Népszövetség, 1908 (2. évfolyam, május-december)
1908-09-01
II. évfolyam. Szeptember hó NÉPSZÖVETSÉG 11. oldal. A vékony gyökér, mit nem lehet meghámozni, jól megtisztítva és megszáritva kilogrammonkint 12—14 fillér, a megszári- tott szappangyökér héja 8 fillér árban értékesíthető. Hazánkban mindenütt előfordul még a vörös szappangyökér, ez sokban különbözik a fehér szappangyökértől, ritkábban használják, gyűjtése nem igen érdemes. Orosi angélika vagy angyalgyökér, előfordul hazánk északi vidékein, nedves réteken, árkok, patakok és folyók partján. Szára rendesen 130—230 cm., ritkán 4 m. magas. Szára vastag, belül üres, csöves. Levelei 30—50 cm. hosszúra is megnőnek. Julius és augusztusban virágzik. Az angyalgyökérnek pasztinákhoz hasonló szaga van. Ize előbb édes, utóbb keserű, csípős. Az angyalgyökeret mindenféle gyengeség ellen, leginkább gyomorerősitő likőrök készítésénél használják. Az angyalgyökeret ősszel vagy kora tavasszal ássák, megmosva mellékgyökereit összefonva, zsinegre felakasztva megszárit- ják. A megszáritott gyökér értéke kilogrammonkint 60 fillér. A keserülapu, bojtorján gyökerét kösz- vény és bőrbetegségek ellen orvosságnak használják. A bojtorján gyökerének vértisz- titó, vizelethajtó és izzasztó hatása van. A kiásott bojtorján gyökeréről a leveleket és szárat le kell vágni, földtől, piszoktól meg kell tisztogatni, a vastagabb gyökereket kétfelé kell hasítani. A napon vagy fütött szobában jól ki szárított bojtorján gyökér értéke kgr.-kint 20 fillér. A tarack gyökér forrázatát a mell el- nyálkásodása és székrekedés ellen használják. A tarack gyökerét késő ősszel vagy kora tavasszal kell kiásni, oldalgyökereitől megtisztítani, megmosni és megszáritani. A tarack kiszedésével a kertek és szántóföldek egy káros gyomtól tisztulnak meg. A szárított tarack-gyökér értéke kgr-kint 40 fillér. A ziliz gyökerének gyógyító hatását a nép sok helyen ismeri, gyökeréből mellfájás és köhögés ellen teát főznek. A zilizt sokan kertekben termesztik. A kiásott, vékonyan meghámozott,' darabokra hasítva jól kiszárasztott ziliz-gyökér értéke 40 f. Erdőkben bőségesen terem a páfrány, mit a nép ördögbordának nevez. Páfrány kéféle van, úgymint a férfias páfrány és az édes gyökerű páfrány. A férfias páfrány tőkéje legkitűnőbb orvosság a galandféreg és egyéb bélférgek ellen. Az édes gyökerű páfrány tőkéjéből mellfájás, köhögés és rekedtség elleni teát készítenek. A férfias páfrány tőkéjét júliustól szeptemberig, az édes gyökerű páfrány tőkéjét ősszel és tavasszal kell szedni. Az édes gyökerű páfrány levele 15—30 centiméterre nő meg, mig a férfias páfrány levele 1 méterre is megnő. Mindkét páfránynak a tőkéjét kell gyűjteni. Az apró gyökerektől és levelektől megtisztított, megszáritott férfias páfrány tőkéje kilogrammonkint 20 fillér, az édes gyökerű páfrány tőkéje 60 fillér árban értékesíthető. A felsoroltakon kívül még van sok értékes gyógynövény, minek gyűjtésével akkor, midőn nincs más munka, jövedelemhez jutna az értelmes, szorgalmas nép. Dr. Páter Béla kolozsvári akadémiai tanár a „Vadon termő gyógynövények“ cimíi könyvében, melyet az ifjúsági könyvtár részére megrendeltem, az összes gyógynövények le vannak rajzolva és írva, úgy hogy abból bárki megismerheti a gyógynövényeket. Sajnos, kevesen vannak még, akik vadontermő gyógynövények értékében, szétszórtan levő milliók összegyűjtésével foglalkoznak. A tanító ur felolvasása után egy ifjú Rákosi Viktornak „Elkorhadt keresztek“ cimü könyvéből olvasott fel. A-felolvasás hatása alatt végezetül lelkesedéssel énekelték el a „Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar“-t. A mikor az ifjak kiértek az útra, a hold elöbujt egy felhő mögül megvilágította az ifjak útját, kik sietve mentek haza, meg sem álltak a korcsma előtt. A korcsmából csak éjfél után jöttek ki a részeg alakok, a hold szégyenében a felhők mögé rejtőzött és az üvöltő szél, szomorú hangján, hervadásról és enyészetről suttogott. Szentannai Sámuel.
