Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)

1906-12-15 / 9. szám

6 NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1906. deczember 15. országgyűlési képviselőket felkérik a tanítók ügyének hathatós támogatására. 9. Megkeresik az Országos Bizott­ságot, hogy a tanítók gyermekeinek neveltetése érde­kében a szükséges lépéseket tegye meg. 10. Utasítja a pestvármegyei ált. tanítóegyesület elnökségét, hogy a pest­megyebeli családos tanítók drágasági és lakbérpótléka ügyében indítson mozgalmat. 11. A közgyűlés a magyar sajtónak elismerő köszönetét fejezi ki a magyar tanítóság igazságos kéréseinek támogatásáért és reméli a további pártfogást is. Egyben a „Nemzeti Iskola“ czimü tanügyi lap szerkesztőségének jegyzőkönyvileg fejezi ki háláját. 12. Ezen határozatok keresztülvitelével a központi választ­mány bizatik meg. Ezután Földes Géza a Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának újjászervezésére vonatkozó tervét ismertette s azt ajánlotta, hogy a vármegyei tanítóegye­sületek által kiküldött egy-egy tagok együttessége alkossa az országos bizottságot. Indítványozta továbbá, hogy az akció vezetésére 50 tagú bizottság szerveztessék. Földes indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s az orsz. bizottságba Bartha Pált küldte ki. Végül Kálmán Márton bpesti tanító mutatta be az „eleven ABC“-jét, utána Miidós Gergely tanár tartott fizikai és kémiai kísérleti előadást, majd Benedek Sámuel elnök számolt be az alapítványi ügyekről s egyúttal a költségvetés ügyeit is elintézték. Utolsónak Kiss Béla azt indítványozta, hogy az ország minden tanítóegyesülete egy ugyanazon napon tartsa meg közgyűlését s e nap legyen a „Tanítók napja.“ A közgyűlés az indítványt elfogadta. A közgyűlést délután 2 órakor bankett zárta be.- A tanítók drágasági pótléka. Csanádvármegye törvényhatósága minden iskolafentartó hatósághoz átiratot intézett, melyben felhívja az illető hatóságokat arra, hogy a jelenlegi drágaság miatt a tanítókat drágasági pótlékban részesítsék.- A Mármarosmegyei Tanítóegyesület kérvényt nyújtott be a képviselőházhoz, mely a következőkben adja elő a tanítók óhajait: 1. Mondassák ki törvényhatóságiiag, hogy az állami és kincstári tanító állami tisztviselő. 2. Az állami és kincstári tanítók fizetés, lakbér, előléptetés és végellátás tekintetében szolgálati éveiknek figyelembe vételével soroztassanak be már most az állami tisztviselők XI. és X. rangosztályába. 3. A kincstári, községi, felekezeti stb. tanítók eddig eltöltött szolgálati idejűknek megfelelően, az állami tanítókhoz hasonló fokozstba osztassanak be. 4. Az állami és kincstári tanítóknak nem állami iskoláknál eltöltött szolgálati évei a fizetésrendezésnél számíttassa­nak be. 5. Az állami és községi elemi iskolai igazgató­tanítók megfelelő és a nyugdíjba beszámítható igazgatói pótlékban részesüljenek. 6. A kárpótlékok 5 évenkint az alapfizetés 10 százalékában állapíttassanak meg. 7. A különösebb érdemeket szerzett állami tanítók czimzetes igazgatókká léptettessenek elő és azokkal megfelelő elbánásban részesüljenek. 8. Az állami óvónők kezdőfize­tése minősítésükhöz, szakképzettségükhöz képest állapít­tassák meg és emelkedjék az állami tanítókéval arányosan.- A pozonyvidéki rk. népnevelők egyesülete nov. 29-én Pozsonyban tartotta meg rendkívüli közgyű­lését. Uxa László poszonyi tanító előadása után a köz­gyűlés a következő határozatot fogadta el: 1. Nagyméltóságu gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszterünk iránt teljes biza­lommal viseltetünk, mindamellett csak természetes, hogy nem tudunk belenyugodni a pénzügyi helyzettel való érvelésbe, hiszen éppen ezzel semmisült meg minden eddigi jogos kérésünk s utánna a kevésbbé szükséges és fontos dolgokra, ha kellett, akadt elég pénzügyi forrás. Hogy ebbe belenyugodni nem tudunk, ez éppen ennél a bizalomnál fogva történik, mert Ő nagyméltóságát legelső sorban tartjuk hivatva arra, hogy a rendelkezé­sére bocsájtandó pénzügyi fedezettel népoktatásunkat valláserkölcsi alapon a hitfelekezeti jelleg teljes épségben tartása mellett hazafias irányban európai színvonalra emelje. 2. Az eszme fontosságánál fogva, szükségesnek tartjuk, hogy hazánk összes tanítósága egy táborban küzdjön ezért az eszméért s azért, nem érintve a kath. tanítók országos bizottságával fenálló viszonyunkat, belép­jünk a magyar tanítók országos bizottságába és csatla­kozzunk a magyar tanítók országos bizottságának Buda­pesten, f. évi november 18-án tartott gyűlésének határo­zataihoz. 3. Felkérjük a magyar tanítók országos bizottsá­gát, hogy az összes tanítók vasúti kedvezményét ezután még' fokozottabb mértékben sürgesse s annak megvalósításáért a fizetésüggyel kapcsolatban minden lehetőt megtegyen.- Az abaújmegyei ref. tanítóegyesület a leg­utóbb megtartott közgyűlésen a tanítók fizetésügyével foglalkozva, a következő határozati javaslatot fogadta el: 1. Minden rendes tanító az állami tiszviselők részére megállapított XL, X. és IX. fizetési osztályokba soroztas- sék, a fokozatban öt évenkinti előléptetéssel és úgy, hogy a most szolgálatban lévők azonnal oda soroztassanak, ahová szolgálati idejük szerint tartoznak. A két és több tanítóval biró iskoláknál a vezető tanító a vezetésért és az irodai munkák végezéseért háromszáz korona külön- dijazást kapjon, mely a nyugdíjba is beszámíttassák. 2. Amennyiben minden elemi iskolai tanító egyenlő munkát végez, az élvezett fizetés is egyenlő legyen az állami, felekezeti és községi iskoláknál, mert az államnak nem állhat érdekében, a tanügynek meg egyenesen kárára van, az a verseny, mely szerint az állampénztárból fizetett tanítók több fizetést élveznek, mint a felekezetiek. 3. A nyugdíjjogosultság az államsegéllyel kiegészített teljes fizetés alapján állapíttassák meg vagyis szüntessék meg az az igazságtalanság, mely szerint ma az államsegéllyel való kipótlás a tanítói és kántori összfizetés alapján állapíttatok meg, mig a nyugdíjba csak tisztán a tanítói fizetés számit. 4. A tanítóság mindeme követeléseinek teljesüléséért teljes erejével küzdeni fog, de ehhez a küzdelemhez a saját erejét tökéletesen elegendőnek tartja, a társadalom és törvényhozás minden rétegének a mél­tányosság érzetébe vetett őszinte bizalma mellett. Az abauji református tanítóegyesület kimodja, hogy az úgy­nevezett nemzetközi szocziálistákkal való minden közösség, vagy egyezség lehetőségét tagadja s a leghatározattabban tiltakozik az ellen a netán létezhető föltevés ellen, hogy ez egyesület tagjai akár ogyenkint, akár egyetemesen a hazát megtagadó, vagy annak üdve ellen munkálkodó elemekkel vagy szervezetekkel valaha azonos törekvése­ket szolgálhatnának.- Az egri rk. tanítótestület emlékiratot intézett a képviselőházhoz, melyben a következőket kéri: 1. Csatlakozva az ország tanítósága nagy részének véleményéhez, tisztelettel kérjük, hogy az egész tanítóság fizetését az állami tisztviselők XL, X. és IX. fizetési osz­tályának elvei szerint rendezve minden tanítót eddig eltöltött szolgálati éveinek számához képest 1907. január­tól kezdődőleg a megfelelő fizetési osztályba és fokozatba soroljanak. 2. Kérjük a természetben való lakás ügyének és a lakásbér-illetménynek méltányos rendezését, az utóbbit úgy, hogy a tanító lakásbére sehol se lehessen kisebb a XI. fizetési osztály III. fokozatával járó lakás­bérnél. 3. Kérjük az igazgató-tanítói állások általános szervezését és illetményeik megállapítását.- A györmegyei tanítóegyesület nov. 26-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Benedek Vincze elnök a következő indítványt terjesztette elő: „Mondja ki a rendkívüli közgyűlés, hogy Udvarhely-

Next

/
Thumbnails
Contents