Nemzeti Népművelés, 1908 (1-9. szám)

1908-05-01 / 8. szám

i9U8. május 1. NEMZETI NÉPMŰVELÉS. 5 egyesület néhány müvésztagja a helybeli tanítóképző ifjúsá­gának közreműködésével. A közgyűlés második napján, a tanitóképzés törvényes rendezése került tárgyalásaid. Előadó: Nagy László igazgató volt. Baló József dr. e tervezetben a tanitóképzés ujjáteremtésének felderűlését s egy régi vajúdó kérdés megoldását látja, Nagy László indokolásában arra utal, hogy tervezete tulajdonképpen módosítása az 1898. évinek. Ma már a felvétel, tanterv, tanári testület mindinkább egysé­ges lesz, de nem látja az egységességet a tanitóképzés nem­zeti érdekét tekintve. És mig sok elemi iskola nemzetiségi iskolából lett újabb időben magyarrá, addig tanítóképző egy sem. Tervezete éppen azért az utóbbi szempontra különös súlyt helyez. A nagy fontosságú szervezési javaslat, melynek tárgyalása közben különösen Molnár József és Guzsvenitz Vilmos vettek sok másokon kívül tevékeny részt, a következő kérdésekkel foglalkozik: 1. A tanító- és tanitónőképző intéze­tek fentartása. 2. Felvétel. 3. Tanulmányi ügyek. 4. Tanári testület és igazgatás. 5. Tanárok fegyelmi ügye. 6. Tanitó- képesitő vizsgálat. 7. Tanítóképző tanárok képzése és képe­sítése. 8. Felügyelet. A tervezet a megszerzett jogokat épség­ben óhajtja tartani, de az államnak szélesebb körű felügye­leti jogot ad mind a képzést, mind a képesítést illetőleg. Emelni óhajtja a tanitóképzés színvonalát vagy a felvételnél a magasabb előképzettség megkivánásával, vagy az évfolya­mok számának szaporításával. Megszabja a tantárgyakat, a német nyelvet azonban elveti s csak ott tanítandó, a hol a lakosság maga is német, éppen mint minden nemzetiségi vi­déken tanítandó az ott honos nyelv. A képesítő vizsgálat két részből áll, u. m.: első és második vizsgálatból. Az elsőt a négy évfolyam elvégzése után azonnal letehetik a jelöltek; a másodikat legalább egy évi gyakorlat után. Elvileg rendkívül fontos a tervezetben, hogy a vizsgáló-kizottság elnökét a miniszter nevezi ki, továbbá, hogy a második vizsgálat ösz- szes tárgyai és az írásbeli dolgozatok magyar nyelven ejten- dők meg. A tanítóképzőket kiveszi a tanfelügyelők hatásköre alól; külön felügyelőket óhajt, öt feliigyelőségi kerületre osztva az országot. A közgyűlés utolsó száma a tisztujitás volt. El­nökké egyhangúlag Baló József dr. választatott meg. Alelnökké; Nagy László, Orosz István, Guzsvenitz Vilmos, Mohar József választattak meg. Felelős szerkesztő: Farkas Sándor. Főtit­kár: Mészáros Jenő, Titkár: Ribiczey Erzsébet. Pénztáros.” Horvay Ede. Tükördarabok. Az erkölcsi bizonyítvány. ■ Öreg, töpörödött anyóka tipeg a kapitány elé. Mig ősz fürtjei a füle mögé simítja, látszik, hogy a bevezetésen gon­dolkozik Végre is bele fog: — Instálom, a fiamnak erkölcsi bizonyítvány kék. — Adunk. De hogy hívják a fiát? — Kovács Janinak. — Oszt’ jó gyerek az a Jani? — Mint az irós vaj. — Rendben van. Adjon a fiának egy koronát és aztán küldje el holnap az erkölcsi bizonyítványért. — A fene! Hogy én Janinak egy koronát adjak? Hogy még beigya az a gazember! Hiszen amúgy is sokat ellop tőlem, az az akasztófára való. Hogy ezek után milyen lesz az erkölcsi bizonyítvány, nem tudjuk, de sejtjük. Úgy fog kezdődni: Kovács Jani ki­fogástalan előéletit egyén, stb. Odavaló. Vidéken történt, ott a hol bizonyos kishitű emberek szörnyen sokat adnak arra, ha a „Hirkürt“, vagy a Bugaci Közvélemény“ egy-egy báli referádájában, avagy temetési hírében a névsorba bele bigyesztenek egy-egy nevet, föléke- sitve azt a notabilitás jelzőjével. A napokban valahol iskola­széki gyűlést tartottak, arról is ékes referádát irt az egyik notabilitás, a kiről a szerkesztőségben mint „baromfi“-ról szok­tak beszélni. Mikor a segédszerkesztő, egy várakozó állapot­ban levő ifjú titán és örökösen az Akadémia dijaira pályázó drámairó a kész anyagot megkapta, rettentő haraggal kiál­tott fel: — Szerkesztő ur! Még is csak borzasztó, hogy ez a barom, magát a legelőre teszi. — Nem is olyan borzasztó, barátom. Hisz odavaló! hírek. Jubiláló tanító. Szegedi tudósítónk irja, hogy Géczy Károly királyhalmi tanító május hó 31-én fogja 30 éves ta­nítói jubileumát tartani. Az ünnepségre Szeged társadalma már most készülődik. Az üdvözlő beszédet Becsey Károly dr., országos képviselő fogja tartani. A régi tanítványok deputá- cióját Sőreghy Mátyás dr. fogja vezetni, mig a mostani tanít­ványok nevében Pintér Etelka fog beszélni. A királyhalmi függetlenségi és 48-as pártkör, melyet Géczy kollégánk ala­pított és a melynek alapításától kezdve máig is ő az elnöke, a jubileáns tiszteletére 2000 koronás alapítványt tesz, mely­nek kamatait évről-évre a történelemből legjobb előmenetelt tanúsító iskolás gyermek kap. A becsületes munkát — amikor a társadalom igy becsüli meg, jól esik nekünk e hirt re­gisztrálni. Tanítói állások a fővárosban. A fővárosban évről- évre szaporítják a tanító állások számát. Az idén is 60 ta­nítói és tanítónői állásra hirdetnek pályázatot. Bár az állá­sok száma tekintélyes summa, de azért sok az eszkimó, ke­vés a fóka. Annyi megbízott, ideiglenes és óradíjas működik a fővárosban, hogy minden állásra jutna belőle három ember. Képzelhető, hogy micsoda harcot kell a pályázónak megvívni, hány alázatos ember kopogtat kihallgatásért, protekcióért. A ki mindezt e nélkül úszta meg és még is szerencsésen beju- t dt a fővárosi iskolákhoz, valóban meseszert! szerencséje volt. Ma már az ilyen szerencse is megszűnt, ma olyan pro- takíorokat mozgósítanak, a kik szívesebben kérnének főis- pánságot jelöltjük számára. Mindezeket azért Írjuk, hogy az esetleg pályázni szándékozó kartársainkat a csalódásoktól és a haszontalan bélyegköltségtől megóvjuk. Néptanítók jutalmazása. Sopron vármegye kir. tan­

Next

/
Thumbnails
Contents