Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-10-01
4. oldal. NÉPSZÖVETSÉG. II. évfolyam. Október hó. A jegyzőkönyv vezetésére Goszthonyi Bélánét, Chorin Ferenc főrendiházi tagot és Márkus Miksát kérte föl a gyűlés, majd Szterényi József államtitkár mondott beszédet, javaslatot téve a szövetség megalakítására. Szterényi államtitkár megrajzolta azokat a kereteket, a melyekben az egyesület tevékenységének mozognia kell s megemlékezett a múlt század negyvenes éveiben megindult mozgalomról, a magyar védőegyesületi akcióról, a mely a kiinduló pontja az egész hazai iparfejlesztési politikának. Az eszmék, a célok ma is ugyanazok, csak az eszközök mások, amelyekkel a célok elérésére törekszünk. Egy bizonyos: a múltak tradícióitól nem szabad eltérni. Az alapgondolat most is a társadalom tömörítése a gazdasági célok érdekében. Bármily mértékben támogatja is az állam az akciót, annak csak akkor lehetnek gyümölcsei, ha mögötte áll a leghatalmasabb tábor, az egyedül alkotó erő: a nemzet, a társadalom. Az ipar egyes ágai közül a nemzet talajába legmélyebben a háziipar bocsátja le gyökereit. A legszélesebb néprétegeket foglalkoztatja, a nép eddig elfecsérelt óráit gazdaságilag hatalmasan értékesíti és mig egyrészt munkára neveli a népet, addig másrészt kereseti viszonyait javiija és szoros szálakkal fűzi a hazához, amely neki kenyeret ad. A háziipar terjesztése egyutal nemzet- nevelő mozgalom is. A magyar háziipar minden artisztikus szépsége és sokoldalúsága mellett is — fájdalom — az országban magában még kevéssé ismert. Van olyan háziiparunk, mint például a kosárfonó ipar, amely a fejlettségnek magas fokán áll és mégis ahelyett, hogy külföldre szállítanánk, nagy behozatal van ezen a téren. Nem í zabad magunkat illúziókban ringatni, hop ezen 2—3 esztendő alatt gyökeresen *etne változtatni, de meggyőződése, hogy 2—3 év alatt igenis lehet szép eredményeket elérni, ha rendszert követünk, ha egységesen karoljuk föl a háziipart és ha a mozgalmat támogatja a társadalom. Annak a mozgalomnak, amelyet ez egyesület kezdői megindítottak, célja az, hogy a szétforgácsolt erőket egyesítve, megfeszített erővel munkálkodjunk a háziipar fölvirágoztatásán. Ez az akció felölel minden egyes háziipari ágat, amely az ország egyes vidékein már eddig nagyra fejlődött és azokat változatlan eredetiségükben megőrizve akarja az élet gyakorlati szükségeihez mérten továbbfejleszteni. A termelés ilyetén szervezése mellett a másik föladat lesz az értékesítés országos szervezése, amely nélkül a mozgalom sikere nem volna teljes. Ezt a szervezetet az országos háziipari szövetkezet egy kézben akarja középpontositani Budapesten, másrészt a vidék nagyobb városaiban képviseletről gondoskodik, esetleg maga is önálló kereskedelmi vállalatokat alkot. A termelés és fogyasztás e kettős szervezése lesz főcélja az országos szervezetnek. Ennek keretén belül azonban a szövetség érvényre fogja juttatni az egyes vidékek háziiparának sajátos jelességeit és vidéki szervei önállók maradnak- a maguk működésében, de az országos középpont támogatásából fognak munkájukhoz erőt meríteni. Továbbá célja lesz azután a szövetségnek, hogy a magyar háziipar remekeit a külfölddel is megismertesse. A külföldi, aki hozzánk jön, meg kell hogy ismerkedjék a magyar ipar sajátos szépségeivel, karakterével és ha hazatér, emlékei között ott lesz az is, amelyet nemzeti iparunk termékeiből őriz meg. így fogunk a külföldön is nagy fogyasztó közönséget biztosítani háziipari produkciónk részére. Figyelmeztet arra, hogy a kezdet természetszerűleg nehézségekkel fog járni és talán nem fogja a vérmesebb reményeket kielégíteni. De ha a társadalom, a kormány nagyarányú támogatása mellett, készséggel siet az egyesület nemes munkájának istápolására, akkor a siker nem fog elmaradni. Az államtitkár beszédét hosszasan megéljenezték s egyhangúlag kimondva a Szövetség megalakulását, megválasztották a tisztikart. Elnök lett: Batthyány Lajosné grófné, társelnök : Szterényi József, alelnö- kök: Apponyi Albertné grófné, Bernáth Gézáné, Hirsch Jakabné, ifj. Wesselényi Miklósné báróné, Hatvány József, Mezőssy Béla, Teleki Arvéd gróf és Zsolnay Miklós, főtitkár: Márkus Miksa, pénztáros: Elek Pál. Igazgatósági tagok lettek: Andrássy Sán- dorné grófné, Apponyi Sándorné grófné, Baich Milánné báróné, Balás Béláné, Bartha Miklósné, Baross Károlyné, Batthyány Ti- vadarné grófné, Baumgarten Egmondné, Bornemissza Elemérné, Chorin Ferencné, Dessewffy Miklósné grófné, Földes Béláné, Gaál Jenőné, Horváth Elemérné, Holitscher Szigfridné, Hutyra Ferencné, Jekelfalussy Zoltánná, Károlyi Gyuláné grófné, Mailáth Gézáné grófné, Mandello Gyuláné, Markos Györgyné, Mikes Árminné grófné, Mosko- vitz Ivánná, Nemes Polixéna grófnő, Nend- vich Gusztávné, Pálóczy-Horvátli Zoltánná, Prónay Mihályné, Hampelné-Pulszky Polixéna, Semsey Boldizsárné, Surányi Miklósné, Széchényi Emilné grófné, Szegedy Györgyné, Szontagh Erzsébet, Szterényi Józsefné, Teleki Arvédné grófné, Teleki Sándorné grófné, Wekerle Sándorné, Wlas-
