Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-12-15 / 9. szám
1906. deczember 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 7 megye átiratának a tanítói fizetések miként való rendezésére és a nyugdíjigény megállapítására vonatkezó részét, amely szerint a tanítóságot a Xl-ik és fokozatosan a X-ik osztályba sorozza, illetőleg részükre ennek megfelelő javadalom biztosítását kéri, magáévá teszi és elfogadja, mégis azzal a hozzáadással, hogy a IX-ik fizetési osztályba való sorozásra is jelentse ki igényét, mint teljesen méltányosát. Mondja ki a közgyűlés, hogy a fentebbiekben foglaltaknak pártolás czéljából a megyei és városi törvényhatósági bizottság haladéktalanul fölkéri, egyben pedig a megyei kerületek országgyűlési képviselőinél lépéseket j tesz az iránt, hogy a rendkívüli közgyűlés kifejezett óhajának annak idején a parlamentben szószólói legyenek. Az átíratnak a tanítói képesítésre és az egységes tantervre vonatkozó részét a tanítói javadalmazás mikéntjétől elválasztani kívánja a rendkívüli közgyűlés, az ahhoz való hozzászólást akkorra tartván fönn, amikor annak érdemleges elintézésére, illetőleg tárgyalása illetékes helyen szőnyegre kerül.“ Ezen indítványt a közgyűlés azzal a hozzáadással fogadta el, hogy 1. a kántori illetmények számíttassanak be a tanítói fizetésbe és 2., hogy a fizetésrendezés el nem intézéséig a közgyűlés a fizetésügyön kivid egyebet nem fog tárgyalni.- A tokajhegyaljai ev. ref. tanítók legutóbb értekezletet tartottak Óliszkán, melyen kimondották, hogy feliratot intéznek a képviselőházhoz aziránt, hogy 1. aj tanítók jelleg nélkül osztassanak be a XL, X. és IX. fizetési osztályba; 2. a kántori illetmények választassanak el a tanítói fizetéstől ; 3. a nem állami szolgálatban eltöltött idő számíttassák be az állami szolgálatba; 4. a teljes nyugdíjra jogosító idő 35 évben állapíttassák meg; 5. a j félárú vasúti jegyre minden tanítónak joga legyen s végre 6. a magyarul nem tudó tanítók vagy akik a magyar nemzet ellen izgatnak, minden jótéteményekből kizárandók. j- A komárommegyei ált. tanítóegyesület a legutóbb megtartott közgyűlésén nagy lelkesedéssel fogadta el Tuba Károly előadó azon határozati javaslatát, mely szerint: 1. Az összes oki. tanítók, tekintet nélkül az iskola jellegére, a XI. és fokozatosan a X., illetve a IX. fizetési osztályba soroztassanak. 2. A nyugdíjjogosultság egyenlő legyen. 3. A nem állami tanítók fizetését szedje be az állam és az adóhivatal az állami hozzájárulással együtt fizesse ki a tanítónak.- Az abaujmegyei tanítóegyesület a november 26-án megtartott ülésén a következő határozatot hozta: „Az október hó 17-én hozott azon határozatot, mely szerint az abaujtorna vármegyei általános tanítóegyesület szakszervezetté alakul és csatlakozik a szervezett munkásokhoz, hatályon kívül helyezi, illetve megsemmisíti, j (Helyeslés. Éljenzés.) Megsemmisíti pedig annyival inkább, mivel a "határozat félreértésen alapul. A hazafiatlanság vádja ellen már azért sem tiltakozik, mert önérzetét sértené meg, ha ez ellen tiltakoznia kellene. Nincs a megyében ! olyan tanító, akinek a hazafiatlanság vádja ellen tiltakoznia kellene.“ Ezután elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a miniszterhez, mely küldöttség a minap járult Apponyi miniszter elé. A deputáczió, melyet Sudy K. János egyesületi elnök és Zágróczky Gyula tanfelügyelő vezetett, tisztázta az egyesületet ama vádak alól, amelyek a nevezetes határozat folytán érték. Apponyi nagyon szívesen fogadta a küldöttséget s hangoztatta, hogy ő meggyőződött arról, hogy az ismeretes határozatot az abauji tanítók a pillanatnyi elkeseredés hatása alatt hozták. Megígérte a miniszter azt is, hogy a fizetésrendezés terén a legvégső határig fognak elmenni s hogy az 1868-iki törvény sérelmes szakaszait hatályon kívül fogja helyezni.- Tanítók küldöttsége Kossuthnál. A dunántúli ágostai hitv. tanítók nov. 29-én küldöttségileg járultak Kossuth miniszterhez s arra kérték, hogy a kormány a felekezeti tanítókat is minden tekintetben oly elbánásban részesítse, mint az állami tanítókat és hogy a vasúti kedvezményt rájuk is terjessze ki és a hivatalos levelezéseikre adja meg a portómentességet. Kossuth kijelentette, hogy az első kérelmük nem ő rá, hanem a kultuszminiszterre tartozik a vasúti kedvezményt pedig nem adja meg, a portómentesség megadását pedig törvényes szabályrendelet tiltja. így beszélt Kossuth. Bár határozottan helytelenítjük a miniszter úrnak a vasúti kedvezmény meg nem adásához való ragaszkodását — ami érthetetlen — de megdicsérjük egyenes szókimondásáért. Mert nem úgy tesz, mint eddig minden kollegája tett, hogy ígért és semmit sem adott, Kossuth azonban nem igér, de nem is ad semmit !- Lapunk jelen számából több közlemény a jövő számra maradt. R gömöri tanítók határozata. A Gömörkishontví.rmegyei általános tanítóegyesülete nov. 14-én Pelsőczön megtartott választmányi üléséből kifolyólag elfogadta a következő határozati javaslatot: 1. A magyar tanítóság hosszú évtizedek tapasztalatai és oly sok csalódásai alapján arról győződött meg, hogy anyagi helyzetének javítását tétlen reménykedések mellett elérni nem képes: kimondja egyesületünk választmánya, mi szerint szükségesnek sőt elkerülhetetlennek tartja a nagyobb ^akcziónak az egész vonalon való megindítását. 2. Évtizedek reménykedései után a tanítóságot ért újabb csalódás mellett egyesületünk ma már a törvény- hozás elé óhatja vitetni a tanítóság sérelmeit, mert csak a törvényhozás igazságérzetétől várja ennek orvoslását. 3. Miután szükségesnek látszik az, hogy a tanítóság sérelme, elkeseredése minél impozánsabb módon jusson kifejezésre: eg3'esületiink a VII. egyetemes tanítói gyűlés minél sürgősebb összehívását kívánja. 4. Választmány a tanítói fizetésrendezés zsinórmértékéül az 1907. évtől kezdődő hatálylyal a Földes-féle „Tanítók Törvényének“ ide vonatkozó javaslatait fogadja el, mely azon legtermészetesebb álláspontot képviseli, hogy a tanítóság a vele egyenlő képzettséggel biró többi áll. tisztviselőkkel egyenlő díjazásban részesüljön. 5. Tiltakozik egyesületünk minden olyan fizetésrendezés ellen, mely az iskola jellege szerint fizetés tekinteteben is különbséget tesz a tanítók között. 6. Miután egyesületünk arról győződött meg, hogy az Országos Bizottság Igazgatótanácsának tagjai az alapszabályok rendelkezései szerint is nagy részben olyanok, akiknek érdekei egy és más tekintetben lényegesen különböznek a magyar tanítóság óriási zömét alkotók érdekeitől: az Orsz. Bizottságnak új alapokon, új alapszabályok szerint való reformálását tartja kívánatosnak és szükségesnek. 7. Miután gyűlés a tanítói fizetés ügyét tekinti ez idő szerint a tanítóság legégetőbb kérdésének, ezt mindaddig napirenden tartja, mig a tanítóság jogos és méltányos kívánságai nem teljesülnek. 8. Amennyiben a m. kir. kormány kijelentéseiből arról győződött meg a választmány, hogy ez országunkat igazán beteg helyzetéből szocziális tevékenységével kívánja kiorvosolni: egyesületünk is a szocziális tevékenység terere lép most hangoztatott sérelmeinek orvoslása végett. Feltételezvén pedig azt, hogy az „Abauj-Tornamegyei ált. tanítóegyesület“ ily irányú határozatát tendencziózusan tüntették fel nemzetközi szocziálistákhoz való csatlakozásnak: az illető egyesületet az esetben, ha szocziális tevékenységét hazafias irányban kívánja folytatni, szeretettel üdvözli s ily hasonló tevékenységben vele szolidaritást vállal. (G.)
