Népszövetség, 1907 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1907-02-20 / 1. szám
7 vittek soha sehol, mit én két szóval tudok megjelölni: A társadalom monizmusa. Meg akarom magyarázni, mit értek alatta. Felfogásom a természetiekben is teljesen eltér a modern tudósokétól. Általában idealista vagyok, a lélek halhatatlanságát hiszem és meggyőződésem az, hogy a lélek az ember legfontosabbik része, mely örök és elpusztíthatatlan életű; Az örök teremtés, örök tökéletesedés valódi isteni munka, úgy kifejezve, ahogy ezt megtanultuk. Az időben, a térben mindenütt, minden atomban jelenlevő Isten véghetetlen bölcs munkája. Ebben az értelemben vett monizmus az én monizmusom, mit rendületlenül hiszek. Az evoluczió tana, mindenki által elfogadható formában. A társadalom ugyanezen törvény alá esik. A társadalom természetes evolucziója kell hogy előbb-utóbb megszülje azt, ami a társadalom elérhető legnagyobb tökélyére vezet és ez a társadalom monizmusa lesz. Mikor a társadalom csak egyféle embert fog ismerni, az Isten képmására teremtett embert. Egyféle jogot fog mérni mindenkinek, az Isten képére teremtett ember egységes jogát, ebből az egységes jogból a tulaldon- jogát kipusztitani, kihasítani, kitaszítani és sutba lökni nem lehet, nem szabad és nem is szükséges. Ahogyan az embernek tulajdona az életepárja, a gyermeke, a családja, éppen úgy tulajdona az, amit jogos munkájával káresett. De az egyenlő politikai jogok megadásával meg kell adni mindenkinek az egyforma jogot a vagyon szerzésére és megtartására. Sajnos, az elmúlt idők erre nemhogy egyforma jogot nem adtak mindenkinek, sőt előjogokat adtak egyes társadalmi kiválasztottaknak. Első és fő teendő a munka és tőke teljes egyenjoguvá tétele, mint szerintem nem forradalommal, nem öldökléssel, nem felforgatással, hanem a munkát, ezt a közgazdaságilag és társadalmilag a tőkével egyenjogú faktort a munkás elem egységes táborába egyesítésével, a munka hatalmának, erejének, érdekképviseltének megteremtésével a maga magasztos piedesztáljára kell emelni. A munkának és munkásnak hatósági jelleget és funkcziót, juditum parium alapján bírói hatáskört, tanácsot, érdekképviseletet kell adni, hogy megtudja védeni önmagát. És akkor nem lesz szükség a tőkére törni, azt felosztani akarni, erejét ezáltal megsemmisíteni, megölni. A munka és tőke, mint egyenjogú testvér, azonban csakis olyan társadalomban képzelhető, a hol mindenkinek egyenlő joga van.
