Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-10-01
li. évfolyam. Október hó. NÉPSZÖVETSÉG. 5. oldal. sics Gyuláné, Zichy Sarolta grófnő, Bánffy Miklós gróf, Batthyány Lajos gróf, Bethlen István gróf, Benczúr Gyula, Burger Lajos, Chorin Ferenc, Feszty Árpád, Fischer Emil, Fittler Kamii, Gelléri Mór, Gerbeaud Emil, Gyömrői M. Manó, Hadik-Barkóczy Endre gróf, Hatvany-Deutsch Sándor, Hauszmann Alajos, Holló Lajos, Kertész Tódor, Kuncz József, K. Lippich Elek, Malonyay Dezső, Márkus Géza, Óváry Ferenc, Radisich Jenő, Rákosi Jenő, Somsich Tihamér gróf, Szávay Gyula, Szüry János, Tnék Endre, Teles Ede, Vay Péter gróf, Vágó Pál. Számvizsgáló bizottság: Fábry Samu, Fodor Jenő dr., Girardi József. Szakosztályok : I. Fonó-szövőipari szakosztály, elnök : Andrássy Tivadarné grófné, aleinö- kök: Sarlay Ferencné, Szalay Lászlóné. II. Hímző- és varrottas ipari szakosztály, elnök: Batthyány Lajosné grófné, alelnökök: Benczúr Gyuláné, Holló Lajosné. III. Csipkeipari szakosztály, elnök: Benyovszky Sándorné grófné, alelnökök: Orosdy Fü- löpné báróné, özv. Goszthonyi Béláné. IV. Kosár- és szalmaipari szakosztály, elnök: Vay Gáborné grófné, alelnökök: özv. Bö- gyay Kálmánná, Fernbach Károlyné. V. Agyagipari szakosztály, elnök: Hadik-Barkóczy Endréné grófné, alelnökök: Elek Pálné, Hoitsy Páiné. VI. Faipari szakosztály, elnök: Sztáray Sándorné grófné, alelnökök: Hubay Jenőné, Thék Endréné. A megválasztott tisztikar nevében Batthyány Lajosné giófné elnök mondott köszönetét a bizalomért és kérte a szövetség tagjainak támogatását. Márkus Miksa főtitkár bejelentette, hogy Orosdy Fülöpné báróné négyezer koronás alapítványt tett a szövetség céljaira, amit nagy lelkesedéssel vettek tudomásul. Batthyány Lajosné grófné •elnök ismételten köszönetétfejezveki Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternek és Szte- rényi államtitkárnak, továbbá a kormány kiküldötteinek, az alakuló nagygyűlést berekesztette. Az alakuló ülésről üdvözlő táviratot küldtek Izabella királyi hercegasszonynak, amelyben megköszönték, hogy az egyesület védőségét elfogadta. Felhívás. A mezőgazdaság csökkenő jövedelmezősége nem engedi a munkabéreknek a végtelenségig való emelését. Viszont a magyar nép nem képes a folyton nagyobbodó drágasággal szemben a nyújtható munkabérekből megélni! Más jövedelmi forrás után is kell néznie. Ilyen jövedelmi forrás a házi és népipar. Eme felhívásunkat, az igen tisztelt lelkész, tanító és jegyző urakhoz, mint a nép természetes vezetőihez intézzük. A magyar nép érdekében felkérjük őket, hogy községeik neveit, ahol bárminemű háziiparnak, igy : vessző, gyékény, szalmajonás, faragás, agyagmunka, botkészités, stb., stb. megfelelő előfeltételeit megtalálni vélik, arról bennünket értesíteni szíveskedjenek. Mi az ügy érdekében a földmivelésügyi minisztériumban haladéktalanul és díjtalanul eljárunk. A „Népszövetség“ szerkesztősége. Az egyesülés és gyülekezés Németországban. Abban a nagy társadalmi forrongásban, mely a mai kort állandó izgalomban tartja, a legnagyobb szerepet kétségenkivül a munkásszakszervezetek viszik. A szak- szervezetek az európai államok kormányainak majdnem mindenütt, nemcsak sok kellemetlenséget, de sok gondot is okoznak. A szakszervezeti intézmény tudvalévőén legerősebben Németországban van kifejlődve, ahol a különböző szakmáju egyesületek immár több mint 3 millió tagot számlálnak. Utánuk nyomban az osztrákok következnek mintegy 203.000 taggal és magában Bécsben 43 központi egylet, 13 helyi egylet és 493 helyi csoport működik. Ausztriában is, mint idenütt legjobban vannak szervezve a nyomdászok, akik egy szakmaszövetséggel, 15 tartományi egylettel és 67 helyi csoporttal rendelkeznek és 12.512 férfi tagjuk van. Igen erős még Ausztriában a vasúti munkások szervezete, amelyet 1 központi egylet, 311 helyi csoport vezet és 46.944 tagot számlál. Hogy a szocializmus és a szövetkezeti eszme mennyire terjed Ausztriában, arra nézve jellemző, hogy még az otthoni munkásnők is szakszervezetbe tömörültek és már 1906-ban 1 központtal, 22 helyi csoporttal működtek és közülök 1176-an voltak szervezve. Az osztrák szakszervezetek öt fillértől kezdve 1 koronáig terjedő járulékot szednek tagjaiktól hetenkint, de sztrájkok és kizárások esetén pótjárulékot is kivetnek a tagokra. Ez a rendszer egyébiránt minden államban uralkodik és a szakszervezetek vezetőiről határozottan el lehet mon
