Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-01-15 / 1. szám
8 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1907. január 15. illami tanítókra nézve megállapított alapfizetésre (1200, illetőleg 1100, vagy 1000 korona) neveztetnék ki, inig ellenben a nem államosított valamelyik más községi és felekezeti népiskolánál 10 vagy több év óta működő községi és felekezeti tanító az uj fizetési törvény alapján 1000, 1600, 1500, illetőleg 1400 korona összfizetés élvezetébe jut. Nehogy ilyen sérelmes helyzetek előállhassanak, Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter az uj fizetés-javaslatba oly rendelkezést szándékozik felvenni, hogy az állami kezelésbe vett községi vagy felekezeti népiskoláknál alkalmazásban levő tanítóknak állami iskolai tanítói fizetésre való igényjogosultsága a községi és felekezeti népiskolánál az 1893. évi XXVI. t.-cz. életbeléptetői, pontosan 1893. évi október hó 1-től megszakítás nélkül töltött tanítói szolgálati évek beszámításával álla- píttatik meg.- A kath. iskolaügyi tanács decz. 27-én -tartotta első ülését Jordán Károly dr. apát, elnök vezetése mellett. Jordán Károly dr. elnöki megnyitójában bőven foglalkozott a szocziálizmussal s beszédében rámutatott arra, hogy míg az állami tanítók között bár elvétve is akadt egy-egy tanító, aki a szocziálizmus követésére biztatta társait, a kath. tanítók 25-ezernyi táborában ilyen egyetlen-egy sem akadt. (És ennek konstatálásával mit akart Jordán Károly dr. úr elérni?! Szerk.) Az elnöki megnyitó után felolvasták a tanács kinevezéséről, illetve megerősítéséről szóló okmányt, majd pedig megalakították a szakosztályokat és tankönyvbiráló-bizottságokat. Ezután Barabás György foglalkozott a tanítók fizetési ügyével, mely után elhatározták, hogy Zichy Gyula gróf püspök vezetésével küldöttséget menesztetlek a herczegprimáshoz és a kormányhoz a memorandum átadása végett, mely a tanítók kívánságait a következő pontok szerint adja elő: 1. Bármily hazai nyilvános állami, községi, felekezeti vagy nyilvánossági joggal biró alapítványi, uradalmi, társulati és magánnépiskola tanítója köztisztviselőnek minősíttessék, az iskola jellegének érintése nélkül. 2. Mivel a tanítói oklevél az érettségi bizonyítvánnyal legalább is egyenértékű. Magyarország összes okleveles és a magyar nyelvet tökéletesen beszélő hazafias tanítói, tekintet nélkül arra, hogy milyen jellegű iskolánál működnek, a tisztviselői rangsor XL, X. és IX. fizetési osztályába az 1904. évi I. t.-czben meghatározott személyi pótlékok alkalmazása mellett besoroztalak; ellenben a hazafiatlan elemek semminemű fizetésjavítást vagy segélyt ne kapjanak. 3. Az 1893. évi IV. t.-cz. akként módosíttassák, hogy a tisztviselő fogalma alá az elemi, polgári és felső népiskolai tanító (nőtanító) kifejezetten befoglaltassék. 4. A hol az iskolafentartó a rangsornak megfelelő fizetést a tanítónak megadni nem képes, a tanító mostani fizetését az államkincstár a rangsornak megt'elelőleg kiegészíti. 5. A hazafias felekezeti és községi iskolafentartók iskoláik fejlesztésére és a kornak megfelelő fölszerelésére indokolt előterjesztés alapján méltányos államsegélyben részesülnek. 6. A kántori állás egészen külön hivatal lévén, a kántori jövedelem ne tekintessék tanítói fizetésnek. 7. A tanítói fizetések kiegészítésére adott államsegélyek és a korpótlékok a tanítónak saját kezéhez utal- ványoztassanak. 8. A terménybeli fizetések töröltessenek el, a földhozam becsértéke pedig egységesen állapítandó meg. 9. Minden, legalább két tanítóval biró népiskolánál 400 —600 korona fizetéstöbblet adassák az igazgató (vezető) tanítónak. 10. Az uj népiskolai törvény kötelezzen minden iskola- föntartót, az előző szolgálat beszámítására. 11. A gazdasági ismétlőiskola külön szakiskola lévén, az abban működő összes tanítók személyi járandósága egyenlő alapon rendeztessék. 12. A szolgálati évek száma szállíttassák le 35 évre. 13. Az uj fizetésrendezési törvény szerint a tanítói fizetések 1907. január 1-től számítva egészítendők ki. 14. Az országos tanítói nyugdíjtörvény a fizetésrendezés alapján még az 1907. év folyamán módosítandó. 15. Az egyenlőség elve a törvényben kifejeztessék s ebből kifolyólag a kormánytól várják a nem állami tanítók azokat a vasúti kedvezményeket, amelyeket állami kartársaink élveznek. — A hitoktatók értekezlete. A magyarországi r. k. Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete decz. 28-án a Szent István-Társulat díszetermében értekezletet tartott, melyet Dudek János dr. elnök, egyetemi tanár nyitott meg. Az elnöki megnyitó után megalakították a tisztikart. Elnök lett Dudek János dr. egyetemi tanár, másodelnök Kánter Károly apát, kir. várplébános, ügyvivő- alelnök Pokorny Emánuel dr. főgimnáziumi hittanár, titkár Aubermann Miklós budapesti belvárosi segédlelkész, jegyző Breyer István dr. fővárosi hitoktató, pénztáros Magdics Ignácz dr., a Ranolder-intézet igazgatója, ellenőr Kruwald Ottó főreáliskolai hittanár, könyvtáros Nagy Ferencz fővárosi hitoktató. A választás után Mázy Engelbert dr. ben- czés igazgató tartott előadást az erkölcsi fejlődésről; Pokorny Emánuel dr. ügyvivő-alelnök pedig a vallástan módszeres tanításáról értekezett. Ezután a választmány tartotta meg az ülését.- Törvényhatóságok a tanítók mellett. Udvarhely és Háromszék vármegyék ismertetett határozatát újabban Bácsbodrog vármegye is magáévá tette. Mint Zomborból jelentik, a törvényhatóság egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a tanítók érdekében felír a parlamenthez. A föliratban kérni fogják, hogy az iskola közhivatalnak, a tanító pedig köztisztviselőnek ismertessék el. A tanítók alapfizetése 1400 korona legyen, mely 2600 koronára emelkedjék. A fizetést egyöntetűen kell rendezni minden iskola fajban. 1907. január 1-étől kezdve minden tanító eddigi teljesített szolgálati évei arányában megfelelő rangosztályba jusson. Katholikus tanítók a herczegprimásnál. Az Országos Katholikus Tanügyi Tanács decz. 29-én, Vaszary Kolos bibornok herczegprimás előtt tisztelgett, hogy a magyar katholikus tanítói kar újévi hódolatát kifejezze. A küldöttség tagjai voltak: Jordán Károly dr. apát egyházi, Ember Károly lovag világi elnök, Keményffy Dánéi!, Szám- borovszky Rezső és Dobos János tanácstagok, a küldöttség vezetője Jordán Károly dr. rövid szavakban tolmácsolta a magyar katholikus tanítók őszinte ragaszkodását és hódolatát és arra kérte a herczegprimást, hogy a fizetésügyben emelje fel szavát, hogy a tanítói fizetések rendezésekor az egyenlő képesítés, hivatás mellett az egyenlő fizetés érvényesüljön s különbség ne tétessék az állami és nem állami tanítók között. A herczegprimás szivesen fogadta a küldöttség tisztelgését és nyomatékosan adott kifejzést ama véleményének, hogy a katholikus tanítóság kívánalmait méltányolja és jogosnak ismeri el azt az óhajt, hogy a tanító és tanító között a fizetésben külömbség ne tétessék, sőt ezen felfogását már Apponyi Albert gróf miniszter előtt is hangoztatta. A tanítók körében általános örömmel fogadták a herczegprimás kijelentéseit. A küldöttség azután Kohl Medárd felszentelt püspöknél tisztelgett, ki előtt szintén kifejezte az újévre jókivánatait. Megjutalmazott tanítók. A Vizcsöpp-társaság minden évben 50-50 K karácsonyi jutalmat szokott kiosztani oly tanítóknak, akik nemzetiségi vidéken működve, a magyar nyelv tanításában kiváló sikert értek el A múlt év karácsonyán a következő tanítók kaptak ily jutalmat:
