Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)
1907-02-30 / 4. szám
1907. február 28. NEMZETI NÉPMÜVETÉS 9 (Fizetés.) 2. §. A községi és hítfelekezeti rendes tanítóknak évi alapfizetése az első és második polgári lakbérosztályba sorozott községekben legalább 1200 koronában, a harmadik lakbérosztályba sorozott községekben legalább 1100 koronában, a többi községekben pedig legalább 1000 koronában állapítandó meg. Az iparos- és kereskedőtanoncz-oktatásért, továbbá a gazdasági ismétlő-iskola vezetéséért nyert tiszteletdíj ezen alapfizetésbe be nem számítható. A segédtanítók önállóan külön osztályt csakis a köz- igazgatási bizottság engedélye folytán, még pedig csak ideiglenesen vezethetnek és legalább évi 800 korona tiszteletdíjban részesítendők. Minden rendes tanítót a fizetésén kívül még természetben tisztes lakás (legalább két szoba, konyha, kamra és a legszükségesebb mellékhelyiségek), továbbá legalább egy negyedholdnyi kert, vagy ennek egyenértéke illet meg; ezek hiányában pedig minden tanítónak a fent megjelölt lakbérosztálynak megfelelő lakáspénz, a lakbérosztályokba nem sorozott kösségekben évi 200 korona lakáspénz jár. Több tanítóval biró iskoláknál a nőtlen tanítók és a tanítónők természetben való lakását, illetőleg lakáspénzét a helyi iskolai hatóság a fennebbítől eltérőleg is rendezheti. Az 1868: XXXVIII. t.-cz. 139. és 140. §-ainak rendelkezése, mely szerint a megürült tanítói állomás legfeljebb félév alatt betöltendő és ezen idő alatt az iskolában segédtanító (tanítójelölt) alkalmazandó, továbbá a tanító halála esetén özvegye és árvái a halálozásnak napjától számított félévig az egész fizetést és lakást élvezik, végre az ugyanazon törvényczikk 138. §-ának első pontjában foglalt rendelkezés, mely szerint a tanítók élethosszig választatnak, a hítfelekezeti elemi népiskolákban működő tanítókra is kiterjesztetik. (Korpótlékok.) 3. §. A községi és a hítfelekezeti elemi népiskolánál alkalmazott rendes tanítók korpótléka a következőben állapít- tatik meg: 5 évi szolgálat után 200 K 10 évi szolgálat ntán ismét 100 „ 15 évi szolgálat után újra 100 „ 20 évi szolgálat után ismét 200 „ 25 évi szolgálat után újra 200 „ 30 évi szolgálat után ismét 200 „ Ezen korpótlék az alapfizetésbe be nem számítható. A korpótlékokra azon szolgálati idő ad igényt, amelyet a rendes tanító szabályszerű képesítéssel az állomás végleges elfoglalásáról, legfeljebb azonban 1893. évi október hó 1-től megszakítás nélkül eltöltött; a jelen törvény hatályba- lépte után alkalmazott rendes tanítóknál pedig az a szolgálati idő ad igényt, amelyet a tanító a 33. §-ban előirt eskületétele és állomásának véglegesen történt elfoglalása után megszakítás nélkül eltöltöttt. A szolgálat igazolt megszakításának tekintendő az a körülmény, ha a tanító betegség, vagy egyéb tőle nem függött körülmény miatt volt kénytelen tanítói szolgálatát elhagyni és ezt a körülményt távozása alkalmával a kir. tan- felügyelő előtt igazolta. Egyes iskolafentartóknak a korpótlékra vonatkozólag már fennálló, vagy ezután alkotandó szabályzatai érvényben maradnak, ha azok a tanítókra nézve legalább is az ezen §-ban megállapított kedvezményt biztosítják. A jelen törvény életbeléptétől kezdve minden tanító, aki a megkívánt törvényes képesítéssel bir és a törvény fel- jételeinek megfelel az itt megszabott korpótlék élvezetébe lép. Ennélfogva mindazok a tanítók, akik a jelen törvény életbeléptekor az 1893. XXVI. t.-cz. 2. §-a alapján már az első, vagy a második 100—100 koronás évötödös korpótlék élvezetében vannak, a jelen törvény életbeléptétől kezdve még 100 korona korpótlék kiegészítésben részesítendők. 4. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter feljogosít- tatik, hogy a községi és felekezeti elemi négiskoláknál huzamosabb időn át kiváló érdemeket szerzett néptanítók részére az állami költségvetésben e czélra megállapított hítel keretében a közigazgatási bizottság és a kir. tanfelügyelő javaslatára évi 200 K fizetés természetével biró személyes pótlékot engedélyezhet. (Természeti járandóságok.) 5. §. A tanító fizetése, mint eddig szokásban volt, állhat készpénzen kívül természetben szolgáltatott járandóságokból is, vagy földbirtok jövedelméből, a jelen törvény 7. és 8. §-iban foglalt megszorítással. 6. §. A tanító készpénzfizetését az iskolafentartó köteles havonként vagy évnegyedenként, mindig előlegesen kiszolgáltatni. 7. §. A tanítói fizetés egy részének terményekben való kiszolgáltatása csak oly feltétel alatt engedtetik meg, ha ezen terményeket az iskolafentartó a tanító közbejötté nélkül szedeti be és előre megállapított mennyiségben szolgáltatja a tanítónak még pedig úgy, hogy az évi utolsó részletet legkésőbb november hava végén átadja. Ha az iskolafentartó a tanító terménybeli járandóságát nem szolgáltatná e megszabott módon ki, vagy ha az a termés átlagos minőségének meg nem felelne, akkor a termény helyett annak értékét készpénzben köteles fizetni.- 8. §. A tanítói javadalmazás kiegészítő részét alkotó iskolai ingatlan haszonélvezetének pénzbeli egyenértékét — nem értve ide a természetben nyújtott lakás és házikert haszonélvezetét — minden egyes tanítói állomásra nézve külö.n- külön kell megállapítani. E megállapítás alapjául — az összes adók levonásával — az ugyanazon községben hasonló minőségű ingatlanért előrhető haszonbér szolgál és ehhez hozzáadandó még a községi (hitközségi) lakosok által az ingatlan megmívelése körül netalán teljesített szolgáhnányok pénzbeli értéke. Ugyancsak községenkét, az utolsó három évi (1904—1906) átlagárak alapján kell megállapítani a tanító által élvezett terményjárandóságok (életneműek, fa, jószág-tartás stb.) pénzbeli egyenértékét. Az értékmegállapitások ellen az érdekelt fél 30 napon belül felszólalással élhet a közigazgatási bizottsághoz, melynek határozata ellen, az 1896: XXVI. t.-cz. rendelkezéseinek szem előtt tartásával, még a m. kir. közigazgatási bíróság előtt panasznak van helye. Az 1893. XXVI. t.-cz. alapján már megtörtént megállapítások, amennyiben azok alapján a tanító már állami fizetéskiegészítést nyert, érintetlenül maradnak. 9. §. Ezentúl az elemi népiskolákban önálló tanítói teendők ellátására csak rendes tanítói állások rendszeresíthe- tők és a tanítói állások csak érvényes tanítói oklevéllel biró egyénekkel tölthetők be. A rendes tanítói állásra a jelen törvény 29. §-ában és az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 139. §-ában említett eseteket és a 2. §. 3. bekezdésében engedett ideiglenes intézkedést kivéve, segédtanító nem alkalmazható. 10. §. Az iskolafentartók kötelesek a tanítói fizetésekről egyenként nyilvántartást vezetni. Ennek alapján kitüntetett hátralékok a tanító panaszára vagy hivatalból történt feljelentés esetén az egyes adósoktól közigazgatási utón hajtandók be. A végrehajtás módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a belügyi és pénzügyi miniszterekkel egyetértőleg, rendeleti úton állapítja meg. (A kántori fizetés.) 11. §. Ha a hitfelekezeti iskola tanítója az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 141. §-ának harmadik bekezdése értelmében kántori teendőt is végez, a tanítói fizetés megállapításakor a jelen törvény 2. §-ában megállapított legkisebb fizetés erejéig
