Newyorki Figyelő, 1978 (3. évfolyam, 1-17. szám)
1978-11-30 / 16. szám
i 4 NEWYORKI FIGYELŐ 1978 november 30. KAHJLN KALMAN BOV ATA A BARNA PESTIS ELŐL VISSZA A ZÖLDULÖ BUDAPESTRE Magyar zsidók Amerika szolgálatában A KORTÁRSI MAGYAR-ZSIDÓ KÖLTŐK DOYEN- JE tanítómestere, a bölcs Hillél szerint: aki hivatkozik a szerzőre, megváltást hoz a világra. Előrebocsájtjuk, hogy a Hollywoodban 1976 október 28.-án 83 éves korában elhúnyt Zsoldos Andor,magyar-zsidó költőzseni, ünnepelt filmíró, rendező, brilliáns tollú sztárriporter, közíró és lapszerkesztő egyéniségének és érdemeinek e méltatása részben Dan Ofry, a ma már főleg héberül író, ismert nevű izraeli publicista annak idején az Új Kelet hasábjain megjelent nekrológjából való. Idegen toliakkal is ékeskedünk, de— hivatkozással. Zsoldos Andor életének elmúlásával egy egész nemzedék, egy kihalóban levő korszak jellegzetes kultúrképviselője, a sokrétű magyar zsidóság egy vibráló szelleme lépett le a porondról. Zsoldos Andor talán az utolsó mohikán volt abban a színes emberi kaleidoszkópban, amelyet joggal a magyar-zsidó irodalom, újságírás és művészeti alkotótehetség fénykorával azonosíthatunk Senki sem próbálhatja meg ennek a korszaknak akárcsak hozzávetőleges képét is megrajzolni — Zsoldos Andor nélkül. Ehhez a generációhoz tartozott, annak egyik büszkesége volt. Vérbeli alkotóművész. újságíróként ugyanolyan virtuozitással kezelte a tollat, mint színpadi szerzőként vagy avatott költőként. Filmrendezői minőségében az elsők sorában foglalt helyet. Tehetsége megnyilatkozott mindenben, amire Zsoldos Andor rátette kreativ egyénisége névjegyét. Iktassunk ide néhány életrajzi adatot. A SIKERES SZÍNÉSZBŐL SZTÁR-RIPORTER LESZ Guttman Andorként jött a világra 1893-ban, felvilágosodott, középosztálybeli budapesti szülők gyermeke volt. Az első világháború előtti évtizedben végezte középiskoláit szülővárosában. A későbbi Sir Korda Sándorral, a világhírű filmrendezővel ült egy padban. Az első nagy világégést sértetlenül úszta meg. Legelső versét Bar Micva-korában, azaz 13 évesen írta és az önképzőköri értesítőben látott napvilágot. 1913-ban, 20 évesen „Húsz esztendő" címen megjelent első verseskötete. Művészi pályafutása regénybe illően érdekes és változatos. Középiskolás korban költött verseit maga adta elő az önképzőkörben. Olyan lendülettel, hévvel és átérzéssel szavalt, hogy tanárai színművészi karriert jósoltak neki. Színész is lett — Miskolcon. Sok tapssal jutalmazott sikerekben részesült, de csakhamar átnyergelt az újságírói pályára. Élete végéig azt tekintette valódi hivatásának, habár később a film ettől is elhódította. 27. évében, 1920-ban alapító igazgatója volt Budapesten az Eskü téri Irodalmi Színháznak. Neve, híre sorra meghódította a magyar színpadokat. A Városi Színház, a Művész Színpad tűzte műsorra daljátékait, egyfelvonásos drámáit és teljes lélegzetű színházi műveit, amelyekből többet megfilmesítettek. BERLINI, PÁRISI ÉS BÉCSI SIKEREK UTÁN... A huszas évek második felében a fehér terror körülményei között, a weimari Németországba tette át székhelyét: Berlinben megalapította a MELODIA-filmvállalalatot.Max Glass produkcióival együtt Szőke Szakáll-filmet is gyártott. Filmezett Párisban és Bécsben is. A forgatókönyveknek valóságos mestere volt. Egyedül és „társasviszonyban" alkotott. Partnerei voltak, többek között olyan magyar-zsidó szerző hírességek, mint Békeffy István és Stella Adorján. A zeneköltők díszes galériájából olyan kiválóságok is összefonódtak Zsoldos Andor produkcióival, mint Buday Dénes, Ábrahám Pál, Polgár Tibor. A Zsoldos Andorhoz fűződő filmek, színdarabok főszereplőinek sorából is kiragadunk néhány magyar világnevet: Palló Imre, Gellért Lajos, Lukács Pál, Bársony Rózsi, Dénes György, Darvas Lili, Jávor Pál, Berky Lili, Rózsahegyi Kálmán, Petrovich Iván, - a már fentebb említett Szőke Szakállon kívül. A rendezők közül is a legnagyobbak vállalták Zsoldos Andor szellemi termékeinek filmesítését, a saját rendezésében kihozottak mellett. Hitler uralomrajutása 1933 elején visszakényszerítette a „zöldülés" jeleit már magán viselő Budapestre. Folytatta írói, újságírói és rendezői hivatása gyakorlását, amíg csak lehetséges volt. Olyan lapoknak volt sztármunkatársa,a kezdettől fogva egész magyarországi korszakán át, mint A Nap, Az Est, Pesti Napló, Magyarország, Színházi Élet, Esti Kurír és később Zsolt Béla lapja, a Haladás. Tollával harcolt mindenfajta zsarnokság ellen. A felszabadulás után — Zsoldos Andor és egész családja a szerencsésen megszabadultak közé tartozott — az Új Életben is megjelentek versei.„Egy csepp a tengerben" című elbeszélése a felszabadulás perceiről szól. A náci barbarizmus utáni Budapesten a filmgyártásba is újra bekapcsolódott. Filmre vitte Bródy Sándor Tanítónő című drámáját és a Rákóczi indulót, amelyben Jávor Pál egyik emlékezetes alakítását nyújtotta. AZ UTOLSÓ NEGYED ÉVSZÁZAD HOLLYWOOD BAN Zsoldos Andor az utolsó 22 esztendőt élettársával együtt Amerikában töltötte. Hollywood vált állandó lakhelyévé. Gyermekei és unokái közelében sok boldogságban volt része. Itt is alkotott, rendezett és itt is nagyra becsülték képességeit. Jól megfizették a filmgyártás Mekkájában. Főleg a Metró-Goldwyn-Mayer vállalatnak dolgozott. Rex Ingram és Leonce Perret mellett, de tucatnyi filmet hozott ki saját rendezésében. Halála esztendejében Los Angelesben jelent meg SZÜRKE PORSZEM címen utolsó gyűjteményes verses' kötete. Szinte felfoghatatlan, hogy a nyolcvanon túl versfaragó tolla ugyanolyan izzó hévvel szántotta a szívet-lelket foglyulejtő témákat, mint fél évszázaddal korábban. Halála 1976 október 28.-án, hirtelen következett be los-angelesi otthonában. Ebéd után leült kedvenc karosszékébe, beszélgetett családjával.Aztán abbahagyta a beszélgetést. Nem is lélegzett többé... Pár hónappal jobblétre szenderülése előtt felesége kíséretében még newyorki és kanadai előadókörúton volt. A Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozata női osztályának meghívására fellépett a tiszteletére 1976 május 9.-én, az Amerika-lzrael Barátság Házának nagy auditóriumában rendezett műsoros délutánon. Saját verseiből adott elő és megérdemelt ünneplésben részesítették. Aznap este tisztelői és barátai a Central Business Mens Club-ban vették körül. Előzőén Torontóban és Montrealban ünnepelték előadókörútja során. Telve életerővel, budapesti látogatásra készült a következő tavasszal. Senki sem sejthette, hogy ezen előadóturné képezte a magyar-zsidó költészet doyen-jének hattyúdalát... A CION-RAJONGÓ ELKÉSETT A HERZL-ÉLÉTRAJZZAL Zsoldos Andor amerikai korszakát lángoló Cion-szeretet és Izrael-csodálat is jellemezte. Szívbemarkolóan megejtő KI VOLT című verse a zsidó állam megálmodója, Herzl Tivadar profilját hozza emberközelségbe. Már Budapesten ostromolta Heltai Jenőt, Herzl unokaöccsét, mondja el neki a Prófétával kapcsolatos emlékeit. Hosszas rábeszélés után Heltai csak azon feltétellel volt erre hajlandó, ha az anyag maga és a felesége halála után lát majd napvilágot. Zsoldos vállalta a korlátozást és az interjú nyersanyagát Izrael akkori budapesti követsége útján Tel Avivba mentette át. A kéziratot pedig azon a héber néven szignálta, amelyet dr. Herskovits Fábián, a Dohány templom ma Izraelben élő főrabbija adott neki, amikor ezüstlakodalma alkalmával ismét összeadta Ilonkájával: ISTOV. A Guttman héber megfelelője: jó ember. Nem adatott meg ennek a valóban csupa lélek, jó embernek és őstehetségnek, hogy a monumentális Herzl-biográfiát a Heltai-emlékek alapján költői formába öntse. - BUCHSBAUM Telefon: (212) 628-5771 EGÉSZ ÉVEN ÁT OLCSÓ UTAZÁSOK BUDAPESTRE, ODA-VISSZ A, 1 ÉVIG TERJEDŐ IDŐRE IS ! ! ! MEGJELENT AZ 1979. évi NYÁRI KÖZVETLEN CHARTER JÁRATOK JEGYZÉKE Rokonkihozatal több hónapra it! VÉGIG REPÜLŐVEL! Egyéni APEX-jegyek. Kocsibérlet mindenütt! ZSOLDOS ANDOR - A KÖLTŐ, ÍRÓ ÉS FILMPRODUCER
