Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-11-01 / 20. szám
4 NEMZETI NÉPMŰVELÉS. Szerencsétlenek. Hisz abba még több' gyerek fér! Láttam, hogy olyan subjektiv értelmek hatása alatt állanak, mely helyes ítéletüket nagyban befolyásolja. Elballagtam a községházára. Itt meg vigasztaltak. Hál Istennek! Minden bajon segítve lesz. Iskolát emelnek. Szépet, nagyot, méltót a magyar kultúrához. íme be vannak az iratok (erjesztve a vármegyéhez. Telek is van, minden van. Csakhogy valahol megakadt! Ez az kérem! Megakadt. Ez a magyar betegség. Eltérések a közigazgatás labyrintusában. Megakad, végleg megakad ! Megakad az én toliam is, ha azokra a szegény gyermekekre gondolok, kik gyermek éveik tekintélyes részét azokban az odúkban töltik el. Ti szegény gyermekeim, csak utál íal gondolhatok majd vissza ama bűzös, sötét barlangra, melyben 2 méteres gyalult padjaitokban 8-9-en szorongtatok. És t. szerencsétlen kartársak kik tanultatok, értelmi, erkölcsi, aestetikai és testi nevelésről, itt akarjátok, ebben a taposó malomban értékesíteni képességeiteket? Ezekben a termekben, hol az értelem elhomályosul, az öröklött aestetikai hajlandóság eltompul, a test elsatnyúl ? . Ki törődik veletek? De ki törődik a leendő polgárokkal? Senki. Csöndes megnyugvással nézi a hatóság, hogy képességeiteket kizsákmányolja a nem törődömség és annyi életet mesterségesen, embertelenül, rövidít meg a kultúra koldus mivolta. ... .. Látogató. EGYESÜLETI ÉLET. Délvidéki tanítók gyűlése. A Krassó-Szörény vármegyei Tanító Egylet október 9-én Karánsebesen tartotta meg közgyűlését. A gyűlésen 250-nél több tanító jelent meg közöttük több, a vármegye területén működő polgári isk. tanár is. A közgyűlést a Hymnusz elé- neklése után Zöld József egyesületi elnök nyitotta meg, üdvözölte az egybegyült tanítóságot, üdvözölte a megjelent vendégeket, a kik között kiemelhető Berccz Gyula kir. tanfelügyelő, a Ferenc József rend lovagja, Burdea Szilárd kir. tanácsos, országgyűlési képviselő, vagyonközségi elnök, Burdeán Oktáv polgármester, a Ferenc József rend lovagja, Földi Jenő kir. s. tanfelügyelő stb. Az elnök elfogadásra ajánlotta az üdvözlő sürgönyöket a melyeket a tanítók zajos helyesléssel és éljenzéssel el is fogadtak. Sürgönyileg üdvözölték Gróf Apponyi Albert minisztert, Molnár Viktor és Tóth János államtitkárokat és Halász Ferenc miniszteri tanácsost. Az elnök meleg szavakkal kérte a nemzetiségű román tanítókat, hogy egy célt szolgálva, egy utón haladva szolgáljuk a haza érdekeit. (Nem kérni kell azt tőlük, hanem követelni. Cikkíró.) A kérésre a román tanítók nem feleltek, hanem hallgattak. A gyűlés megnyitása után Burdeán Oktáv polgármester igen meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlést, örömének adott kifejezést, hogy az Egyesület a 10 évi, tehát a jubiliált közgyűlését Karánsebes város falai között tartja meg. Utána Burdea Szilárd kir. tanácsos képviselő köszöntötte a tanítóságot kérve őket, hogy 1907. november 1. minden válaszfal romboltassák le, a tanítóság egymást testvérként szeretve, igyekezzék minden néptanító az erős, a nagy Magyarország kiépítését célzó munkában előre, de min- digcsak előre törni. (Tudni illik igy szoktak beszélni a képviselők. A szerk.) Majd Zöld József mielőtt a tárgysorozat megkezdődött, emelkedett szólásra és üdvözölte Berecz Gyula kir. tanfelügyelőt a ki a közel múltban töltötte be 30 éves működését. Berecz Gyula megköszönte a megemlékezést és kérte a tanítóságot, hogy most nem ünneplésre jött, hanem munkára, hagyjon föl az áradozó szóval, tehát munkára fel! Ezután Keszler Károly aradi áll. tanképző intézeti tanár tartott igen tartalmas előadást. „A gyermeki lélek pathologiájau címen. Sajnálatos, hogy az egyesületnek túlnyomó része román tanítói a magyar nyelvben nem birnak oly jártassággal s igy Keszler magas szárnyalásu felolvasását nem értették. Keszler előadása után kérte, hogy írjon fel. az egyesület a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a pedagógiai tantervbe vegye föl s igy a tanítójelöltek a gyermek testi és lelki hibáiról ismeretet vehessenek és hogy az iskolai orvosi rendszer, szvi.esebb rétegben ismertetődjenek. Utána Huszár Imre egyesületi jegyző tartott előadást, „A tanítók társadalmi munkássága — ifjúsági egyesületek“ címen. Felolvasása tartalmas és szép volt. De azt annyit hallgattunk már, hogy a tanító legyen a nép lelkiorvosa, vezetője és mindenben segítő társa dolgozzon izzadásig, de arról ritkán szól a krónika, hogy jutalmat is nyer és az érdem. 30—50 koronával tüntetik ki a tanítót, és annyit egy jó szemrevaló kappan után is kap a gazda a baromfi kiállításon. Huszár Imrének az volt az előadói javaslata, hogy Írjon fel az egyesület a miniszterhez, miszerint ifjúsági egyesületet vezető tanító jutalmat kapjon. (Rendszeres fizetést, nem jutalmat kell kérni! A szerk.) A két előadás után kisebb egyesületi ügyeket tárgyaltak le: Szóba jött az Eötvös alap is. Volt felszólaló, a ki szövetkezeti alapra kívánná azt fektetni, s hogy megszűnne az a mostani kunyoráló rendszer, mert úgy mond, ha minden tanító egy 50 koronás részvény jegygyei tagja lenne az egyesületnek, az többet eredményezne, s ha fizet rendesen az ember, akkor ott követeljék is, nem úgy, mint most, hogy koldul az egyesülettől, de az alamizsnát sohase kapja, mert odaadják, rendesen a protekciósoknak. A határörvidéki tanítók a tanfelügyelőtől kértek felvilágosítást, hogy ővelük, mint akik sem nem állami tanítók, sem nem községi tanítók, hogyan fog gondoskodni az állam? A tanfelügyelő megnyugtatta őket, előadva, hogy ügyük kedvező elintézés előtt áll a minisztériumban, hiszi, hogy az állam valamennyi határvidéki iskolát átveszi kezelésébe. Gyűlés után, mint-a hogy történni szokott-itt is bankett volt. Háromszáz ember jelent meg rajta. Délvidéki tudósitó. * A Torda-Aranyos Várme^ i Általános Tanítótestület 30 éves jubileuma. A Torda Aranyos V .rmegyei Általános Tanító Egyesület 1907. évi november hó 7-én jubiláns diszgytilést tart, november hó 8-án pedig XXX. rendes közgyűlését folytatja, melyeknek tárgysorozata a következő. A diszgyülés november 7-én a Vármegyeház nagytermében délelőtt 11 órakor tartatik a kö-
