Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)

1906-08-15 / 1. szám

12

NEMZETI NÉPMŰVELÉS

1906. augusztus 15.

A földbirtokkal együtt a haszonbérlőnek használatra átengedett gazdasági épületek és cselédlakok mindenütt adómentesek (L. az egyenes adótörvények és szab. kir. összeállításának 5. §-át.)

6. Ha a rétet, illetve a széna termést elemi csapás éri, elengedtetik-e az adó ?

Rétekre nézve, ha a széna termés elemi csapás folytán megsemmisül, sarju azonban terem, a szénát ért kár V3 részével kevesebbnek vétetik.

Oly esetekben, midőn a szénatermés megmaradt, a sarjut azonban elemi csapás éri, a sarju teljes megsemmisülése esetén az adó '/3 része engedtetik el. Ha ily esetben a sarju csak részben semmisül meg, adóelengedés nem adatik (L. 1883: XLIV. t.-cz. 49., 50. és 51. §§-aihoz IX. mell. 6. §.)

7. Elemi csapások által okozott károk eseteiben elengedtetik-e az adó?

Az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye.

Ily elemi csapások:

a) jégeső, árvíz és tőz általában;

b) a terményeknek rovarok általi elpusztítása nagyobb kiterjedésű, egész dűlőket magukban foglaló területeken;

c) szántóföldekre nézve:

aa) oly fagy vagy földárja által okozott árvíz, mely egész dűlőket magában foglaló területeken;

bb) oly tartós szárazság vagy más oly elemi csapás, mely egész határokat magában foglaló nagyobb területeken a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisíti meg, hogy az illető földek azon évben már újabb veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tétethetnek;

d) erdőknek tűz általi pusztítása;

e) szőlőknél és komlókerteknél a fagy (1883. évi XLIV. t.-cz. 49. §. - L. IX. mell. az 1883: XLIV. t.-cz.

49., 50. és 51. §§.)

8. Szántóföldek adója elemi csapás következtében mily mértékben engedtetik el?

Ha a szántóföld azon évben, melyben jégeső, árvíz, tűz, rovarok általi elpusztítás érte, másodszor bevettetik: az első vetést ért kár V3 részszel kevesebbnek vétetik. Eszerint ily esetekben az adó az első vetést ért egész károsulásnál Vs részben engedtetik el; V3 rész károsuiásnál pedig adóelengedés nem adatik. Oly földekre nézve, melyeknek első termését elemi csapás nem éri, a második termése azonban elemi csapás folytán megsemmisül: az ’/3 része engedtetik el akkor, ha a második vetés teljesen megsemmisül. Ha a második vetés csak részben semmisül meg, adóelengedés nem adatik (L. az 1883: XLIV. t.-cz.

49., 50. és 51. §§-aihoz adott IX. mell. 5. §-át.)

9. Ha a föld művelési ága változott s mint ilyen károsul, elengedtetik-e az adó?

Ha a föld művelési ága a kataszteri felvételhez képest változott, pl. a kataszteri munkálatokban rétnek vagy legelőnek felvett föld időközben feltöretvén, szemes vagy egyéb terménynyel vettetik be s mint ilyen károsul, az elengedendő adó a kataszterben felvett művelési ágra, tehát az említett példában a rétre vagy legelőre megszabott jövedelem után állapíttatik meg (1883: XLIV. t.-cz. 49., 50. és 51. §§-aihoz IX. mell. 9. §.)

10. Ki és mennyire állapítja meg az adóelengedést ?

Az adóelengedés a pénzügyminiszter által szabályozott módon megejtett vizsgálatok alapján állapíttatik meg és csak egy évre — a folyó adóra adatik.

11. Erdőknél tűz általi pusztításánál adatik-e több évre terjedő adóelengedés?

Igen.

12. Földrészek adója elemi csapás esetén mily mértékben engedtetik el?

Elemi csapások által sújtott földrészek után járó adó ' a részben, 2,3 részben yagy egészben elengedtetik,

ha a termés hasonló mérvben semmísittetett meg.

18. Ha a letakarított terményt, ha még be nem hordatott s elemi csapás éri, elengedtetik-e az adó?

A letakarított, de még be nem hordott vagy aszta- gokban, kazalokban és csűrökben levő terményeknek elemi csapás általi megsemmisülése esetén adóelengedésnek nincs helye.

14. Haszonbérbe adott birtokot, ha elemi csapás éri, illeti-e adóelengedés ?

Nincs helye adóelengedésnek haszonbérbe adott oly birtok után sem, melyre nézve a birtokos a bérszerződésben az évi bérösszegnek elemi csapások által okozott károk esetében is az évi bérösszegnek minden levonás nélkül való kiszolgáltatását biztosította. Ezen határozmány alól kivétetnek azon esetek, melyekben a bérlők a bérszerződés szerint a földadót is fizetik.

Jegyzet. A fennebbi 10., 11., 12., 13. és 14. pontokhoz lásd az 1883. évi XLIV. t.-cz. 50. §-át és IX. mell. az 1883. évi XLIV. t.-cz. 49., 50. és 51. §§-aihoz.

lő. Ha a földrészlet csak részben károsul, elengedtetik-e az adó?

Ha az elemi csapás a földrészletet csak részben károsítja, az adó, a földnek csakis azon része után engedtetik el, melyet az elemi csapás ért.

16. Részben bevetett föld után van-e adóelengedés?

Oly földrészlet után, mely csak részben volt bevetve, részben pedig ugarul hagyatott, az adó csak a

bevetett rész után engedtetik el.

Jegyzet. A fennebbi 15. és 16. ponthoz lásd az 1883. évi XLIV. t.-cz. 49., 50. és 51. §§-aihoz csatolt IX. mell. 8. §-át.

18. Elemi csapás esete bejelentendő-e ?

Az elemi csapás esetét, melynek folytán adóelengedés igényelhető, a káresetnek megtörténtétől számított 8 nap alatt tartozik a kárt szenvedett birtokos adóelengedés czéljából a községi bírónál (polgármesternél) írásban bejelenteni és a kár felvételére szükséges nyomtatványok árát (ivenként 4 fillér) a bejelentéshez csatolni (L. 1883 : XLIV. t.-cz. 49., 50. és 51. §§-aihoz IX. mell. 10. §-át.)

18. Adóhátralékok, melyek elemi' csapások miatt felszaporodtak, törleszthetőlc-e részletekben ?

Az elemi csapások következtében felszaporodott s egy év alatt lefizetni nem képes törvényhatóság vagy község adózói hátralékaik törlesztésére több évre terjedő fizetési részleteket engedélyezhet a pénzügyminiszter (1883: XLIV. t.-cz. 48. §. alapján.)

19. Ki határozza meg az adóelengedés összegét ?

Az adóelengedés összegét:

első fokon a kir. adófelügyelő,

második fokban a közig, bizottság,

harmadik fokban a pénzügyi közigazgatási bíróság állapítja meg.

A felebbezés módját az 1883: XLIV. t.-cz 5. és 8. §§-ai szabályozzák (1883: XLIV. t.-cz. 51. §. és ugyanezen t.-cz. 49., 50. és 51. §§-aihoz IX. mell.)

QfIZDflSRQ.

ß méhészet, mint gazdasági tényező.

A közgazdászat mindazon ágai között, melyeknek művelésére hazánk úgy kedvező éghajlati, mint előnyös talajviszonyainál fogva kiválólag alkalmas tért szolgáltat, alig van az összes gazdászati ágakra kiható befolyásánál fogva fontosabb tényező, mint a méhtenyésztés.

Sajnos azonban, hogy ezt a rendkívüli fontosságot nemcsak a gazdálkodó nagyközönség, de sőt még a gazdá- szattal tudományosan foglalkozó szakférfiak igen nagy része sem méltatja kellő figyelemre.

Pedig bízvást elmondhatjuk, hogy a méh közvetítő befolyása nélkül nem volna mezei gazdálkodásunk, nem volna haszon- és virágkertészetünk/ nem volna gyümölcs-