Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-06-15 / 11. szám

8 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1907. junius 15. Nem állítja, hogy a javaslat nem érinti a felekezetek autonómiáját, de semmi esetre sem sérti. (Úgy van. Helyes­lés ) Ne azok izgassanak a javaslat ellen, akik az autonó­miát csak köpönyegnek tartják, hanem Írassák alá a tilta­kozó iveket a tanítókkal s vájjon akad-e egyetlen-egy tanító is, akinek az autonómia állítólagos megsértése miatt nem kell fizetésrendezés. (Tetszés.-) A javaslatot a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. (Éljenzés és taps.) Vidd Aurél: Nem válhat törvénynyé egy olyan javas­lat, mely nem az ország összes lakosának jólétét tartja fő- czéljának. Szerinte a javaslatnak alapelve téves s elő­terjeszteni akkor, mikor még azt sem tudják, hogy közjőgi állapotunk miként fog alakulni, valóságos bűn. A következő határozati javaslatot nyújtja be: »Utasítja a Ház a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter urat, hogy törvényes hatáskörén belül haladéktala- lanul intézkedjék az iránt, hogy a hazánkban divó nyelvek a különböző vidékeken a nyelvterületeken elhelyezett állami tanitóképezdékben oly mérvben tanítassanak, hogy az azokból kikerülő tanítók a növendékeket anyanyelvü­kön oktatni képesek legyenek. Balogh Ernő: A javaslat hosszú idő mulasztásait pó­tolja helyre. A legalsóbb néprétegekbe világit s annak mű­veltségi fokát emeli. (Helyeslés) A javaslatot elfogadja. (Ál­talános élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, A vitát bezá­rom és kijelentem, hogy a Ház a tárgyalás alatti javaslatot általánoságban elfogadta. (Helyeslés). Április 15. Elnök: Mindenekelőtt az előadót illeti meg a szó, majd pedig azokat, akiknek joguk van a zárszó jogával élni, abban a sorrendben, amint indítványaikat beadták. Vértan Endre előadó újólag elfogadásra ajánlja a ja­vaslatot. Elnök : Polit Mihály képviselő urat illeti a szó. (Halljuk !) Polit Mihály: Biztos benne, hogy a római szentszék se helyesli a javaslatot, csak ki kell kérni a véleményét a bécsi nuncziátura utján.. . . (Nagy zaj.) Sümegi Vilmos : Hát a balázsfalvi érseket ne kérdez­zük?! (Derültség.) Felkiáltások-. Semmi köze ehhez Romának! Polit Mihály : kéri határozati javaslatának elfogadását s a törvényjavaslat mellőzését. Goldis László: Nem fogadja a javaslatot. Április 16. Mihályi Tivadar azt kívánja, hogy a közoktatási kor­mány a magyar nyelv tanítását tegye fakultativ tárgygyá. Szkicsák Ferencz szerint ha a javaslat törvényerőre fog emelkedni, a tanítók minden erejükkel a magyar nyelv tanítására fognak töredni, csakhogy a fegyelmit elkerüljék, de más tárgyakat elfognak hanyagolni. Ebből is nyilvánvaló, hogy a javaslat nem fog eredménynyel járni, sőt a szocziá- lis bajokat fogja szaporítani. A haza érdekében nem fogadja el a javaslatot. Vidd Aurél a benyújtott határozati javaslatának az elfogadását kéri. Elnök a tanácskozást befejezetnek nyilvánija. Következik a részletes tárgyalás. A czimnél. Mania Gyula módosítást nyújt be arra nézve, hogy a javaslatnak a következő czimet adják : »Törvényjavaslat a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól és szol­gálati viszonyairól, valamint a magyar nyelvnek a nem ál­lami elemi népiskolákban való tanításáról.« Vertán Endre előadó : Nem járul hozzá Mániu módo­sításaihoz s kéri az eredeti szöveg elfogadását. Apponyi Albert gróf vallás és közokt.-ügyi miniszter: T. képviselőház! Molnár Jánost, képviselőtársam fejtegeté­sének csak a törvényjavaslat czimére vonatkozó részével akarok foglalkozni, mert a házszabályok szerint ehhez van nekem csupán jogom. De egyre mégis ki kell térnem, t. i. nyilatkozatának azon részére, amelyben ő mintegy félreér­tett szavaimat magyarázta meg. Itt megint én ő vele szem­ben magyarázhatnám félreértett szavait vagy legalább félre­értett szándékomat, mert t, képviselőtársam nehézményezi azt, hogy én beszédemben neki azt a szemrehányást impu- táltam velünk szemben, a kormánynyal szemben, hogy mi egyáltalában azon idő alatt, amelyet tulajdonképpeni koáli- czionális czéljaink megvalósítása igénybe vesz, egyéb refor­mokat és eszközlünk és rektifikálja, hogy ilyen szemrehá­nyást tenni, hogy ezen körülményt szemrehányásképp velünk szemben felemlíteni az ő szándékától távol áll. Teljesen honorálom t. képviselőtársamnak azt a felszólalását, hogy csakugyan azokból az idézetekből, amelyeket bészédéből felolvasott, kitűnik, hogy ilyen szemrehányást velünk szem­ben nem emelt és hogy ő neki saját szavai magyarázatában ebben tökéletesen igaza van. De t. képviselőtársam a védekezés alkalmából némileg a támadás terére is lép át s azt mondja, hogy ő nem azt kifogásolja, hogy a kormány a koáliczió tulajdonképpeni hármas czélján kívül még egyébbel is foglalkozik, hanem azt, hogy a kormány a koáliczió hármas czéljából kettővel, t. i. a választási jog reformjával és az alkotmánybiztosité- kok létesítésével egyáltalában nem foglalkozik. . . . Molnár János: Nem foglalkoztatja a Házat! Apponyi Albert gróf vallás- és közokt.-ügyi miniszter: . . . nem foglalkoztatja a Házat. Nos t. képviselőház, az elsőre nézve t. i. a választási jog reformjára nézve, t. képviselő- társam maga is elismeri, hogy ez huzamosabb időt igénybe­vevő művelés, tehát talán nem szemrehányásképpen emlí­tette, (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) hogy a kormány ezzel még: nem foglalkoztatja a Házat. Más hangon nyilatkozott azon­ban az u. n. alkotmánybiztositékok kérdésében s itten idé­zett tekintélyes lapokból is ao hangulatot kifejezésre juttató olyan nyilatkozatokat, amelyek a kormányzati programm ezen részével, ennek megnyilvánulásával szemben bizonyos türelmetlenséget árulnak el. Hát t. képviselőház, ha türel­metlenséggel, mint hangulattal van ezen a téren dolgunk, nekem ez ellen semmi kifogásom sincs. Hanem t. képviselő­ház, a politikai bizalom éppen abban áll, hogy feltételezzük (Zaj. Halljuk! Halljuk!), hogy az a kormány, amely iránt bizalommal viseltünk, azokat a kérdéseket, amelyeknek meg­oldására vállalkozott, meg fogja oldani helyes irányban s meg fogja oldani akkor és úgy, amikor és ahol azt a kö­rülményeknek útmutatása szerint lehetőnek, helyesnek és szükségesnek látja. (Élénk helyeslés.) A trónbeszédben kö­telezettséget vállalt a kormány azoknak az alkotmánybizto- sitékoknak keresztülvitelére, amelyek a trónbeszédben meg­jelöltettek. Tenni fogja és helyén csak úgy maradhat meg, ha t. Ház neki előlegezi azt a bizalmat, hogy szándékos mulasztást ezen a téren nem fog elkövetni s hogy ezt az ígéretét, programmjának ezt a pontját, mint minden mást,, befogja váltani s hogy erre az időpontot saját belátása sze­rint jelölhesse meg. (Helyeslés.) Ez, t. képviselőház, foly a kormány és azt támogató többség közti viszonyból. Ha ezt a bizalmat a kormány nem bírja a többség részéről, akkor annak megvannak a maga parlamenti következményei. (Igaz 1 Úgy van!) Ennyit csak mellesleg mondok t. képviselőtársam beszédének ezen részére. Ami már most a törvényjavaslat cziméhez beadott kétrendbeli módositványt illetti, én mindkettővel szemben a törvényjavaslat czime eredeti szövegének fontartását kér­ném. És pedig Molnár János t. képviselőtársam módositvá- nyéval szemben egyszerűen azért, mert ez a kifejezés: hit­felekezeti népiskola, a népiskolára vonatkozó összes törvé­nyeinken végigvonul. Ha most ennek a törvényjavaslatnak

Next

/
Thumbnails
Contents