Nemzeti Népművelés, 1908 (1-9. szám)
1908-05-01 / 8. szám
4. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1908. május 1. Ne mondják azt, hogy a nép ott sem veszi igénybe az orvos alkalmazását, a hol arra alkalma és módja van. A szegény ember is szereti a gyermekét és ha betegség alkalmával javasasszonyhoz folyamodik, azt azért teszi, mert neki a patika drága és szentül meg van győződve arról, hogy ott kiuzsorázzák. Ha a törvény könyörtelenül üldözni fogja a kuruzslókat s viszont az emberséges törvénynyel lehetővé teszik a szegény emberek gyermekeinek is a gyógykezeltetést, akkor az is keresni fogja az orvost. Persze mindég azzal érvelnek, hogy a közegészségügy államosítása milliókat emésztene föl. Olyan országban, a hol a suhintó kaszás ezrivel vagdalja embereit és a hol annyian halnak meg esztendőnként, ott, nem volna szabad garasoskodni és e fontos állami érdek előtt a takarékosság politikájával begombolkozni. Úgy az állami honvédelem, mint a közgazdasági szempont érvel a mellett a gondolat mellett: hogy a testi épség ápolása első feladat. A gyökeres reform egyedül a közegészségügy államosítása és az ingyen gyógyszerek alkalmazása. Addig is, azontúl is igénybe lehet venni az iskolát, mely a maga keretében a felnőttek részére egészségtani felolvasásokat rendezzen, a leánynövendékeknek tapintatos módon tanítsa a gyermeknevelés fontos feladatát. Ha Németország menyasszonyai nem szégyenük elfogadni a fölvilágosító, gyermekneveléssel foglalkozó füzetkéket mikor az anyakönyves feleségnek avatta őket fel, nálunk is lehetne a mátkapárokat arra figyelmeztetni, hogy születendő gyermekeiket, hogy neveljék. A minap alföldi falucskában jártam. Egy 2500-at számláló jómódú községben, a nélkül, hogy járvány volna a faluban, egy hónap alatt 21 kis gyermeket rajtolt el a halál. Viszont mindenfelől azt halljuk, hogy a felnőtt generáció satnyái. Egy-egy katonai sorozó bizottság, rettentő jelentésekben számol be a legénység testi erejéről. Mit igazol ez? Azt, hogy a népnek a higiéniáról fo- fogalma sincs, ellenben káros szenvedélyekből bőven kiveszi részét.. Ugyan kinek ne fájna az, ha a magyarság pusztuló erejétől annyi meg annyi szomorú hirt hall? Óh ha csak a kis hantok alatt nyugvó kisdedek beszélni tudnának, mennyi kinos kérdést tennének fel, melyre mi nem tudnánk megadni a kielégítő feleletet. Mert védekezésünk jogtalan, szegénységünk nem mentség. Ott a hol ágyúkra gyilkoló eszközökre van pénz, az ember életét is menteni kell. A cél nem lehet az, hogy mindenáron kevesbítsük az emberiséget. Elég baj, hogy az „egyke“ úgy is gomba módon terjed. Mentsük meg azokat, a kik élnek 1 (Facset.) Verner Sándor. Előfizetési felhívás. A Nemzeti Népművelés szerkesztősége és kiadóhivatala, mély tisztelettel kéri a tanítói kart, kegyeskedjenek a mi lapunkat egyesületek, iskolák és tanítók figyelmébe ajánlani. Hivalkodás nélkül mondjuk, hogy lapunk kezdetétől fogva soha se a hatalom kegyét hajhászta, soha se bókolt ha kellett, ha nem, de mindég a tanítóság igaz érdekében szólalt fel. Lapunk a fizetés rendezés előtt alakult, a jobb jövő, a gondtalanabb kenyér megszerzéséért. A toldás-foldás törvényével a tanítóság jogos érdeke éppen nincs kielégítve, a mit maga a dicsőített miniszter is elismert. Most, mikor minden téren, minden társadalmi osztály a maga érdekéért tömörül, nekünk is meg kell szervezni azt a tábort, melynek erejéről, kívánságáról egy orgánum, at mitói érdekek igazságáról nyílt, őszinte hangokat adjon. Valóban az áldozat- oly csekély azért a lapért, melynek előfizetési ára egy évre 6 korona, félévre 3' korona. Tudjuk mi nagyon jól, hogy a tanítónak nagyon be kell osztani azt a kevés garasát, most mikor olyan nagy a drágaság, de éppen azért küzdünk, hog/ a magunk emberségéből magunknak jobb jövőt teremtsünk. Vegyünk példát a munkás osztálytól, a mely a maga pártlapját istápolja, törekvéseiben segíti, diadalát biztosítja. Mi Ígérjük, hogy becsületes múltúnkhoz híven, a jövőben íölfrissiilt efővel mindenkor készséggel szolgáljuk úgy az összes, mint a tanítóság egyes tagjainak ügyét, ügyes-bajos dolgát. Terjesszék hát e lapot mint a tanítóság igaz barátját, a mit elvárva vagyunk kiváló tisztelettel: A Nemzeti Népművelés szerkesztősége és kiadóhivatala. EG Y E S D L E T I ELET. Az Aradvidéki Tanító Egyesület közgyűlése. Az ország egyik 'legtekintélyesebb tanító egyesülete, május közepén tartja közgyűlését. A programm most is szép, tartalmas; előadói előre sejtetik a látogatót!ságot, a sikert. Sófalvi György aradi népiskolai igazgató „Az Országos Bizottság újjá szervezésének kérdéséről, Czobor Ottó aradi tanító, „A tanítói állás jogviszonyáról“ tart előadást, mely utóbbi kérdést al: malissá tette a közigazgatási bíróságnak egy döntvénye, a mely a tanítóság korpótléka és nyugdíjigénye szempontjából igen jelentős. Györgyi Kálmán az országos iparművészed egyesület főtitkára-a népiskolai rajzoktatásról tart gyakorlati tanítást, melyen bemutatja a gyermekrajzokat is. Itt feltűnést fog kelteni az amerikai és japán gyerekek rajza, mely a szakköröket is meglepte A népiskola gazdasági irányú oktatását fogja elősegíteni Jablonovszky József dr. a központi rovartani állomás vezetőjének előadása. A gyűlést 2 napra tervezik. Tanitóképzö-tanárok gyűlése. A Tanitóképzőtanárok ^ Országos Egyesületének közgyűlésén a melyet husvét hetében Sárospatakon tartottak Katonáné Thuránszky Irén igazgató mondott emlékbeszédet az elhunyt Peres Sándor" egyesületi elnökről, Majláth József gróf „Mit várunk a képzőintézetek hatásától a mi szociális munkánkban“ címmel tartott érdekes előadást, a melyet Geőcze Sarolta fejtegetései egészítettek ki. Délben diszlakoma volt, este pejig jól sikerült, miivészi színvonalú hangversenyt rendezett a tápintézett nagytermében az
