Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-12-15 / 9. szám
1906. deczember 15. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 5 fi hontmegyei tanítók közgyűlése. A „Hontvármegyei ált. tanítóegyesület szobi körének“ tanítói f. hó 6-án népes és zajos közgyűlést tartottak vámosmikolán, a városháza tanácstermében Nagy Jenő börzsönyi tanító, a járáskor elnöke, tüzes megnyitó beszédet mondott, melyben utalt arra a sértő és igazságtalan bánásmódra, melyben a kormány részesíti a tanítóságot. Tűrhetetlen, nyomorúságos helyzetünk parancsolja — úgymond - hogy összetartva immár követeljük anyagi és erkölcsi existenciánk biztosítását! Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Galambos János tergenyei kartárs kéri a közgyűlést, hogy határozatainak kimondásánál, az egyöntetű eljárás kedvéért, tartsa szem előtt a VI. egyetemes tanítógyűlés határozatait. Ezután Tóth Aladár ipolyszakállosi tanító, egyesületi jegyző, a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: Mondja ki „Hontvármegye általános tanító- egyesületének szobi járásköre, hogy a tanítóság sérelmeinek megszüntetése czéljából követeli: 1. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. szégyenparagrafusának, mely a tanítói fizetés minimumát 600 koronában állapítja meg, hatályon kivül való helyezését. 2. Magyarország összes tanítóinak, tekintet nélkül az iskola jellegére, a XL, X. és IX. fizetési rangosztályba leendő besorozását 1907. január hó 1-től kezdődőleg. 3. A terménybeni járandóságok megszüntetését. 4. A kántori javadalmazásnak a tanítói fizetésbe be nem számítását. 5. A népoktatási törvény revízióját, a tanítók egységes állami képzését, a tanítók szolgálati pragmatikáját, a nyugdíjtörvény reformálását. A határozati javaslatot lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés és egyhangúlag emelte határozattá. Egyúttal kimondotta, hogy a tanítóság jogos követeléseinek támogatása czéljából kérvényt intéz Hontvármegye törvény- hatósági bizottságához. Elkeseredett hangulatban tárgyalta a járásköri közgyűlés azt is, hogy Jávor B. Lajos a „Hontmegyei általános tanítóegyesület“ jelenlegi elnöke mindezideig nem hívta össze a megyei közgyűlést. A járáskor rosszalását nyilvánítja az elnök eljárása felett és Tóth, Aladár indítványára azonnal levélben keresi meg Jávort, felszólítván őt arra, hogy a megyei közgyűlést azonnal hívja össze. Ezután Tóth Aladár jegyző kíméletlenül ostorozza a „Magyarországi Tanítók Országos Bizottságát“ és indítványozza, hogy a közgyűlés vállaljon szolidaritást a többi testvéregyesületekkel és követelje a mai országos bizottság eltörlését, amely soha sem volt a magyar tanítók parlamentje és a jogos tanítói érdekek védelmezője. (Igaz! Úgy van! Szerk.) Ajánlja indítványozó, hogy az új orsz. bizottság a megyei tanítóegyesületek 1 — 1 megbízottjából alakíttassák. A közgyűlés magáévá teszi az indítványt és kimondja, hogy a megyei közgyűlés elé terjeszti azt. Több tárgy nem lévén, az elnök kitartásra buzdítja a tagokat és bezárja a közgyűlést. T. A. HÍREK.- Pesvármegye Általános Tanítóegyesülete f. hó 6-án rendkívüli nagy érdeklődés mellett tartotta meg az ez évi közgyűlését Czegléden, melyen körülbelül hétszáz tanító vett részt. A közgyűlést Kossuth Lajos szobrának megkoszorúzása előzte meg. Az ünnepély a Hymnusz éneklésével kezdődött, melyet Ónodi/ Gusztáv ünnepi beszéde követett, aki „A pestmegyei tanítóság Kossuth Lajos emlékének“ felírású szallaggal ellátott koszorút helyezett a megyei tanítóság nevében a szoborra. Az ünnep a Szózat eléneklésével ért véget. Ezután, a közgyűlés megtartására a gimnázium épületébe vonult a tanítóság, mely közgyűlést Benedek Sámuel egyesületi elnök nyitott meg. Apponyi Albert gróf, miniszter Petri Mór tanfelügyelő által képviseltette magát, aki képviselője által üdvözletét küldte a gyűlésnek. Mikor ezt az elnök bejelentette, Apponyi nevének hallatára az egész közönség felemelkedett s lelkesen éljenezte a minisztert. Ezután felszólaltak még Petri Mór tanfelügyelő, tíubody Ferencz polgármester, Ries Ferencz gimnáziumi igazgató és Nagy Sándor tanító, valamennyien az egybe- gyült tanítókat üdvözölve. Ezután az elnök indítványára elhatározták, hogy üdvözlő táviratot küldenek Apponyi és Kossuth minisztereknek (Kossuthnak is!?! Szerk.) és Tóth államtitkárnak. Ezután Paulini Károly számolt be az egyesület működéséről, melyet Nádas Sándor előadása követett a tanítók fizetési ügyéről. Határozati javaslatot terjeszt a közgyűlés elé oly értelemben, hogy a tanítóság eltöltött szolgálati évének arányában a IX. és X. fizetési osztály fokozatában találjon elhelyezést, tevábbá hogy a tanítók közhivatalnokoknak, az állami tanítók állami tisztviselőknek ismertessenek el. A tanító kinevezésével lépjen be a XI. rangosztály legalsó fokozatába 1400 korona törzsfizetéssel és más tiszviselők előinenetéléhez hasonlóan négyévenkint automaticze lépjen elő a következő osztályba, illetőleg fokozatba. A fizetések tehát — realizálva a dolgot — a következőképp alakulnának: 4 évig 1400 korona, 4-8 évig 1600 korona, 8-12 évig 1800 korona, 12 —16 évig 2000 korona, 20 évtől 2400 korona törzsfizetés és a fizetésekkel természetszerűen járó lakáspénz. Végül kérik a tanítók, hogy az óvótanítók fizetese a tanítók fizetésével együtt rendeztessék. (Helyeslés.) Javasolja, hogy a vármegye összes képviselőihez sürgős kérelmet küldjenek, hogy a költségvetés tárgyalásánál vegyék pártfogásba ügyüket. A közgyűlés, többek hozzászólása után a következő határozatot hozta: 1. Pestvármegye Czegléden összegyűlt tanítósága üdvözli Apponyi Albert gróf ő nagymé tóságát és bizalommal várja a kilátásba helyezett fizetésrendezésnek mielőbbi végrehajtását. 2. Törvénybe iktatni azt, hogy a tanító közhivatalnok, az állami taniító álami tisztviselő. 3. A tanítók fizetésügye tekintetében a tanítók fizetését az állami tisztviselők XL, X. és IX. fizetési osztályai szerint kívánja rendezni, kiterjesztve ezt minden jellegű magyar tanítóra egyenlően és 1907. január 1-étől számitAa. 4. Bármely nyilvános iskolánál töltött eddigi szolgálgti évek beszámítandók. 5. Államsegélyben csak magyar tannyelvű iskolák részesíthetők. Ahol a magyar nemzeti állam érdekei ellen való működés beigazolást nyer, ott az esetleg élvezett államsegély megvonásával állami népiskola szervez- tessék. 6. A nem állami tanítók fizetését az iskola- fentartótól az állam szedje be s az adóhivatal — az állami hozzájárulással kiegészítve - közvetlenül a tanítónak fizesse ki. 7. Az óvónők fizetése az elemi iskolai tantestület személyzetének fizetésrendezésével egyidejűleg és megfelelően rendeztessék. 8. A megye területén levő
