Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)

1908-06-01

2. oldal. NÉPSZÖVETSÉG. II. évfolyam. Junius hó. gombamódra. Ausztriában például fele annyi pénzintézet sincsen, mint Ma­gyarországon. Ha a nemzet termelését táplálhatnák és közvetíthetnék a fo­gyasztóhoz a magyar pénzintézetek is, szükségképpen a centralizáció utján haladnának előre éppen oly módon, mint maga a termelés. És meg kell csak figyelni az ügyvédi kar példátlan megszaporodását és sajátságos átala­kulását: a nemzet alárendeltségi álla­potának hatását ismerhetjük föl azon is. A mikor tehát a közösség majd­nem legyőzhetetlen erővel hozza létre nálunk az idegen hatalom termelési érdekeit szolgáló foglalkozásokat, a melyeknek segítségével súlyos pusz­títást visz véghez a nemzet organizá­ciójában, egyúttal pedig mindenféle ingó és ingatlan vagyonában: az ál­lamhatalom minden olyan törekvését, mely a legjobban veszélyeztetett kis­ember birtokát védelmezi meg, nem­zeti szempontból üdvösnek kell mon­danunk. Az elmélet emberei, a kik jelszavakon nyargalóznak, hibáztathat­ják a birtok, vagy a rajta lévő föl­szerelés forgalmának korlátozását. De a nemzet adott helyzetében a vele járó kár elenyészik, ha meggondoljuk, hogy nem egyik osztály védelméről van szó a másikkal szemben, hanem a nemzet védelméről külső hatalom­mal szemben. A nemzet szempontjából sokkal nagyobb jelentőségű Günther javaslatának közvetett hatása, mint általában hiszik. S csak azon csodál­kozunk, hogy Ausztria nem húzta meg a vészharangot. Magyarország helyzete a birtoknak és tisztviselőnek még messzebbmenő védelmét is iga­zolná. Azt mondják némelyek, hogy a kisember hitelét a javaslat nagyon megtámadja. De mi azt kérdezzük, hogy nem inkább éppen a hitel mos­tani formája támadja-e meg a kisem­bert? Hiszen épen az idézi elő a kisbirtok óriási csereforgalmát és pro- letárizálja a kisgazdák tömegét. S ha vannak olyanok, a kik azt a drága hitelt is kibírják, valószínűleg még in­kább boldogulnának a hitel nélkül. Mert legyünk tisztában azzal, hogy a kisember hitele, éppen mert nem köz- vetetlenül a pénzforrásból ered, sőt legtöbbször nem is másodkézből, ha­nem harmadik vagy negyedikből, rend­kívül drága, melyet a földmivelés nem bir el. Valószínű, hogy Günther ja­vaslata tömörülésre bírja a kisgazdá­kat és segít megteremteni a mezőgaz­dasági hitelnek a szövetkezésen ala­puló azt a formáját, mely a müveit Nyugaton nagyszerűen kifejlődött s a melyben minden jogosult, de csakis jogosult és közérdeket szolgáló hitel meg fogja találni kielégítését. Tisztelettel kérünk minden népba­rátot, szíveskedjenek lapunkat a köz- ségenkénti kivándorlásról és a szo- ciálista mozgalmakról esetröl-eseire értesíteni, hogy ott a hol égetőbb a szükség, személyesen minden külön díjazás nélkül szerkesztőségünk ki­küldöttje kiszálljon s a népet kellő felvilágosítással ellássa és esetleges gyors hatósági intézkedést eszközöl­jön ki. Mezőgazdasági . érdekképviselet. Alapigazság, hogy a földbirtok a nem­zeti vagyonnak legértékesebb alkatrésze. A mezőgazdaság fejlődésével szoros kapcso­latban van a többi gazdasági ágak fellen­dülése, felvirágzása is. Közvetlenebb és leg­általánosabb forrása a népjólétnek, a föld­nek gazdaságos és célirányos művelése. A nemzeti vagyonosodásnak gyökere a mező- gazdaság fejlesztése. Ha a gyökér elsatnyul, ha életnedvvel nem képes táplálni a törzset, elsenyved az egész fa. A földmives gazdák eladósodását és elszegényedését nyomon követi az egész népesség nyomorúságos vagyoni helyzete. Még oly államban is, hol fejlett ipar s virágzó kereskedelem, mint hatalmas termelési tényezők, gyarapítják a nemzeti vagyont, a mezőgazdasági érdé­

Next

/
Thumbnails
Contents