Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-06-01
2. oldal. NÉPSZÖVETSÉG. II. évfolyam. Junius hó. gombamódra. Ausztriában például fele annyi pénzintézet sincsen, mint Magyarországon. Ha a nemzet termelését táplálhatnák és közvetíthetnék a fogyasztóhoz a magyar pénzintézetek is, szükségképpen a centralizáció utján haladnának előre éppen oly módon, mint maga a termelés. És meg kell csak figyelni az ügyvédi kar példátlan megszaporodását és sajátságos átalakulását: a nemzet alárendeltségi állapotának hatását ismerhetjük föl azon is. A mikor tehát a közösség majdnem legyőzhetetlen erővel hozza létre nálunk az idegen hatalom termelési érdekeit szolgáló foglalkozásokat, a melyeknek segítségével súlyos pusztítást visz véghez a nemzet organizációjában, egyúttal pedig mindenféle ingó és ingatlan vagyonában: az államhatalom minden olyan törekvését, mely a legjobban veszélyeztetett kisember birtokát védelmezi meg, nemzeti szempontból üdvösnek kell mondanunk. Az elmélet emberei, a kik jelszavakon nyargalóznak, hibáztathatják a birtok, vagy a rajta lévő fölszerelés forgalmának korlátozását. De a nemzet adott helyzetében a vele járó kár elenyészik, ha meggondoljuk, hogy nem egyik osztály védelméről van szó a másikkal szemben, hanem a nemzet védelméről külső hatalommal szemben. A nemzet szempontjából sokkal nagyobb jelentőségű Günther javaslatának közvetett hatása, mint általában hiszik. S csak azon csodálkozunk, hogy Ausztria nem húzta meg a vészharangot. Magyarország helyzete a birtoknak és tisztviselőnek még messzebbmenő védelmét is igazolná. Azt mondják némelyek, hogy a kisember hitelét a javaslat nagyon megtámadja. De mi azt kérdezzük, hogy nem inkább éppen a hitel mostani formája támadja-e meg a kisembert? Hiszen épen az idézi elő a kisbirtok óriási csereforgalmát és pro- letárizálja a kisgazdák tömegét. S ha vannak olyanok, a kik azt a drága hitelt is kibírják, valószínűleg még inkább boldogulnának a hitel nélkül. Mert legyünk tisztában azzal, hogy a kisember hitele, éppen mert nem köz- vetetlenül a pénzforrásból ered, sőt legtöbbször nem is másodkézből, hanem harmadik vagy negyedikből, rendkívül drága, melyet a földmivelés nem bir el. Valószínű, hogy Günther javaslata tömörülésre bírja a kisgazdákat és segít megteremteni a mezőgazdasági hitelnek a szövetkezésen alapuló azt a formáját, mely a müveit Nyugaton nagyszerűen kifejlődött s a melyben minden jogosult, de csakis jogosult és közérdeket szolgáló hitel meg fogja találni kielégítését. Tisztelettel kérünk minden népbarátot, szíveskedjenek lapunkat a köz- ségenkénti kivándorlásról és a szo- ciálista mozgalmakról esetröl-eseire értesíteni, hogy ott a hol égetőbb a szükség, személyesen minden külön díjazás nélkül szerkesztőségünk kiküldöttje kiszálljon s a népet kellő felvilágosítással ellássa és esetleges gyors hatósági intézkedést eszközöljön ki. Mezőgazdasági . érdekképviselet. Alapigazság, hogy a földbirtok a nemzeti vagyonnak legértékesebb alkatrésze. A mezőgazdaság fejlődésével szoros kapcsolatban van a többi gazdasági ágak fellendülése, felvirágzása is. Közvetlenebb és legáltalánosabb forrása a népjólétnek, a földnek gazdaságos és célirányos művelése. A nemzeti vagyonosodásnak gyökere a mező- gazdaság fejlesztése. Ha a gyökér elsatnyul, ha életnedvvel nem képes táplálni a törzset, elsenyved az egész fa. A földmives gazdák eladósodását és elszegényedését nyomon követi az egész népesség nyomorúságos vagyoni helyzete. Még oly államban is, hol fejlett ipar s virágzó kereskedelem, mint hatalmas termelési tényezők, gyarapítják a nemzeti vagyont, a mezőgazdasági érdé
