Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-06-01
NÉPSZÖVETSÉG 3. oldal II. évfolyam. Junius hó. keknek elhanyagolása, a földmivelő népnek elszegényedése veszélyes hatással bir az egész népesség anyagi helyzetére. De különösen nálunk, midőn még ma is elsősorban mezőgazdasági állam vagyunk, ahol a népességnek 70 százalékot meghaladó része foglalkozik őstermeléssel végzetes hiba a mezőgazdasági érdekek elhanyagolása. Az 1848-iki nagy átalakulással kapcsolatban felszabadittatott a jobbágyság. A régi magyar nemzetet alkotó nemesség nem parasztlázadás, nem az alsóbb néposztályok forrodaima folytán volt kénytelen őket szolgaságukból fölemelni, hanem — amire a világtörténelemben alig van példa — önként, szabad elhatározásból döntötte le a középkor utolsó korlátáit. De amidőn egyrészről a jobbágyoknak a föld, melyet müveitek, tulajdonul adatott, másrészről a középosztály az eddig rendelkezésre álló munkaerőt elveszítette, nem történt megfelelő törvényhozási, társadalmi intézkedés, mely a parasztság vagyonának megőrzését és gyarapítását biztosította, s a középosztálynak elgyöngülését megakadályozta volna. Pedig a magyar nemzet fenmaradása elsősorban a magyar parasztság és a magyar középbirtokosok vagyoni megerősödésétől függ. Ök alkotják a nemzet és állam fentartó erejét. Ők a nemzet gerince és törzse. Sajnos, hosszú időn át az alkotmányos aera visszaállítása után jóformán nem történt semmi mezőgazdáink érdekében. Sőt ellenkezőleg. Oly helytelen törvényhozási intézkedések léptek életbe, melyek egyenesen előmozdították a középbirtokosok anyagi tönkretételét s az uzsorának és csalásnak könnyű áldozataivá dobták kisgazdáinkat. Valósággal szabad prédául szolgáltak a lelketlen üzéreknek. Leírhatatlan az a pusztítás, amelyet a szabad uzsora a középbirtokosok és kisemberek körében véghez vitt. A föld kisiklani kezdett a magyar nép alól. A magyar földnek nagyrésze idegen kézre került. Középbirtokosaink — igaz, részben saját hibájukból is — vagyonilag teljesen tönkre jutottak, vagy a tönk szélére jutottak. A kisbirtokosok is aránytalan mérvben eladósodtak. De birtokviszonyaink alakulása is egészségtelen volt. Egy részről nagy latifundiumok keletkeztek, más részről pedig a közép- és kisbirtokok túlságosan szét- forgácsolódtak. A szabadelvű rendszer, melyért ma is sokan annyira lelkesednek, gyarapította a nagykiterjedésü hitbizományokat, s a legtermékenyebb vidékeken egyesek kezébe óriási terjedelmű birtokokat kötött le, dé nem fordított gondot arra, hogy a középés kisbirtokosok földjei aránytalanul szét ne apróztassanak. Ezenkívül nem fordittatott kellő gond arra sem, hogy a mezőgazdaság terén külföldön az utolsó években hatalmas arányokban mutatkozó haladás hazánkban is érvényesüljön. A nagy világversenyben a külföldi intenzív gazdálkodással szemben a mi extenziv, még mindig a régi nyomokon haladó gazdálkodásunkkal nagy hátrányban voltunk. Telepítési politika, mely a földéhes, szorgalmas munkásnépnek birtokot juttasson, kismértékben és helytelen irányban folytattatok. A bajok rendkívüli mértékben és fenyegetőig tornyosultak gazdáink felett. Szerencse, hogy akadtak férfiak, akik még talán idejében felismerték a nemzeti pusztulást méhiikben hordó veszedelmeket. Különösen Károlyi Sándoron kívül Darányi Ignácnak vannak elévülhetetlen érdemei azok között, akik megindították a nagy nemzeti munkát, mely mezőgazdaságunk meg mentését célozza. Szeretettel karolta fel a föld népét és annak érdekeit. Komoly, céltudatos munkával siet a bajok orvoslására. Politikájának alaptétele a magyar földet megtartani a magyar nép számára. Mindazokat, akiket ez a közös érdek egy táborba gyűjt, át kell, hogy hassa ezen magasztos és nemzeti cél iránti lelkesedés tüze. Az államnak feladata, hogy segitőkéz- zel siessen népünk gyámolitására, mezőgazdaságunk istápolására. Ámde mindent az államtól várni nem lehet, Segíts magadon, az Isten is megsegít. Gazdáinknak kell tömörülni, szervezkedni, egyesülni. Közös érdekeik felismerése, az erők tömörítése és lankadatlan szorgalom biztosítja az elmaradhatatlan eredményeket. A földmivelésügyi miniszter által tervbe vett, közéletetünk két kiváló férfia által már elkészített s mezőgazdasági kamarák felállítását célzó törvényjavaslat egységes testületbe óhajtja összetoborzani földmives népünket, hogy igy közös erővel és vállvetett munkával küzdjenek jogos érdekeik kivívásáért. A szociálisták és a nemzetiségek. Szokása a szociáldemokrata pártnak azzal dicsekedni, hogy valamennyi politikai párt között egyedül neki van olyan prog- rammja, a melynek alapján a nemzetiségi kérdést szerencsésen és végleges formában
