Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-10-01
10. oldal. NÉPSZÖVETSÉG. II. évfolyam. Október hó. a munkásbiztositó intézmény egész kezelését. Önkormányzati intézményeket csak ott lehet létesíteni, ahol az önkormányzat elemi szeretettel vannak eltelve az intézmény iránt, de nem ott, ahol, mint a szociáldemokráciánál tapasztalható, csak az intézményt gyűlölik és annak megbuktatására törekszenek. Nem azért állítottuk fel a munkásbiztositó pénztárakat, hogy azokat Groszman- nék és Sarkadiék kiszipolyozzák; ki kell őket dobni onnan, ahová nem valók. Közreműködésünk munkásokkal való szerződések megkötésénél. A gazdaközönségnek úgy mint a munkásoknak minden tekintetben hasznára akarunk válni, így oly községekben, ahol a munkások akár arató, akár másnemű szerződést nem hajlandók kötni, minden díjazás nélkül kiszállunk és a munkásságot becsületes szerződés kötésére megnyerjük. Kiszállunk ugyancsak olyan községekben is, a hol a nemzetrontó szociálisták népgyüléseket jelentettek be, hogy magyar szavunkkal az agitátorok hazugságait felfedjük és ellensúlyozzuk. Nagy- és kisbirtok viszonya. Irta: Aschenbrenner József, keresk. akad. tanár. Darányinak sarkalatos kormányprogramja a telepítés és parcellázás. Kedvezően vásárolható íöldmivelésre alkalmas területek az ő kezén át az állam, majd kisgazdák tulajdonába jutnak. Ezzel a ténnyel egyrészt a magyar paraszt földéhségét csilapitja, illetve föld iránti szeretetét kielégíti, a nem- zetfentartó elemeit erősiti, szaporítja. De még mindig akadnak agrárpoliti- tikusok, kik az ország miveihető területeinek kisbirtokokba való felosztását a világkereskedelemben való résztvétel szempontjából veszélyesnek tartják. Francia-, Olasz- és Oroszország kivételével azonban, á középbirtokok száma a nagybirtokokkal szemben csökkenést mutat, azt találjuk, hogy az összes többi államokban a közép- és kisbirtokok növekvőben vannak. Belgium, Dánia a kisbirtokok tipikus hazája. Ezekhez csatlakozik még Hollandia, hol dacára, hogy a kisbirtokok száma túlsúlyban volt, számok még mindig növekedőben van. De nemcsak ezekben a kis országokban uralják a kis- és középbirtokok a művelésre alkalmas területeket, hanem Angliában és Németországban is mindinkább tért hódit a kis- és középbirtok-politika. Németországban már 1882-től 1895-ig a 2.10 hektáros parasztgazdaságok száma 12.348.000 hektárról 13,027.000 hektárra emelkedett. Ezek a kisbirtokosok a földmi- velsére használt területek 2/s részét képezik. Ezzel szemben a nagybirtokokon kívül még a középbirtokok — 20—1000 hektár — is 38 ezer hektárnyi területet vesztettek. Ezt a növekedést, illetve veszteséget még jelentősebbé teszi az a körülmény, hogy a nevezett 12 év alatt a szántóföld 650 ezer hektárral növekedett. Angliában bár a nagybirtokok még mindig túlsúlyban vannak, a középbirtokok mégis növekedést mutatnak. Ezek növekedése természetesen a nagybirtokok csökkenését vonja maga után. A nagybirtokok a fenti 12 év alatt 142 ezer hektár területtel csökkentek s e csökkenésnek a rovására a 40 — 120 hektáros gazdaságok szaporodtak. De a kisebb birtokok, igy a 20—40 hektáros gazdaságok is 3% emelkedést mutatnak. Ha most mélyebben vizsgáljuk azokat az okokot, melyek az egyes államok törvényhozását arra késztették, hogy lehetővé tegyék a kis- és középbirtokok képzését, azt látjuk, hogy erre a nemzetfentartó erejének gyarapítása mellett, a változott ter- melőviszonyok és a kis üzemek produktivitásának emelkedése vezette őket. Kontinensünkön az utóbbi évtizedekben a termelendő javak takintetében némi változás állott elő. A tiszta gabonatermelés mellett nagyobb tért foglal el az ipari kereskedelmi, takarmány-növények termelése. A rétek eddigi kezelése nagyon extenziv művelésre mutatott. Ezek szántókká való átformálása jobb és állandóbb takarmányt biztosit. Az ipar teljes térfoglalása az általa szükségelt nyers anyagok frekventálását kívánja. Gabona, nevezetesen búzatermelés az amerikai farmok feladatává lett. Ennek a feladatnak teljesen meg is felelnek, mit fényesen bizonyít Kanada és Argentina növekedő áthozatala. A mezőgazdasági üzemben előállott ezen változások kedvezően hatottak a kisüzemek kialakulására. Mig a gabonatermelés és bizonyos állatfajok (juh) tenyésztése, mezőgazdasági ipar (szesz, cukor), valamint az erdő- és vadászgazdaság iizése a nagybirtoknak kedve, addig a konyhakertészet, az állattenyésztés legtöbb faja, különösen a szárnyasok tenyésztése és az állattenyésztéssel kapcsolatos termékek, továbbá ama kereskedelmi és ipari növények termelése, melyek igen gondos mivelést kívánnak, mint a dohány, komló, cukorrépa len, kender, stb. a kis- és középgazdaságok javára billenti a mérleget. A kisüzemek azonban
