Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)

1908-10-01

II. évfolyam. Október hó. NÉPSZÖVETSÉG 11. oldal. sikeresen űzhetik, minthogy űzik is a ga­bona és takarmánynövények termelését is. Igaz ugyan, hogy a nagybirtokok kisebb termelököltségekkel dolgoznak, mivel a modern technika eszközeit a legracionáli- sabban használhatják fel. Anyagok beszer­zésénél, eladásánál, szállításoknál nagy előnyei vannak. De ezekkel szemben a kisbirtokosnak mindenre kiterjedő figyelme, munkájának gondossága állnak. Továbbá a kisbirtokok szaporodása a nemzetfentartó elemek sza­porodását jelenti s ezek szaporodása, mi­vel bevételöket kizárólag belföldön költik el, a belföld vevőképességét növelik, a bel­földi különösen a kisipart erősen támogatják. De nemcsak ezek az okok késztették az egyes államokat a kis- és középgazda­ságok szaporodhatásának előmozdítására, hanem magának a produktivitásnak a nö­vekedése is. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy azokban az államokban, melyekben a kis- és középbirtokok száma növekedőben, vagy éppen túlsúlyban van, az átlagos termény­eredmény nagyobb, mint a nagybirtoku ál­lamokban. így 1901-ben a gabonatermés átlaga hektáronként volt: Oroszországban 7-3 hektoliter Olaszországban 1T3 )> Magyarországban 13-3 n Ausztriában 14-7 yy Franciaországban 16.1 yy Németországban 20-7 yy Hollandiában 25-7 yy Angliában 27-4 yy Belgiumban 29.0 yy Dániában 36-8 yy Azt hiszem, ezek a számok minden­nél fényesebben igazolják a kis- és közép­birtokok produktivitását. Igaz, ellenvetésül fel lehetne hozni, hogy a nagybirtoku álla­mokban a modern technika eszközei még kevésbbé vannak használatban, mint a kis- és középbirtoku államokban. De erre rövid válaszunk csak az lehet, hogy Franciaor­szág, Ausztria elég előrehaladottak arra, hogy a technika rendelkezéseit felhasználják amit tényleg meg is tesznek s mégis erősen mögötte maradnak még Németországnak is. Vagy az Egyesült-Államok, melyek a legtö­kéletesebb munkagépeket állítják elő, szin­tén a modern technika eszközeinek hiányá­ban volnának, mert hisz ott is 1 hektárra csak 13* 1 hektoliter gabonatermés esik, akár csak nálunk. Tízezrek a szocialista vezéreknek! Horribilis fizetések Groszmannak, Bokányinak. A kereskedelemügyi tárca költségveté­sének tárgyalása közben érdekes vita folyt a munkásbiztositás ügyéről. A vitát maga a költségvetés előadója, Nagy Emil kezdte, aki szóvá tette a munkásbiztositási ügyet és elmondta, hogy a betegsegitő pénztá­rakban országszerte, valamint a középponti pénztárban mindenfelé tipikus szociálde­mokrata vezérek igen nagy állásokat kap­tak. Bokányi 6000 koronás állásban ül. Kis Adolf és Groszman Miksa nemzetközi szocialista agitátorok 12.000 koronás állásba jutottak; országszerte ez a helyzet a kerü­leti pénztárak nagy részében is. Roppant elkedvetleníti őt — úgymond a szóló — s vele sok képviselőtársát, valamint az egész iparosságot, hogy éppen a nemzeti irány uralma alatt történik olyasmi, hogy a ha­zafias magyar iparosság nehezen szerzett filléreiből hazaellenes izgatok uraskodnak, majdnem államtitkári fizetésekkel. Igen nagy elkeseredést szült ez a tisztességes s a mai társadalmi rend érzelmei talaján álló ipa­rosság körében, mely a szociáldemokraták­ról épp úgy gondolkozik, mint a szóló. Azt lehetne mondani, hogy a munkaadók miért nem álltak résen s miért engedték ezeket a szocialista vezéreket megválasztani ? De ez az ellenvetés nem állná ki a bírálatot. Mert az általános tapasztalat, hogy a pol­gári elem, különösen valamely intézmény működésének a kezdetekor, nincs oly jól szervezve, mint a szocialisták s az a hiba, hogy a törvény ezt az igazságot félreismerve, a paritást irta elő, pedig ez a paritás a gyakorlatban annál is inkább szocialista uralmat jelent, mert nálunk a szocialisták nem józan gazdasági elv alapján, hanem politikai terrorizmussal szervezték a mun­kásságot, ugyanilyen terrorizmussal s való­ságos fegyelmi hatalommal dolgoznak min­denféle választás körül, ami a polgári elem körében csak későbbi lassú kifejlődés ered­ménye lehet, ámbár ezt a szervezettséget oly mértékben, mint ahogy az nálunk a szocialistáknál van, talán sohase fogja elérni. Még tetézi a bajt, hogy például Sar- kadi és Groszman nélkülözik a szabályos minősítést is s ezt elengedték nekik, úgy hogy minden előképzettség nélkül ülnek 14.000 koronás állásban, mig más tisztes­séges hivatalnokok óriási előképzettséggel se ér el soha ilyen állást. Ez lehetetlen ál­lapot. Valósággal odaadó érzéssel bízik a miniszterben s éppen e bizalomnál fogva, mely teljes őszinteséget tesz kötelességévé, kéri, hogy sürgősen reformálja törvénnyel

Next

/
Thumbnails
Contents