Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-06-15 / 11. szám

1907. junius 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 9 alkalmából azt megváltoztatnók, akkor a czimben bizony' talanságot keltenénk arra nézve, hogy tulajdonképpen minő iskolákra vonatkoznak ennek a törvényjavaslatnak intézke­dései, akkor bizalmatlanságot keltenének a hazai bevett vallások és azok külső organizmusai, a hitfelekezetek bir- tokállamánya iránt, akkor nem juttatnók kifejezésre azt az iskolafentartó hatóságot, amelynek jogait ebben a törvény­ben meg akarjuk óvni. Az ellentétet nem fogadhatom el, amely a »hitfeleke­zeti« kitételnek a »hitvallásos«-sal való kicseréléséből kö­vetkeznék, mert bocsánatot kérek, valamennyi népiskolánk, törvényhozásunk eddigi intézkedései szerint és azon szellem szerint, amelyet én föntartani kívánok, hitvallásos iskola abban a tekintetben, hogy azoknak a növendékei hitvallá­sos oktatásban részesülnek (Igaz! ügy van!), úgy hogy itt hamarjában, kellő megfontolás nélkül egy ellentét látszatát idéznök elő, ahol ellentét nine , elleniét nem is akarjuk, hogy legyen. Hát méltóztassék, t. Ház, a régi, bevett termi­nushoz ragaszkodni, mert ennek fentartásából semmi uj nem következik, semmi, ami bármely irányban aggasztó le­hetne, vagy félreértést kelthetne, holott uj terminus beillesz­téséből mindenféle félreértés és aggodalom is keletkezhet­nék, anélkül, hogy annak előidézésére bárminő okot látnék. Ami Mániu Gyula t. képviselőtársam indítványát illeti, ha az ő javaslatát fogadnék el és a törvényjavaslat czimét ugy dolgoznék át, mint ahogy ő szeretné, akkor csakugyan nem födné törvényjavaslat czime a törvényjavaslat tartalmát, mert ha jól emlékszem arra a szövegre, amelyet én csak futólag láttam, ő a törvényjavaslat czimében csak azt akarja kitenni, hogy ez a törvénjavaslat rendezi a községi és hit- felekezeti néptanítók járandóságait. . . . Mániu Gyula: És szolgálati viszonyait ! Apponyi Albert gróf vallás- és közokt.-ügyi miniszter . . . szolgálati viszonyait és a magyar nyelv oktatássát. Bo­csánatot kérek, de ez a czimzés az intézkedések egész so­rozatát, amelyek ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak, figyelmen kívül hagyná, mert ebben a törvényjavaslatban szó van pl. a tanítók alkalmazásának módjáról, ez pedig nem a tanító szolgálati viszonyát érinti, mert szolgálati vi­szonya csak annak a tanítónak van és lehet, aki már al­kalmazva van. (Igaz! Ugy van!) A tanító alkalmazásának mikéntje a népiskola jogviszonyaihoz tartozik és nem a tanító szóig ilati viszonyaihoz. Azonkívül ez a törvényjavaslat tartalmaz bizonyos határozatokat — és ezek talán nem a legkevésbbé fontosak — midőn az iskolák egész sorozata ál lapotának megvizsgálására adatik hatalom a kormánynak, midőn bizonyos iskolák be is zárathatok : mindezt sem a »magyar nyelv tanítása,« sem »a tanító szolgálati viszonyai« kitejezés nem fedezné. És ha volna őszinteség hiánya a czimben, hát talán éppen olyan czimben mutatkoznék az őszintesség hiánya, amely esetleg az igen életbe vágó in­tézkedések megjelölését a czimből kihagyná. Ha én olyan czimet javasoltam volna, mint aminőt t. képviselőtársam javasolt, bizonyára, bocsánat ezért a gyanúért (Derültség) — talán nem gyanúsítás, hanem gyanú — t. képviselőtár­sam azt lobbantotta volna szememre, hogy én a czimben nem merem bevallani, hogy ez a tanító szolgálati viszo­nyainak rendezésén kívül még kiterjed olyan intézkedésekre is, amelyekben nemcsak a tanítóval, de magával az isko­lával szemben is jogokat igényel magának az állam. Azt hiszem, a czim, amint ez megvan állapítva, megközelilbető- leg a legjobb; természetesen novelláris törvénynek, amely nem, hogy ugy mondjam, organikus reform, hanem csak a iegsürgösebb hiányokon segít, a legsürgősebb intézkedéseket akarja megvalósítani, a legégetőbb hiányokat akarja kikü­szöbölni, egy ilyen törvényjavaslatnak nehéz olyan czimet adni, amely egész tökéletesen kifejezésre juttassa annak tartalmát, se kevesebbet, se többet ne mondjon, mert hisz azt is kifogásolja t. képviselőtársam, hogy vannak a nép­iskoláknak számos oly viszonyai, amelyeket ez a törvény nem szabályoz. Igaz de hisz nem is mondja a czim, hogy az állami és nem állami népiskolák »összes« jogviszonyai­ról, hanem csak jogviszonyairól. Hát én ennél jobb és megfelelőbb czimet nem tudok, azért kérem a beadott módositványokkal szemben az ere­deti czimet elfogadni. A Ház a czimet a közoktatási bizottság szöveg zésé­ben fogadja el s Molnár és Mániu módosítását mellőzi. A második szakasznál. Óváry Eerencz módosilást nyújt be arra nézve, hogy segédtanítók egy és ugyanazon állomámáson egy évnél hosszabb ideig ne legyenek alkalmazva. Ooldis László azt ajánlja, hogy a hitfelekezetek segéd­tanítót a közigazgatási bizottság engedélyének kikérése nél­kül is alkalmazhassanak. Arról is gondoskodni kíván, hogy a községek padolt szobákat adjanak a tanító részére lakásul, valamint hogy a tanító élethossziglan alkalmaztassák. Meg­felelő módosítást nyújt be, s a következő bekezdést kivánja még a szakaszhoz toldani. Államsegélyes iskoláknál a segédtanító fizetéséhez az állam is hozzájárul a rendes tanítói alafizetéshez való hozzájárulási összeg arányában. A segédtanítók önállóan külön osztály csak ideigle- ' nesen s legfeljebb egy évig vezethetnek és legalább évi 800 korona tiszteletdijban részesitendők. Szkicsák Ferencz: Az alapfizjtés egyenlővé tételét 1907. év julius 1-től kivánja egyenlővé tenni. Április 17. Hoffmann Ottó a következő módosítást nyújtja be : Államsegélyes iskoláknak a tanító elhalálozása al­kalmával félévig alkalmazandó segédtanító fizetéséhez a közigazgatási bizottság véleményezése után a kormány is hozzájáru'hat a rendes tanítói fizetés arányában. Tóth János a következőleg kívánná meghatározni a módosítás szövegét: Államsegélyes iskoláknál a rendes tanító halála ese­tén, ha a tanító övegyet és árvát hagy hátra, az alkal­mazott segédtanító fizetéséhez a halálozás napjától szá­mított félév alatt az állam is hozzájárul abban az arányban, amely arányban a rendes tanítói fizetés is kiegészitettik. Csernoch módosítását, mely a tanító és tantónő há­zaspár lakásáról intézkedik, a magáévá teszi, úgyszintén Óváry módosítását is. Szkicsák módosításának elfogadását ellenzi. Goldis László és Hoffmann Ottó módosításaikat visz- szavonják. Lnptulajdo nos és kiadó : Kovács Q-yula. Amerikai Cott a ff e-szivólé g rendszerű HARMONIUMOKAT, ! valamint európai rendszer szerint legolcsóbban szállít . Pajkr Rezső és Tsa BUDAPEST, X-, Delej-utcza 11. (Tisztviselőtelep.) Árjegyzék ingyen és bérmentve. BW~ Részletfizetésre 8 koronától feljebb. "Ä! Tanerőknek s lelkészeknek külön °/o engedmény. n harmnnilimnk mindkét rendszer szerint és minden nagy- 1101 IIIU311II111Uil ságban pontos orgonaméretekkel templo­mok, szemináriumo k részére és mint gyakorló orgonák. Bér mentes szállítás az utolsó vasútállomásig.

Next

/
Thumbnails
Contents