez tarto­zik, mint a politikához. Mindenesetre figyelemre-i”é'‘ó, bogy Frank Coliin, a chi­cagói Nemzeti Szocialista Párt vezetője, egy Dachaut megjárt Cohn nevű zsidó apa és egy nem zsidó anya fia. Collín azzal tet­te magát ismertté, hogy már hó­napok óta próbálkozik, teljes ná­ci felszerelésben híveinek élén tüntető felvonulást rendezni Chicago Skokie nevű városré­szében. Megjegyzendő, hogy Skokieben mintegy hétezer kü­lönböző koncentrációs tábort át­vészelt zsidó él. A bíróság eddig elutasította a nácik felvonulási jogát, de Goldberg nevű ügyvéd­jük nem hagyta annyiban a dol­got és a nácik polgári jogaira való hivatkozással, három-zor is megfellebbezte az ügyet, mig az állam legfelsőbb bírósága vé­­güüs megadta a felvonulási en­gedélyt. Jellemző még az is, hngy Allan F.ee Vincent, a san­­franciscoi nácik vezetője, tiz évet töltött feg^bázban. egv évet pedig elmegvóevintézetben. A rendiség szerint Vincent Nem­zeti Szóda1 ista Fehér Dolgozók Pártja összesen hét — sisakot, antantszijat és horogkeresztcs karszalagot viselő — tagból áll. Gerhard Lauekot felbuitó te­­vékenvséee miatt kiutasították a Német Szövetségi Köztársa­ságból. Angliából és Belgiumból. Pártja önmagából és egy nebras­­kai postafiókból áll, ahonnan náci és antiszemita röpcéduládat és propaganda-anyagot küld Németországba, ott fiatalkorú tagok azokat szétosztják helvi „földalatti“ csoportoknak Frank­ben és más német városokban ahol gondoskodnak a falak te­­leragasztásáról és a propaganda­anyag terjesztéséről. Az American Jewish Commit­tee a kiértékelés alapján arra a következtetésre jut, hogy az amerikai neonácizmus nem rejt magában közvetlen veszélyt. Ez­zel szemben a Bné Brit Liga sa­ját tanulmányában valamivel komolyabbnak látja a helyzetet, Az Amerikai Zsidó Bizottság I tanulmányára rányomja a,, jelle-1 gét a hideg tárgyilagosság, ami annak a következménye, hogy a munkatársai minden bizonnyal olyan fiatal amerikai zsidók, akik a vészkorszakot csak hír­ből ismerik. Viszont azok szá­mára, akik megjárták a nád pok­lot, a jelentés a dolgok elbaga­­telizálásának tűnik. Jellemző, pél­dául, hogy Houstonban (Texas állam) a polgármester-válasz­táson egy fiatalember teljesen nyílt náciprogrammal (néger -és zsidóellenes jelszavakkal) in­dult. Igaz, hogy az össr-szavaza­­toknak mindössze csak hat ti­zed százalékát sikerült megsze­reznie, de végeredményben még­is 1100 szavazatot kapott Ez a szám pedig elgondolkoztató, ba nem is ad okot aggodalomra. lAz is jellemző, hogy ez (és más hasonló) az epizód nem szere­pel a fenti tanulmányban. Nem valószínű, hogy az ame­rikai nácik megdöntenék ac amerikai demokré-sát, de hang­erejükkel, uszításaikkal tér­­jezthetik a gyűlölet, terror és fé­lelem hullámait, ez pedig pszi­chológiailag súlyos következ­ményekkel járhat. ASKENÁZI ERVIN SPORTSAROK Szerkeszti: FONYÖ MÁRTON Visszaemlékezés a műit atlétikájára-Dr. Zöld Ferenc Űr^ a- nagy tu­dású sport és közíró a Magyar Sporthíradó egyik számában le­írta, hogy a sport pályák és a sport eszközök, sport szerek fej lődése, milyen nagy segítséget jelent a sportolónak, különösen az atlétikában. Hogy ez mennyire helytálló, azt minden sportoló tapasztal­ja. Világosítsuk meg; mi a hely­zet a szemet és lelket gyönyör­ködtető rúdugrók sportágában. 1923 évet írtunk, a Göteborg! kis Oiimpiászon a .rúdugrás győztese a Norvég Hoff volt, aki 4 méter 30 cm-es ugrásával világrekordot ért el. Szeretném megemlíteni,hogy minden írásomat emlékezésből írom. Hoffot egy tréningen láttam s akkor még nem ismertem. Megkérdeztem egy atléta társa­mat, ki ez a kitűnő mozgású futó. Későbben magam is meg­győződtem, hogy a Norvég Hoff egy világklasszis: egy világhírű alround atléta. Hoff eredményei díszei lehet­tek volna sok országnak. 100 m, 400 m, 800 m, távol- magas ugrás mellett a fő számában a rúdugrásban, de az atlétika min den számában élvonalú verseny ző volt. A Göterborgi Svédországi kis oiimpiászon, ahol nagyon sok világhírű atléta szerepelt,, az arany serleget: nyerte e!„ Mint a legjobban szerepelt atléta. Vajon a ma sportolója isme­ri-e Hoff és a többi világhíressé­geket, mindazokat, akik a mai nagy sporthoz az alapot megte­remtették! Kérdezzük meg a Magyar at­létika régi büszkeségét Hadházi Dezsőt, a rúdugrás magyar és sok külföldi bajnokság győzte­sét, hogy mi a különbség a régi alig hajlítható bambuszból ké­szült rúd és a ma használatban levő rúd között. Szinte átrepül a ma rúdugrója a lécen. Régen a rúdugró, .ahogy átre pült a lécen homokba esett ic, sok rúdugrót baleset ért, boka­sérülést szenvedett és sok eset­ben befejezte sport karrierjét. Ma ahogy át repül, a rúdugró a Jécen egy ruganyos ágy várja, és nem kerül kórházi ágyba. Örömmel adunk helyet az Új Kelet kitűnő, állan- szemitizmusnak és a jelenlegi helyzetnek, amellyel az dó cikkírójának, Askenázi Ervin, a Brooklynban lakó, Egyesült Államok zsidósága szembe kell, hogy nézzen, fiatal, hithű közírónak, aki fenti, nagy feltűnést keltett Askenázi Ervin barátunktól a Newyorki Figyelő írásával tárgyilagos és hű képét adja az amerikai anti- részére közvetlenül írt cikkeket is várunk a közeljövő­ben. KARDOS LÁSZLÓ: Az én Figyelőm ANYAGTORLÓDÁS MIATT A KŐVETKEZŐ SZÁMBAN FOLYTATÓDIK Gyorsan múlnak a napok, nemsokára itt van a félév, •mely a tanulók feladatukban való előrehaladását összegezi tnajd. Ki hogyan végezte mun­káját, teljesítette kötelességét az elmúlt félévben. Azután az álta­lános Iskola VIII. osztályát vég­ső tanulók beiskoláztatása a so­ros tennivaló. Egy iskolatípus befejeződik, egy másik, maga­sabb kezdődik: a középiskola. Ezzel kapcsolatban szeretnék pár sort írni a zsidó szülők felvilágo­sításául. Az Anna Frank Gimná­zium, más néven a zsidó gimnázi­um régi, pat\náns iskola, olyan intézmény, amely díszt adott, di­ós őségét ßzeraet-t Hitköaössé­­günknek tanáraival, végzett ta­nulóéval, akik kinn az életben Jól megáilták helyüket, A ma­gyar zsidóság felett elvülarzott vészben, viharban elpusztult azoknak nagy része, akiknek gyermekei ide járhatnának, gaz­dagítva az elődökhöz hasonlóan annak hírnevét. Egyébként gim­náziumunk ugyanolyan, mint más azonos típusú Iskola. Azál-Az Anna Frank gimnázium lami iskolák részére előírt köte­lező tankönyvekből tanítunk ml is. Az egyetlen eltérés tantervi szempontból az, hogy glmnázlu­­munkbam kötelező a hitoktatás. Magától értetődő dolog ez. Fele­kezeti Iskola vagyunk, kötelessé­günknek tartjuk az imakönyv, a szentírás, a zsidó történet, a ha­gyományok megismertetését ta­nítványainkkal. Csak gazdagod­hatnak általa tudásban, ismeret­ben, magatartásban. Országos in­tézmény vagyunk. Azt jelenti ez, hogy nemcsak a budapestiek, ha­nem az ország minden városá­ból, községéből bárki jelentkez­­hetik iskolánkban való általános középiskolai továbbtanulásra. Még internátusról is gondosko­dik iskolánk veztőeége. Gimná­ziumunk érettségi bizonyítványa ugyan az mint az ország minden más középiskolájában. A felté­tel esak az, mint az ország bármely más középiskolájában, hogy tanu­lóink szorgalmasan tanuljanak, kiemelkedő eredményt érjenek el minden tantárgyban. Ennek bir­tokában a sikeres főiskolai vagy egyetemi mindenki részére köte-v lező felvételi vizsga után tovább folytathatják tanulmányaikat bármelyik főiskolai intézmény­ben. Iskolánk barátságos, má­sodik otthona lehet tanulóink­nak, , kiegyensúlyozott, harmoni­kus emberekké válhatnak. Nem propaganda sorok ezek, hanem ismertetőik, felvilágosítók. Azt akarják elérni, hogy tudatosít­sák: van Hitközösségünknek ál­talános középiskola ja: az An­na Frank gimnázium, és ha ta­lán szerénytelennek is látszik, mégis leírom: minden tekintet­ben kötelességét teljestő, tanít­ványai javát, boldogulását elő­segítő, a múlt nemes haladó ha­gyományait őrző, továbbfolytató ískoía az. Dr Mité Mlk,,­igazgató (ÚJ ÉLET, BF

Next

/
Thumbnails
Contents