Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-11-01 / 20. szám

NEMZETI NÉPMŰVELÉS. 5. Í907. november 1. vetkező tárgysorozattal: 1. Himnusz. 2. Elnöki megnyitó, dr. Moldován Gergely egyemi tanár, tiszteletbeli elnök által. 3. Üdvözlések. 4. Visszapillantás az egyesület 30 éves történe­tére. Felolvassa: Denrény Endre testületi elnök. 5. A „Tanítók Hunyadi Házá“-ban létesítendő szobaalapitvány letétele. Elő­adó : Székely Albert. 6. A diszgyiilés bezárása. Téglás István kir. tanfelügyelő, tiszteletbeli elnök által. 7. Szózat. Délután 2 órakor a „Koronában“ közebéd. — Hangverseny az egye­sület pénztára javára. A XXX. rendes közgyűlésen november hó 8-án: 1. Himnusz. Énekli: a közönség. 2. Elnöki megnyitó. 3. Titkári jelentés. 4. Tarlózások népiskoláink ügyviteli bajain s javas­latok azok orvoslására. Előadó: Tulogdi Pál. 5. Szavazatsze­dő bizottság kiküldése: a megüresedett tisztviselői állások betöltésére. (Választandó: könyvtáros és jegyző). 6. Az új tan­terv anyaga feldolgozható-e az osztatlan népiskolában, vagy nem ? Vitatétel; előterjeszti Székely Albert. 7. A gazdakörök és szövetkezetek alakítása. Előadó: Csiky Viktor. 8. A tanító­testület munkarendje az 1907—1908. egyleti évre. Bemutatja: Létai Antal. 9. Költségvetés az 1907—1908. egyleti évre. Elő­terjeszti; özv. dr. Szentpétery Lajosné — Haller Zsuzsa. 10. A választmány által kiküldött bizottságok jelentése : a) könyv­tár, b) pénztár, c) irattár, d) szoba-alap, e) tanszermúzeum, f) Benedek-alap megvizsgálásáról. 11. Szavazatszedő bizottság jelentése. 12. Indítványok tárgyalása. 13. A gyűlés bezárása. 14. Szózat. Énekli: a közönség. A rendes közgyűlést megelő­zőleg d. e. 9 orakor a „Segélyegyesület“ tartja meg közgyű­lését. A kik elszállásolásra igényt tartanak és a díszgyülést ; követő közebéden részt óhajtanak venni, szándékukat legké­sőbb november hó 1-ig Bölöni István egyesületi alelnöknél (Torda) jelentsék be! HÍREK. Változás a Néptanítók Lapja szerkesztőségében. Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter Újváry Bélát a Néptanítók Lapja szerkesztésétől felmentvén, helyébe Benedek Eleket, az ismert irót nevezte ki a lap főszerkesztőjéül. Benedek noha nem tanító ember, a tanítóknak lapját fogja szerkeszte­ni. Benedek Elektől mindazonáltal feltesszük, hogy nívós, tartalmas jó újságot fog csinálni, mert eddigi működése, tan­ügyi munkássága bizonyítja, hogy a tanügyhöz ért és a ta­nítókhoz mindég emberséges szive volt. A távozó Újváry Bélának sok ellensége volt, de mi a mikor távozik helyéről elismerjük róla, hogy a Néptanítók Lapja az ő tizenkétévi szerkesztése alatt még is nagy átalakuláson ment keresztül. A kik a régi Gyertyánffy lapját ismerték, eno.nerik, hogy a lap úgy tartalom, mint szellem tekintetében sokat haladt Új­váry kezében. Neki ha néha olyat kellett Írni, mely a tanító­ság érdekei ellen voltak talán, nem ő volt a hibás, hanem az intézmény, mely a lapra behódoló politikát oktrojált. Ha Benedek ezen változtat, a sokat szidott Senki Lapjából kedvelt újság lesz, főleg akkor, ha a rovatokat nem osztja ki kizá­rólag atyjafiainak, hanem teret és alkalmat ád másoknak is, hogy a Néptanítók Lapjába írhassanak. Hisszük, hogy igy is lesz. A magyaróváríak ünnepe. Pataki Villibáld a magyar­óvári állami elemi iskola tantestületének egyik legképzettebb tagja, most ünnepelte 25-éves működésének jubileumát. Pa­takit — a kit személyesen ismerünk — nem tett fáradtá az idő, pedig az iskolában olyan első volt, mint a társadalom munkájában, a magyaróvári társadalom szívélyes ovációban részesítette. Az előkelő emberek ép úgy kifejezték hálájukat, mint a szegénysorsú emberek. Még a kollégák üdvözlete és kézszoritásai is igaz, benső volt, mert Pataki soha rosszat nem, csak jót tett mindenkivel. Jószívűségénél csak szerény­sége nagyobb, mert ha stréber lett volna, ő már rég direk- toroskodna. Persze az ilyen embernek kijár abból, mint a mit ő is kapott a magyaróváriaktól, ellenben jutalomról szó sincs. Nem baj. A Patakiék világának még el kell jönnie. Lesz idő, mikor a munka és a tehetség lesz az első s akkor Patakiról sem feledkeznek meg. Állami iskola Mezőtúron. Mint értesülünk Halász Fe- rencz kultuszminiszteri tanácsos Eötvös K. Lajos Jász-Nagy- Kun-Szolnok megye tanfelügyelőjével Mezőtúron járt, a hol az iskolák államosítása ügyében tárgyaltak. A tárgyalás rövid volt, mert az állam oly kedvező feltételekhez kötötte az ál­lamosítást, hogy a tárgyaláson jelen voltak a kötendő szer­ződés minden pontját helyeslőleg vették tudomásul. Hja! könnyű Mezőtúrnak. Tóth János államtitkár a képviselője. Házi ipari tanfolyam. A földmivelésügyi miniszter érti a dolgát. A makói gazdasági ismétlő iskolában házi ipari tanfolyamot rendez az intézet tanulói számára. Felsőbb leányiskola Székelyudvarhelyen. Udvarhely vármegye közigazgatási bizottsága nagy jelentőségű akciónak ügyében tette meg az első lépéseket. A Székelyföldön nagy az értelmiség száma, de nincs iskola, a mely a leány gyer­mekeknek nevelésében alapozott műveltséget adna. A közigaz­gatási bizottság most azon fáradozik, hogy az udvarhelyi polgári leány iskolát felsőbb leány iskolává szervezi, melyet a vidék is nagy szimpátiával fogadna. Játék közben. Farkas Károly és Horváth Pista keszii iskolás fiuk katonásdit játszottak. A történelemből már tudták, hogy az ellenség fegyvert fog egymásra. Farkas Károly pus­ka hiányában kővel pótolta a golyót. Sebtében úgy dobta meg Horváth Pistát a szemén, hogy a fiúnak a szemgolyója ketté repedt és azonnal megvakult. Tanítói jubileum. A garamvölgyi tanítótestület Garam- szécsen tartott gyűlése alkalmával, két kiváló tagját ünnepelte. Bores Ferencz garamszécsi áll. el. iskolai igazgató és Pravtik Mihály garamszécsi áll. tanító betöltvén 25 éves működésüket, a tanitöség megragadta az alkalmat, hogy e két tanítót üd­vözölje. A kir. tanfelügyelőség nevében Bihary István tollnok, a Gömörmegyei általános tanítótestület nevében Déry Ede főjegyző, a gondnokság nevében Golola János plébános az elöljáróság nevében Gölniczky Gyula községijegyző, a volt ta- nitványol nevében Bjél Béla jogszigorló beszélt. Az ünnepen több táviratott és levelet olvastak fel. Volt minden, csak ju­talom nem. Botrány a martonosi iskolában. A martonosi g. kel, szerb iskolában cifra állapotok vannak. Az iskolának csak két tanítója van, de ezek se férnek meg egymás mellett. A tanító berontott a tanítónő osztályába és lehordta a kisasz- szonyt. Ám a kisasszony Éva lánya, jobban győzte nyelvvel, a gyermekek előtt olyan kifejezéseket használt, hogy a szülők följelentették. Egy kis inóresre jó lesz őket megtanítani.

Next

/
Thumbnails
Contents