Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-08-15 / 1. szám
1906. augusztus 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 11 Tanítók és tanítójelöltek katonai ügye. * . -— Miután a fiatal kartársainknak elég sokszor kellemetlenséget okoznak a katonai ügyek, szíves útmutatásul az alábbiakban adjuk a fontosabb tudnivalókat. Kivonat az 1889. évi VI. l.-cz. végrehajtására kiadott Utasításból: 50. §. 1. A népoktatási tanintézetek s nevezetesen az elemi és felsőbb népiskolák, a polgári iskolák és a tanítóképző intézetek, valamint a sikernémák, vakok és hülyék számára fennálló közintézeteknek tanítójelöltjei és tanítói, valamint a képesített és a tényleg alkalmazott kisdedóvók, ha a fősorozás idején a monárkia azon államában, a melyben állampolgári joggal bírnak, a népoktatás terén működnek és ha sorszámuk szerint avattatnak fel, kérelmükre a póttartalékba osztandók be. 2. Ezen kedvezmény elnyerése végett a folyamodvány, az állítási kötelezettség tartama alatt, minden év január és február havában a járási tisztviselőnél, legkésőbb azonban a fősorozás alkalmával a sorozó bizottságnál nyújtandó be. 3. A kérvényhez a következő bizonyítványok melléklendők: a) A tanítójelöltek részéről: az elemi, illetőleg polgári iskolai tanítóképző intézet utolsó évfolyamának legalább elégséges eredménynyel lett befejezéséről szóló bizonyítvány és az iskolai hatóság abbeli igazolványa, hogy az illetők valamely nyilvános felsőbb népiskolánál avagy polgári iskolánál a népoktatás terén működnek. b) A nép- és felsőbb nép- vagy polgári iskolai tanítók részéről: az elemi, illetőleg polgári iskolai tanítóképző intézet bevégzéséről szóló bizonyítvány; ezen bizonyítvány melléklése azonban az elemi iskolák tanítóitól, tekintettel a tanítók sorában létező nagy hiányra, egyelőre nem követelendő; és az iskolai hatóság által hivatalosan kiállított okirat, miszerint valamely nyilvános nép-, felsőbb nép- vagy polgári iskolánál akár ideiglenesen, akár véglegesen alkalmaztatnak. c) Az elemi és polgári iskolai tanítóképző intézetek tanítói és tanárai, továbbá a siketnémák, vakok és hülyék számára fennálló közintézetek tanítói részéről: a kinevezési okirat. d) A kisdedóvók részéről: a képesítési bizonyítvány és kinevezési okirat. 6. A Boszniában és Herczegovinában és a keleten levő osztrák-magyar gyarmatokban tanítók gyanánt működő védkötelesek részére^ ezen kedvezményt csak a honvédelmi miniszter a közös hadügyminiszterrel egyet- értőleg — a honvédséghez tartozó egyének részére az előbbi egymaga — engedélyezheti, feltéve, hogy az illető eset állami tekintetekből figyelemre méltatandó. (Folytatjuk.) EG ¥ SZEKÉR TRÁ G YA ! Megütötték a nórápiak (Veszprémmegye) a nagy dobot. Mert nem tréfa a dolog. Egészen komoly. Üres náluk a tanítói állás, de az istállók tele vannak — trágyával. Gondoltak hát egyet a jó nórápiak s világgá eresztették az alábbi reklámot: BUM! BUM! BUTI! NÓRÁPON NAGY A TRÁGYASZEZON. Annyi a túltermelés, hogy a ki a tanítói állás betöltésére vállalkozik, annak minden gazda EGY SZEKÉR TRÁGYÁT VISZ. * Kedvezményül LEGELŐILLETŐSÉG nyerhető. Jfa még mézesmadzagról volna szó! Es vájjon akad-e valaki Jfórápon, a ki eihigyje, hogy csak egy tanítóember is lesz, a ki rá fog ragadni erre a — trá- gyás madzagra ? Tanítók adóügye. Ezen rovatban le fogjuk tárgyalni a tanítókat érdeklő összes adóügyeket. Földadó. 1. Mely törvények intézkednek a földadóról? A földadóról az 1875: VII., 1878: X., 1881: XL. és XLII. és 1885: XXII. t.-czikkek intézkednek. 2. Az evang. tanítók — mindkét vallásnak — fizetnek-e földadót ? A mindkét hitvallású evang. tanítók azon földek után, melyeket javadalmazás fejében haszonélveznek, földadót nem fizetnek, még akkor sem, ha erre magánjogi szerződésben kötelezték is magukat, mert ezen adót az egyházközség tartozik fizetni (1885. évi 360. sz. p. ü. bir. hat.). 3. A róni. és gör. kath. tanítók fizetnek-e földadót? A róm. és gör. kath. tanítók a fizetés fejében járó földek után a földadót maguk tartoznak fizetni (778/1886., valamint az 1886. évi 8515. sz. p. ü. bir. hat.). 4. Kertek, a melyek közhatósági kezelés alatt állva tudományos, közhasznú vagy jótékony intézetek czéljaira szolgálnak, úgyszintén a tanítási czélra szolgáló fa- és szőlőiskolák képezik-e az adó tárgyát ? Az 1875: VII. t.-czikk 5. §-ának f) pontja értelmében azon kertek, a melyek közhatósági kezelés alatt állanak és tudományos, közhasznú vagy jótékony intézetek czéljaira közvetlenül szolgálnak, valamint az ugyanazon paragrafus g) pontjának értelmében a tanítási czélokra szolgáló fa- és szőlőiskolák a földadó tárgyát nem képezik. 5. Gazdasági épületek és cselédlakok, melyek a földbirtokkal együtt a haszonbérlőnek átengedtetnek, adó alá esnek-e?
