Nemzeti Népművelés, 1907 (1-24. szám)

1907-09-16 / 17. szám

1907. szeptember 16. 6. NEMZETI NÉPMŰVELÉS. Kérelem. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság adat­gyűjtő osztálya felkéri mindazokat a szülőket ped igógusokat, akik gyermektanulmányozás céljából bármely irányú rendsze­res vizsgálatot folytatnak, vagy a gyermek testi és lelki élete fejlődéséről pontos adatokat gyűjtenek, hogy munkálkodásuk irányáról s eddigi módszereikről az adatgyűjtő szakosztályt értesítsék. Ciin: Nagy László, a Magy. Gyermektanulmányi Társaság ügyvivő alelnöke, Budapesten, Vili. kér., Üllői-űt 16/b. A kiskatonák. Abból az alkalomból, hogy Fazekas Ágoston, Pestmegye derék alispánja, kibocsájtotta az iskolás­fiuk katona-csapatjairól szóló, lelkesedéssel fogadott rendele­tét, a „Budapesti Hírlap“ a következő sorokkal vezette be a rendelet kommentálását: Valamikor régen, a hetvenes évek legelején történt, hogy a kultuszminisztérium kísérletet tett a fővárosban iskolai zászlóaljak fölállításával. A tanács fölkarolta az eszmét, az állam fizette a költségek nagy részét. Minden elemi iskolából kikerült egy-két századnyi kiskatona, valameny- nyi itézetből tizenöt zászlóaljnyi liliputi hadtest. A zsenge vi­tézek a tornaórákon kívül megtanulhatták a fegyverfogásokat, a csapatalakzatok formálását, a fölvonulást, kifejlődést, kettős- és négyes-rendekben masirozást. Rendruha nem járt nekik; de kaptak gyerekpuskát, patróntáskát, minden csapathoz egy- egy dobot és kürtöt, minden zászlóaljhoz egy-egy nemzeti lobogót. Az egész kisded ármádia főparancsnokává Rudolf trónörököst nyerték meg, aki akkor maga is tizennégy éves fiú volt s az ily katonásdiban láthatóan nagy öröme telt. De az intézmény nem sokáig maradt fönn. Egyszer csapott nagy parádét a Vérmezőn a kis főparancsnok szeme előtt, aki fé­nyes kiséret élén végig lovagolta a fiuk hosszú harcvonalát s azután zeneszóval elléptette az összes zászlóaljakat. A király­fi azután kinőtt ebből a mulatságból s a kiskatonákkal nem törődött senki tovább. A csapatszervezet fölbomlott, a katoni nevelés abban maradt, a játékfegyverek elhányódtak s a rend- mozdulatok tanítása összeolvadt a tornával.“ Hogy Fazekas­nak mi a célja vele, azt elmondta, de hogy a katonák dre- szurája javít e az iskolán, azt nem mernénk mondani Gyászhir. Heiner Lajos, szakonyi tanító, az alsó sop­roni ev. egyházmegyei tanítói kar egyik legmunkásabb tag­ja, élete 48 ik, hivataloskodásának 28 ik évében váratlanul elhunyt. Legyen könnyű neki a siri álom, emlékezete legyen közöttünk áldott! Uj iskolák. Marosvásárhelyt uj felső kereskedelmi isko­la nyílott meg Nagy Endre szakavatott igazgatása alatt. — Temesvárt egy alsófoku kereskedelmi, egy polg. leányiskola és egy elemi iskolát állítanak. — A máramarosszigeti piarista algimnáziumot fokozatosan főgimnáziummá fejlesztik. Hasonló­kép a szentgotthárdi állami algimnáziumot is. Az V. osztály mindkét helyen az idén megnyílott. — A dunamelléki ref. egyház ref. felsőbb leányiskolát állít fel Budán, idazgatónője Fráter Eszter lett. — A fiumei felső keresk. iskolát tengeri kereskedelmi iskolává fejlesztik, az idén a tengeri kereskedel­met rendes tárgyként tanítják. — A fővárosban uj főgimná­ziumot nyitott az állam, Kőbányán, ahol az idén megnyílt már az első és második osztály. A tisztviselőtelepen is meg­maradt a gimnázium. Sok a tanítónő. Nagyon sok. Ötezernél több az elő­jegyzett nők száma, a kik a főváros valamelyik iskolájába szeretnének bejutni. Már pedig lehetetlen, hogy ezeknek bár­mily csekély részét is elhelyezzék, mert a tanügyi osztályból értesülünk, hogy nincs üres állás, nincs semmi mód az al­kalmaztatásra. Ez a kijelentés megdöbbentő szociális kérdésről rántja le a leplet. Mennyire igaza van a Magyar Tanügynek, ebben a mondásában. Az uj tanterv követelményei. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi Minjszter Ur 1905. évi 2202. sz. rendeletével kiadott népiskolai új tanterv az 1906/7. iskolai évvel életbe lépett. Noha a tanterv csak az állami és községi tanintéze­tekre nézve kötelező, mindazonáltal annak helyes tananyag- beosztását és az eredményes tanítás és tanulás szempontjából egyaránt célszerű berendezését összes hazai elemi iskoláink alapul vették s aszerint folytatják a tanítást. Az új tanterv helyes alkalmazásának fő kellékei és eszközei a megfelelő tankönvek. Ezekről a Franklin-Társulat és a Lampel-féle könyv­kiadócég gondoskodott, amidőn minden tantárgy tanítására több új könyvet adott ki, azok megírására a legjobb nevű szakférfiakat kérvén fel. Hogy a kiadócégek által forgalomba hozott s elismerő szak-kritikák alapján engedélyezett népiskolai tankönyvek az üj tanterv és utasítások szellemének, a mód­szeres tanitástan követelményeinek és egyáltalában a mai kor fokozott igényeinek minden tekintetben megfelelnek, ennek legfényesebb bizonyítéka az, hogy e könyveket az ország leg­több iskolája elfogadta s azokkal a tantestületek és iskolák teljesen meg vannak elégedve, úgv hogy azok használata hosz- szú időre biztosítva van. É jeles tankönyvek érdekében a „Szatmárvármegyei általános tanitóegyesület elnöksége“ által 1907 évi junius hó 25.-én kibocsátott körlevélből idézzük a következőket: „A szatmárnémeti-i állami tanítótestület észre­vételei és bírálata alapján a Lampel Róbert kiadásában meg­jelent és j. alatt csatolt jegyzékben felsorolt tankönyveket a szatmármegyei kartársak figyelmébe melegen ajánlom. Mivel a szatmárnémeti-i áll. iskolák együttes tanítótestülete az ösz- szes megjelenő elemi iskolai tankönyvek beható tanulmányo­zását feladatául tűzte ki, hogy az ezután következő évekre módjában álljon a lehető legjobbakat kiválasztani, a szatmár­németi-i együttes áll. iskolai tanítótestület ez irányú vélemény­nyilvánítása megbízható tájékoztatóul szolgálhat. Lampel Róbert ezég kötelező ígéretet tett arra, hogy minden egyes tankönyve után (darabonkint) 2 fillért a szatmármegyei általános tanító- egyesület pénztárába befizet és 10% tankönyvet ingyen jut­tat a szegény gyermekek számára. A testület által jelzett hiányokat és hibákat a használt tankönyvekben kijavítja.“ A magunk részéről is csak ajánlhatjuk tisztelt kartársainknak, hogy egyetértve a nevezett két legnagyobb könyvkiadó-cég jeles kiadványait szíveskedjenek bevezetni. A könyvek, me­lyek ma már az ország legtöbb iskolájában használatban van nak, — eléggé ismertek. Mindazonáltal alkalamazás céljából mutatvány- és tiszteletpéldány gyanánt a cégek kívánatra áz­nál megküldik azokat. Kállai Lajos hírneves motorainak győ­pg^ppfläilll zelme! Kállai Lajos motorgyáros. Buda­pest, VI., Gyár-utca 28. benzinmotorai és benzinlokomobil-cséplőkészletei, mint már múlt évben is em litettük, az 1902, 1903, 1904. és 1905. évében megtartott összes kiállításokon első díszoklevelekkel és ezüst érmekkel lettek kitüntetve. Örömünkre szolgál tehát a tisztelt gazdakö­zönséget figyelmeztetni, hogy ez idő szerint Kállai Lajos mo­tortelepéről több száz motor-cséplőkészlet van az országban kitűnő sikerrel működésben. Mindenki saját érdekében cselek­szik, ha ezen mindenütt legjobban bevált és az egész ország­ban ismeretes egyedül létező legegyszerűbb és legkitűnőbb benzinmotor-cséplőkészletekről és egyéb gazdasági gépekről árjegyzékért és fölvilágositásért Kállai Lajos motorgyárához (Budapest, VI., Gyár-utca 28.) fordul, mivel valódi Kállai Lajos-féle motorok csakis Budapesten, VI., Gyár-utca 28. szám alatt léteznek. IRODALOM. A magyar nemzeti érzelem fejlesztése. Ezen a cí­men Vargha iivadar gyöngyösi áll. el. iskolai igazgató-ta­nító, a Hevesvármegyei Általános Tanító Egyesületben disszer­tációt olvasott fel, melyből most különlenyomatot adott a

Next

/
Thumbnails
Contents